via Vírusvadászat | NOD32 antivírus – Gyors, megbízható vírusirtó program.

Persze a végén jó lenne tudni, hogy hány kódot osztottak ki, és milyen volt a honlap látogatottsága. Aki tudja , majd jelezze kommentbe

A WEB 2.0 és a jelenlegi helyzet megértéséhez és átlátásához, mindenképpen szükséges röviden áttekinteni a világháló történetét. Néhány szóban meg kell említeni, honnan indult az egész kezdeményezést és, mik az alapjai a jelenlegi struktúrának.

1991-ben Tim Berners-Lee bemutatta a WWW-t  azaz a World Wide Webet a genfi európai atommagkutató tanácsban (CERN), amely az Interneten belül létesült új hálózat. Általa először sikerül grafikus felhasználói felületekkel is operálni, ami nagymértékben megkönnyítette a tájékozódást az egyes „oldalakon”. Eddig a pillanatig ugyanis csupán parancssorokból állt össze az internet és száraz adatállományokat lehetett rajta tárolni.[1] Ugyanebben az évben lép fel Magyarország is a világhálóra és kapja meg egyúttal a „.hu” végződést.  A fejlődés olyan nagymértékű, hogy 1992-ben a www platformon már hang- és képfájlokat is továbbítanak. Az úgynevezett host-gépek száma, amelyek az internet gerinchálózatát adják, 1136000-re emelkedik, szerte a világban.

A kilencvenes évek közepéig sorra jelennek meg a nagy nemzetközi és országos szervezetek a világhálón, felismerve annak fontosságát és kommunikációs előnyeit. Ugyan az internet penetráció még elenyésző világszinten, mindössze a populáció 0,5 százaléka használja, körülbelül 16 millió ember, de rohamos emelkedést mutat és percről percre egyre többen használják.[2] Többek között a Világbank az ENSZ a Fehér ház is ekkor jelenteti meg online felületét. Ekkor alkotja meg és vezeti be a köztudatba Jean Armour Polly az „internetes szörfözést”,[3] mint fogalmat.

Gazdasági szempontok szerint is egyre nő az internet súlya, mert létrejön az első grafikus böngésző a Netscape, ami az átlag felhasználó számára megnyitotta az utat a világháló felé. Ezentúl már egyszerű kattintással is lehetett navigálni az interneten, nem volt szükség parancssorokra, hanem a mai formájában csak be kellett ütnünk egy pontos URL-t, [4] ami egy domain névből, ország hívó kódból[5] áll, továbbá ez elé a http://[6] és a www kódokat szükséges még beütni, hogy a böngésző értelmezni tudja a kérésünket. A domain név az interneten az elsődleges brand jellemző, mert ezt billentyűzik be az emberek, ez az, ami megkülönböztet a többi weboldaltól, cégtől. Ebben az esetben ez ugyanúgy működik, mint a való életben, különbséget teszünk az OTP és a Budapest Bank között, ugyanez az interneten is megvalósul, mert a címek otp.hu, budapestbank.hu külön márkaértékkel bírnak. Ez különösen fontos, egy, csak internetes megjelenéssel bíró vállalat számára, amelynek az URL címe a védjegye, tehát az elsődleges márkaképviselője, mint például az Index (.hu) vagy Origo (.hu).

A kilencvenes évek közepére megjelentek az első online ajánlatok, boltok és áruházak. Beindult az e-Commerce[7] vagyis az e-kereskedelem és ezzel együtt az e-Business[8] is. Vagyis amikor az eladó nem teremt személyes kontaktust a vevővel, hanem pusztán weboldalán keresztül kommunikál vele. Itt jelent meg először az online PR fogalma, amikor pozitív attitűdváltozást akartak elérni és ismertség növekedést a webes szolgáltatások számára. Számításba jöhetett ekkor a weblap arculatosítása, a logikus honlap felépítés, a megfelelő nyelvezet használata vagy az online katalógusok, árverések, ügyfélszolgálatok alkalmazása. Megkezdte működését az első hálózati rádióadó, az RT-FM (Las Vegas, USA) és megnyílt az első Cyber-Bank (First Virtual Bank, e-Bank) is az Interneten. Fontos állomás a mai szemmel nézve az alapszolgáltatásnak számító online ételrendelés, amelyet a Pizza Hut tesz először elérhetővé a honlapján. Tehát nem szükséges már a telefonos rendelés, nincs személyes kontaktus. Arizona állam törvényt alkot a kéretlen levelek (SPAM[9]) ellen, ugyanis az amerikai vízum-igénylést ilyen kéretlen levelekben kínálták.

A http előretörése – az út megnyílik az átlag felhasználónak

1995. márciusban megfordul a trend és a WWW-t többen használják már, mint az FTP protokollt. Ugyanebben az évben megjelenik a Weben Vatikán-állam, saját honlapjával, amely elérhető a http://www.vatican.va címen. Még ugyanebben az évben egy új programnyelv kerül kifejlesztésre a JAVA, amelyet a Sun Computer fejleszt ki. A JAVA innentől kezdve nagy karriert futott be, az összes böngészőbe integrálható és a legtöbb weboldal tartalmaz JAVA scriptet többek között a magyar fejlesztésű IWIW.hu weblap[10] is. 1995. szeptember 14-én a domain nevek ingyenes regisztrációja megszűnik. Ettől az időponttól kezdve ötven dollárba került egy domain regisztráció üzleti felhasználók számára. A következő évben megrendezésre kerül az első nemzetközi vásár az Interneten. 1997-ben már hatalmas verseny alakul ki az internetes cégek között. A forgalom megsokszorozódik, ahogy az emberek egyre inkább elkezdik használni, megérteni és mindennapjaik részévé tenni az internetet. Az elvárások nagyok, sokan ebben látják a jövő kulcsát és a kiforrását is nagyon rövid intervallumra teszik. A forgalomnak viszont ára van, az egyre több adat, néhol már”dugókat” generál, vagyis az adatok nem tudnak valós időben közlekedni, csak késleltetve. A kilencvenes évek közepén jelennek meg az első üzleti modellek és beindulnak az első portálok, magukkal hozva az online közösségek kezdeteit és a „sok lehetőség, tartalom egy helyen” politikáját. Fontos megemlíteni, hogy megjelenik az új, igen tömör zenei formátum, az MP3, amelynek világhódító útja azóta is tart.

A millennium több fontos dolgot hozott. A “dotkom” (értsd: pont kom) válságot, amely először az internetes cégek árfolyamának hihetetlen emelkedést hozta, majd amikor a lufi kipukkant kiderült, hogy a cégek nem érnek annyit amennyire felhajtották a tőzsdei papíjaik árát. A lufi igen hasonlatos volt ahhoz, mint 2008-ban az amerikai ingatlanpiaci lufi, amely végül egyéb más tényezővel együtt recesszióba taszította az egész világot. A másik nagy történés az Y2K[11]– probléma volt, amely tömeghisztériát is kiváltott, ám végül nem következett be. Mi sem bizonyítja jobban az internet fontosságát, hogy ebben az évben már 361 millióan használták az internetet világszinten a http://www.internetworldstats.com adatai szerint. A legnépszerűbb időtöltés a NetValue felmérése szerint[12] ekkor az emailezés majd másodikként az audio, video tartalmak nézegetése, hallgatása. Ez köszönhető a Napster[13] nevű peer-to-peer[14] (P2P) fájlcserélő szoftvernek és az mp3-ak elterjedésének). Ezután következnek sorban: chatelés,[15] IM-ezés, majd legvégül a hírek olvasása. Az IM rövidítés az Instant Messaging angol szavakból tevődik össze, ami annyit tesz, hogy azonnali üzenetküldés. IM-nek többnyire valamilyen alkalmazást hívnak, ahol online felületen tudnak beszélgetni egymással emberek írásban, hanggal, vagy video telefonálással (pl.: Skype, Msn messenger). Az elektronikus vásárlások egyre biztonságosabbak, bár a karácsonyi rohamot csak a legnagyobb áruházak bírják áruval.

Az első igazán sikeres szóbeszéden és a felhasználói aktivitáson alapuló projekt, amelynek hatalmas pr értéke volt, az a ma is futó SETI@Home projekt volt.[16] A projekt 2002. május 17-i indulása után négy héten belül több ezer számítógépen futtatott, földönkívüli lények jeleit kutató rész-számításokat végzett, kihasználva az irodai gépek felesleges processzoridejét. Gyakorlatilag a képernyő pihentető program aktiválódásakor, indult el a program és végezte a számításokat. A projekt szerte a világon sikeresen futott bizonyítva az internet, közösség teremtő szerepét és a lehetőségeket, hogy a közösség segítségével bármilyen projekt kiemelkedő lehet. Az író maga is részt vett a projektben és egy évig a saját számítógépén ezt a programot futtatta.

2003-ban megjelenik a Mozilla Firefox böngészője, amely a Microsoft Explorerrel szemben nyújt kényelmes gyors alternatívát, számos más lehetőséget kínálva, mint például a mini alkalmazások, vagy a beépülő modulok, amelyek lehetőséget adnak, a böngésző személyre szabására valamint kiegészítik azt különböző funkciókkal. A mini alkalmazások az addons.mozilla.org oldalon érhetőek el. Elérhetővé válik a .eu domain, amely lehetővé teszi, hogy immáron az EU is egy entitásként legyen kezelhető az interneten[17]. Egyre nagyobb népszerűségre törnek az internetes naplók, a blog-ok,[18]ahol a felhasználók új szerepbe léphetnek a kommunikációban. A felhasználó az információk publikálása fölött szerez hatalmat, lehetősége van publikálni, akárcsak egy újságnak. A felhasználó már nem csak befogadó lesz, hanem forrás is.

Ezen a ponton fontos kijelenteni, hogy Magyarországon jelenleg feltétel nélkül nem fogadhatóak el a külföldi trendeket. Olyan értelemben, hogy hazánk még nem tart társadalmilag, kulturálisan ott, hogy begyűrűzzenek hozzánk ezek. De számos esetben látszódik, hogy a trendek, szokások, két-három év késéssel ide is elérnek. Ez abból a szempontból is látszik, hogy a .com alig hagyott nyomot a magyar piacon, mivel akkoriban Magyarországon még nem igazán voltak elterjedve a netes vásárlásra alapozó cégek illetve a felhasználók száma sem volt elégséges a külföldön már működő üzleti modellek fenntartására.

A magyar weben

Amit magyar webnek nevezek azt a magyar nyelvet használó és Magyarországon található, továbbá magyar felhasználók által használt honlapok összességére értem. A kommunizmus bukása utáni első lépések és az internet fejlődése nemzetközi szinten, egy időben zajlottak le, ezért fontos látni, hogy amíg nyugaton könnyedén fejlődött az internet, és az arra épülő iparágak. Magyarország a rendszerváltás gondjaival küzdött és csak egy három-hét éves késéssel követi a nemzetköz trendeket. Ez néhol jó eredményt hozott, mert például szinte átugrottuk az ISDN technológiát, amit Németországban majd 30 évig használtak és használnak a mai napig. Magyarországon nagyon kevés háztartás, vagy cég, használja ezt, mert áttért rögtön az XDSL vagy a kábelnetes megoldásokra. Negatív értelemben nézve, viszont a hasznos, kényelmi fejlesztések sem érkeztek meg hozzánk. Például az e-Goverment kényelmi szolgáltatásai, – mint az elektronikus adóbevallás benyújtás -, vagy az elektronikus ügyintézés, hozzánk, csak sokkal később érkezett el.

Az első száz

Az első száz Magyarországon bejegyzett domain listája az alon.hu[19] oldalon található meg. Szemezgetve belőle látjuk, hogy ezek csak azok az oldalak, amelyek a cikk írásának időpontjában még léteztek (2005.08). Érdekes megfigyelni, hogy majd négy évre volt szükség a teljes lista megszületéséhez.

A „magyar internet” fejlődéstörténete 1995-től indul az első fontos állomásával, a Sztaki angol magyar magyar-angol szótár megjelenésével. Akkoriban mindössze 23.500 Website működött és szolgálta ki az igényeket. Többségük statikus vállalati weblap volt, tehát azzal, hogy a Sztaki egy online ingyenes szolgáltatást kínált messze megelőzte a korát. Az első éveik látogatottsági statisztikáik még hiányosak, de az 1996 év eleji adatok alapján hetente mintegy kettőezer ötszáz keresés történt a szótárban, ami jól mutatja az internet penetrációját akkoriban. 2000-ben a keresések száma már elérte a heti kettőszázötven ezret, mostanában pedig napi öt-hatszáz ezerre rúg.

A nagyok indulása – Freemail, Index, Origo

A második nagy mérföldkő 1997 volt a Freemail indulása. A Freemail egy népszerű ingyenes magyar e-mail rendszer (web- és POP3 alapú e-mail) neve. A postafiókok száma honlapjuk tanúsága szerint 2008 februárjában 3 502 370. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ennyi felhasználója is van, mert gyakran előfordul, hogy egy felhasználó akár több postafiókot is birtokol. A Freemailt a Soros Alapítvány C3 Kulturális és Kommunikációs Központja fejlesztette ki 1996-ban. A Freemail létrehozása része volt a Soros Alapítvány, az internet hazai megismertetését és elterjedését elősegítő céljának. Mivel időközben a Matáv fellépett, mint internetszolgáltató ezért okafogyottá vált a civil kezdeményezés. 1999. június 30-án a szolgáltatás ezért az Origo portálhoz került át. Tíz évvel ezelőtt a sajtóhírekben és utcán kiragasztott matricákban népszerűsített szolgáltatásra, az indulását követő két napban mintegy kétszázan regisztráltak. Egy héten belül pedig már kétezren rendelkeztek Freemailes email címmel. A népszerűségét részben annak köszönhette az oldal, hogy a levelezéshez nem volt szükség külön internet-előfizetésre. A C3-szervereire ugyanis közvetlenül fel lehetett csatlakozni betárcsázással, amelyhez mindössze egy modem segítségére volt szükség. Ezzel sokak számára elérhetővé vált az elektronikus levelezés.

A Freemail a magyar weben megelőzte korát, mert mindössze két jelentős külföldi konkurense volt, a hasonló paramétereket szolgáltató USA.net, illetve a Hotmail, amelyet éppen abban az évben vásárolt fel a Microsoft. Ezeket a szolgáltatásokat itthonról elég lassan lehetett használni, mivel az internetszolgáltatók meglehetősen limitált nemzetközi sávszélességgel rendelkeztek. Ezért akinek akkoriban szüksége volt email címre, nem sok alternatíva közül választhatott. Párhuzamosan a Freemail mellett jött létre a Drótpostagalamb nevű ingyenes asztali levelező szolgáltatás. A DrótPostaGalamb, röviden DPG ingyenes levelezőprogram, amely Magyarországon az első ilyen programok egyike volt. Lehetővé tette, hogy egy helyi díjas hívással lekérhessük leveleinket. Itt jöttek létre az első levelezési listák is, amelyek tömegeket értek el. Vagyis egy olyan levelezési hálózat, amelynek levélforgalmát az összes tag láthatta és generálhatta is egyben. Erre építve a tagok akár naponta többször is leszedték leveleiket, hogy értesülhessenek mások véleményéről, illetve a beszélgetésekről. Később ugyanez a modell él tovább a Google Groups,[20] vagy a Prímlistának[21] a levelezési rendszerében. Még ugyanebben az évben a magyar állam is úgy dönt, hogy egyes szervezeti egységeit megjeleníti az interneten.

Az alapok tehát megvoltak, ahhoz, hogy az internet megkezdje a hódító útját Magyarországon is. Megnyílt a piac az online újságok, szolgáltatások felé és az internet is terjedőben volt a lakosság körében. A nagy robbanás előtti utolsó pillanatokban vagyunk, még 2000-ben. Ebben az évben indul el a lakossági ADSL szolgáltatás és ismerik fel folyamatosan az emberek és a cégek az internet jelentőségét.

Kapcsolódó anyagok:

A közösségi média és a PR kapcsolata  2

A közösségi média és a PR kapcsolata  3-4

A közösségi média és a PR kapcsolata  5

A közösségi média és a PR kapcsolata  6

A közösségi média és a PR kapcsolata  7

A közösségi média és a PR kapcsolata  8-9

A közösségi média és a PR kapcsolata  10

A közösségi média és a PR kapcsolata  11

[2] Internet Growth Statistics Elérhető az interneten: http://www.internetworldstats.com/emarketing.htm (Utoljára ellenőrizve: 2009.04.05)

[3] Az internet rövid története. (2008) Elérhető az interneten:  http://www.emagyarorszag.hu/object.d5ea71ff-ddfe-4bc5-a1ab-2efdef9ab4a9.ivy (Utoljára ellenőrizve: 2009.04.05)

[4] Uniform Resource Locator Az internet erőforrásainak -például egy honlap címének- helymeghatározására szolgáló szabványos címzésmód (pld.: http://e-kereskedelem.hu/glossary.php). Megadja, hogy milyen protokollal (http), melyik internetes szerverről (e-kereskedelem.hu) és a szerveren tárolt információk közül pontosan melyiket (glossary.php) kívánjuk lekérdezni.

[5] A legfelső szintű tartomány (angolul top-level domain, röviden TLD) a tartománynevek (domainnevek, doménnevek) végződésére, az utolsó pont utáni részre utal. Például a wikipedia.org tartománynévben a legfelső szintű tartomány az org (vagy ORG, ugyanis a tartománynevek nem különböztetik meg a kis- és nagybetűket).

[6] A HTTP ( HyperText Transfer Protocol) egy információátviteli protokoll a világhálón. Az eredeti célja a HTML lapok publikálása és fogadása volt.

[7] e-commerce e-kereskedelem Elektronikus kereskedelem. Termékek vagy szolgáltatások értékesítése az interneten. Az értékesítés csatornájaként az internetet igénybe véve a kereskedelmi folyamat adminisztratív szakaszai – ajánlattétel, megrendelés, fizetés- elektronikus úton, egyszerűen, gyorsan és biztonságosan intézhetőek.

[8] e-business e-üzletvitel Elektronikus üzletvitel. Az internet olyan új üzleti modelleket tesz lehetővé, melyek segítségével a gazdasági élet szereplői – közigazgatási szféra, cégek, magánszemélyek- mostantól üzleti ügyeiket az interneten intézhetik.

[9]Kéretlen e-mail üzenet. A netikett kirívóan durva megsértése. Az internetről összeszedett e-mail címek, levelezési listák vagy hírcsoportok elárasztása kéretlen – általában a küldő reklámját tartalmazó- e-mail üzenettel. Mivel a spammelő nem rendelkezik sem a címzettek személyes hozzájárulásával, sem törvényi felhatalmazással a címlista összeállítására, tárolására, tevékenysége a legtöbb országban az adatvédelmi törvény rendelkezéseibe ütköző cselekmény.

[10] Interneten elérhető grafikus felületű információforrás, mely szöveget, képet és egyéb multimédiás információt egyaránt tartalmazhat. Szinonimái: website, site, honlap, oldal.

[11] Y2k- Year 2 Kilo: a 2000. január 1-re várt világméretű számítástechnikai probléma, amely azokat a programokat érintette, amelyek az évszámot két számjeggyel jelölik és 2000. január 1-je után az évszámot jelző számláló 1999-ről nem 2000-re, hanem 00-ra ugrik?

[12]Number of Home Internet users October 2000  (2000) Elérhető az interneten: http://banners.noticiasdot.com/termometro/boletines/docs/audiencias/netvalue/2000/10_2000/NetValue_001000_global-user.pdf (utoljára ellenőrizve 2009. április 6.)

[13] Napster – vitatott, majd bírósági úton leállított zeneterjesztő internet-alkalmazás, amely segítségével a falhasználók egymástól zenéket tölthettek le

[14] Peer to Peer – (P2P) a hagyományos “kliens-szerver” adatcserétől eltérő internet-kommunikáció. Lényege, hogy minden fél egyidejűleg lehet adat szolgáltató és vevő is;

[15] Chat – angol, ejtsd: (cset) Csevegés. Írásos formájú, interaktív kommunikáció, internetes üzenőalkalmazáson (MS Messenger, ICQ, Skype, GoogleTalk, stb.), mobiltelefonos hálózaton, stb. keresztül. Az SMS-től, e-mailtől, fórumbejegyzésektől a kommunikáció “instant”, azonnali volta különbözteti meg, a beszélgetőpartner szükségszerűen jelen van a vivőközeg másik oldalán, és párhuzamosan, azonnal reagál a “beszélgetés” témáira.

[16] Spreading the load. (2007), Elérhető az interneten: http://www.economist.com/science/tq/displaystory.cfm?story_id=10202635 (utoljára ellenőrizve: 2009.04.05.)

[17] Amikor 2005 decemberben megkezdődött a .eu domain-nevek igénylése, már az első órákban majdnem 100 ezer kérelmet (ebből az első 15 percben 40 ezret) nyújtottak be az illetékes szervezethez, s az igénylések között a “sex.eu” került a legkívánatosabb domain címek élére. Ezt követően a hotel.eu következett, majd a travel.eu – ami sokak szerint megerősítette azt a világméretű tendenciát, hogy a világhálón egyre inkább a szórakoztatás és az utazás dominál. http://www.sg.hu/cikkek/51641/mar_tobb_mint_2_5_millio_eu_s_internetes_cim_van

[18] A “Blog” szó kialakulása: webnapló = weblog –> weblog = Blog. Megjegyzés: a “weblog”-nak van egy pusztán technikai jelentése is: a weboldalak bejárásáról készült, adatbázisokban tárolt rekordok.

[19] Alon, (2005) Internet-történelem: Az első 100 magyar domain. Elérhető az interneten: http://www.alon.hu/index.php/article/view/2634/1/4/ (utoljára ellenőrizve: 2009.04.05)

[20]A Google Groups elérhető a  http://groups.google.com/ címen

[21]A primlista elérhető a http://beta.primlista.hu/lista címen

Szeretném leszögezni, hogy a web nem mindenható. A webkettő nem megoldás mindenre és nem ad mindenre válaszokat. Ha sikeresen akarunk kampányolni, akkor fontos kiválasztani az ideális marketingmixet. Fontos látni, hogy a web szerepe szerte e világon,- így Magyarországon is-, folyamatosa nő. Egyre nagyobb teret hódít életünkben, megkönnyítve azt, szinte már életünk részévé válik. A folyamat nagyon gyorsan zajlott le, hisz a televízió számára harmincnyolc évre volt szükség, hogy elterjedjen és több, mint százötvenmillió emberhez eljusson. Az internet rohamléptekben, alig húsz év alatt jutott el a világméretű felhasználótáborhoz. Elmosta a határokat és lehetőséget teremtett azok számára, akik csatlakoznak rá, hogy majdhogynem végtelen mennyiségű információhoz jussanak. A kulcs abban rejlik, hogy miközben a világon másfél milliárd embernek van internet hozzáférése, ötmilliárdan még soha nem használták az internetworldstats.com oldal szerint. Például a világ legnagyobb közösségi hálózata nem a sokat emlegetett Facebook, hanem egy kínai szájt a Tencent az Index.hu cikke szerint.[1] Ez is azt mutatja, hogy a nyugati világ ugyan gazdaságilag fejlettebb, de a kelet növekedése az interneten, őrületes méretű potenciát rejt magában.

Az internet előretörése nem fogja a többi médiumot megsemmisíteni. A televízió megérkezésekor, sokan vizionálták, hogy a mozinak végképp leáldozott a csillaga. Mégsem így lett. Átalakulnak a fogyasztói szokások és minden megtalálja a maga helyét a társadalomban. A print médiumok már most nagy gondban vannak, példányszámaik folyamatosan csökkennek naprakészségük, pedig nem elégséges, mert az online médiából, hamarabb kapja meg az ember a híreket. A print média ennek ellenére nem fog teljesen kihalni, hanem inkább átalakul. Az offline szerkesztőségek átalakulnak, és online tartalomszolgáltatókká válnak. Minden médiumnak meg kell tanulnia a másik médium lehetőségeit használni, mert egyre több igény van online is videó tartalmakra, tehát egy Index.hu sem működhet már profi videó tartalmak nélkül, amelyeket eddig a tévé biztosított. A péeresknek meg kell tanulniuk párbeszédet folytatni a fogyasztóval és meg kell ismerniük a nagyon gyorsan változó csatornákat, eszközöket. Mai példával élve, tíz évvel ezelőtt még senki nem hallott a blogokról, ma pedig már a fiatalok több mint 50 százaléka olvassa őket.

A weben kialakul a WEB 3.0 a szemantikus web. Még meg sem született a Web 2.0 kifejezés, már létezett a Web 3.0. is. Tim Berners-Lee még 1998-ban, jóval a WEB 2.0 megjelenése előtt, fejtette ki gondolatait az internet következő változatáról, melyet 2001-ben publikált a Scientific American magazinban:„The Semantic Web is not a separate Web but an extension of the current one, in which information is given well-defined meaning, better enabling computers and people to work in cooperation.” (Berners-Lee, 2001)[2]

Tehát a szemantikus web nem egy, – a jelenlegitől különálló hálózat,- hanem annak kiterjesztése, ahol az információk jól definiált jelentéssel bírnak, az emberek és számítógépek közötti együttműködés jobbítása céljából.

A legnagyobb probléma manapság, hogy az interneten fellelhető honlapokon, cikkekben, szövegekben lévő információknak a számítógép számára nem képeznek értelmezhető anyagot. Nem programnyelven vannak írva a szövegek, hanem emberi szavakkal. Ezért egy átlagos, egyszerű program jelenleg nem képes megkülönböztetni szavakat egymástól, erre csak a nyelvi értelmező modullal rendelkező programok képesek, de ezek se teljes mértékben. Rengeteg nyelvész dolgozik jelenleg is együtt programozókkal azért, hogy a számítógépek megértsék a nyelvünket. Erre mutat a jövőnk.

A pr szakmának fel kell ismernie, hogy nem lehet már „nagyot lőni”. A médiapiac egyre jobban szegmentálódik, mindenkinek megvan a saját maga médiuma éppúgy a pékeknek, mint a menedzsereknek. Az üzeneteket, a sajtóközleményeket még jobban szegmentálni kell és a kommunikáció is személyesebbé válik, annak ellenére, hogy az újságírókkal a személyes találkozók csökkeni fognak valószínűleg. A vállaltok weboldalait fel kell készíteni, a felhasználók érdeklődésének befogadására és a kétirányú kommunikáció megvalósítására. Az internet nem fog visszafejlődni, hanem csak nőni fog. A következő generációk, már vele nőnek fel, és alapértelmezettnek érzik majd, hogy ne csak diktáljanak nekik, hanem beszéljenek is velük.

A legnehezebb feladat a webkettes alkalmazása az állami apparátusba lesz. Hiszen a mentalitás a piramis rendszerű tudásmegosztást megveti és inkább a felhőben, a közös tudatban való gondolkozást erősíti. Rengeteg fejlődés történt már az e-Govermnet létrehozásában, nézzük meg akárcsak a magyarorszag.hu-t ahol már online is beküldhetjük az adóbevallásunkat, vagy lekérhetjük életünk összes orvosi vizsgálatának kimutatását. De a folyamat még csak most kezdődik, rengeteg lehetőség van még, amelyet ki lehet használni. A kormánynak és az államnak is be kell látnia, hogy a választópolgár szót kér. Már nem akarja meghallani az üzeneteket, hanem azt várja, hogy beszélgessen vele az állam. Ez társadalmi és gazdasági paradigmaváltást is eredményez. Hiszen az internet szabadságát egyre többen akarják majd érezni a való világban is.

12. Végszó, összegzés

Az internet és a webkettes éra rengeteg változást hozott az életünkbe, a világ kitágult, majd mégis egy karnyújtásnyira került. Szinte bármikor, bármilyen információ a rendelkezésünkre áll. Erre a péeresnek is fel kell készülnie. Az őszinte kommunikáció mindennél fontosabbá válik, mert elég csak egy hiba és valamelyik blog megszellőzteti azt, ami ezután vírusként terjed a világban felhasználók ezrei felé. Az email, chat kliensek segítségével villámgyorsan tudunk kommunikálni bárkivel. Életünk egyre nagyobb részét töltjük online, és a körülöttünk lévő használati eszközök is folyamatosan fejlődnek és biztosítják a hozzáférést a világhálóhoz. A márkaépítés az üzenetek célba juttatása, már nem valósítható meg maradéktalanul a felhasználók aktivizálása nélkül. Médiummá válásuk olyan kihívásokat támaszt a pr szakma előtt, amelyek leküzdéséhez mindenképp szemléletváltásra van szükség.

Az internet megjelenése előtt a pr szakma is teljesen más volt. Az információk áramlása lassabb volt az újságírói kapcsolatok mélyebbek, több személyes találkozás és nem volt még emailes sajtóközlemény sem. Papíron, cd-n kerültek át az anyagok a péerestől az újságíróig. Az internet világában ezek a kényelmetlenségek már nem léteznek. Egyszerűsödött minden pr munka. Létrejöttek olyan eszközök a pr-ben, amelyek csak az internet segítségével létezhetnek.

A mai pr szakembernek feltétlenül szükséges használni az internet nyújtotta pr eszközöket. blogokat, fórumokat kell olvasnia, közösséget kell építenie, vállalati blogot indítani, tanulmányozni az ideális honlap felépítését vagy csak egyszerűen egy WEB 2.0-hoz illő sajtószobát kell létrehoznia. Fontos tudnia, hogy üzeneteit szegmentálnia kell, pontosan a célcsoportra szabnia, mert különben nem lesz hatékony a kommunikációja. A közösségi pr használata a párbeszédre épülő pr rengeteg lehetőséget rejt magában. A péeresnek csak a csatornát kell megtalálni, hogy miként tudja megszólítani célcsoportját. Ez a csatorna lehet egy fórum, hírmegosztó, video megosztó vagy könyvjelző megosztó oldal a lényeg abban rejlik, hogy használjuk a WEB 2.0 nyújtotta eszközöket, mert üzenetinket így tudjuk hatékonyan eljuttatni a fogyasztókhoz. Alapjaiban viszont a pr ma sem változott, bizalomépítést célzó feladatait az internet csak segíti, de alapvetően nem változtatja meg. Ahogy a fénymásoló a mobiltelefon vagy fax sem alapvetően változtatta meg a helyzetet, csupán a korábbihoz képest adtak új lehetőségeket a pr-es kezébe

.Az internet egyre tudatosabbá teszi a vásárlót is. Utána tud nézni a termékünknek, kérdezhet róla fórumokon, blogokon. Az információ bárhol „szembe jöhet” vele. Ezért fontos, hogy a péeres a kommunikációt kézben tartsa és közösségeket építsen. A WEB 2.0 eszközeit meg kell tudni fogni, személyre szabni és integrálni a pr eszköztárába. A vállalati blog, a microblogok a közösségépítés nélkül már mostanában is nehéz elérni a fiatal netgenerációt. Ha pedig a felhasználókat magunkhoz tudjuk csábítani, akkor érvényesül a „network hatás”, azaz minél többen használnak egy szolgáltatást, terméket, az annál több ember érdeklődését kelti fel. A péeres számára egyre fontosabb, hogy egy a márka mellé egy arcot tudjon állítani, akit a vásárlók azonosítani tudnak a termékkel, márkával. A Web 2.0-val nem egy újabb idegen szó került be a világnyelvbe, hanem egy gondolkodásmód, amely a világ részévé válik, ha a bolygónk lakosságának, nem csak 23 %-a részesül az internethasználat előnyeiből, hanem legalább 50. Nem szabad elfelejteni, hogy nem fogyasztók vannak a péeresekért, hanem a péeresek a fogyasztókért.

Kapcsolódó anyagok:

Az internet rövid története

A közösségi média és a PR kapcsolata  2

A közösségi média és a PR kapcsolata  3-4

A közösségi média és a PR kapcsolata  5

A közösségi média és a PR kapcsolata  6

A közösségi média és a PR kapcsolata  7

A közösségi média és a PR kapcsolata  8-9

A közösségi média és a PR kapcsolata  10

A közösségi média és a PR kapcsolata  11

[2] Berners-Lee, T. (2001) The Semantic Web. Scientific American Magazine. Elérhető az interneten: http://www.sciam.com/article.cfm?id=the-semantic-web&print=true (utoljára ellenőrizve: 2009. 04.04)

Barack Obama az Amerikai Egyesült Államok 2008-ban megválasztott elnöke az első afroamerikai elnök és az első, aki az internetet és az adatbázisokat hatalmas sikerrel használta a kampányában. 2004-ben Obama neve még ismeretlen volt az amerikai nép körében és pénze se volt a kampányra. Célcsoportnak az első szavazó illetve a fiatal nem szavazó rétegeket választotta ki, akik általában már elfordultak illetve nem érdeklődnek a politika iránt. Az adatbázis építés az alapja általában az elnöki kampányoknak, ami az USA-ban teljesen legális. Obama látogatást tett a Google alapítóknál és számos ötletet és segítséget tőlük kapott meg a kampányához. A kulcsként használt médiumok végig a közösségi szájtok és a webkettes alkalmazások voltak, mint a Google, YouTube vagy a Facebook.

Az adatbázis építéshez úgy kezdett a mostani elnök, hogy kihasználta a vírusvideók, vírusanyagok hatását. Mivel kevés pénze volt ekkor még, azt jól kellett befektetnie. Létrehoztak egy amatőrnek tűnő videót, amelyben egy lány azt énekli meg, hogy szerelmes Obamába. A videó annyira jól sikerült, hogy több, mint tizenegy millió letöltést számlál. A feltöltő a “barelypolitical” becenevet használta és további kettőszáznegyven[2] videót töltött fel a YouTube azonos nevű csatornájára. Ezzel elkezdődött a közösségépítés. Jelenleg háromszázhatvanhat ezer Barack Obamával kapcsolatos videó található a YouTube-on, pedig a hivatalos stáb alig párszáz darabot készített. A kampány nem webes vonalára nem térek ki bővebben, mert nem érinti a szakdolgozatom témáját.

„Az Elnök Emberei (West wing) című amerikai sorozat utolsó évadjának kulcsfiguráját Matthew Santost róla mintázták, így a fikció és a valóság több ponton is összeért. A filmes hatás tökéletesre sikerült: a semmiből jött színes bőrű politikus elnökjelölt lesz, beszédei érzelmesek, odafigyel az emberekre és jóságos is természetesen”.[3] Ezek a videó felkerültek a videómegosztó oldalakra, témává váltak rengeteg filmes és egyéb blogon az emberek pedig önmaguk küldték tovább őket eredeti formában vagy éppen remixelve. Obama sikerrel debütált a „Yes We Can” (igen, meg tudjuk csinálni) című, szintén a YouTube-ra feltöltött klippel is. Ez lett kampányának fősora is a Change (változás) mellett. A zeneszámot a Black Eyed Peas frontembere, will.i.am énekelte. A klipben olyan sztárok álltak kamera elé, ezzel is erősítve Obama táborát, mint Herbie Hancock, Kareem Abdul Jabbar és Scarlett Johansson. PR szempontból ez úgy működik, hogy a példakép valamit választ, akkor már a példakép választó is pozitívan tekint a választottra. A filmnek erős vírusfilm hangulata, ezért rendkívül gyorsan terjedt az emberek között, főleg miután levetítették azt az NFL döntő szünetében. Az eredeti videót tizenkét millióan nézték meg és hetvenezer hozzászólás érkezett hozzá csak a YouTube videómegosztó oldalon.

A mai napig, ha Barack Obama honlapjára látogatunk, láthatjuk, hogy kétirányú kommunikációt folytat az oldal és egyfajta közösségi kapocs szerepet tölt be, saját közösséget építve. Természetesen az oldal aktív használatához szinte azonnal regisztrálnunk kell, amihez néhány adatunkat kell csak megadni, majd minél mélyebbre merülve annál többet. Ezeket az adatokat, összefésülve a rengeteg meglévő munkaügyi, demográfiai adattal, azonnal hasznos tagjai leszünk a hálózatnak.

10.1. Közösségi pénzszerzés

Sok civil szervezet vehet példát Obama pénzszerző kampányáról. Obama ugyanis nem kért állami támogatást kampányához, amivel megszabta volna a maximálisan elkölthető pénzt is és nem támaszkodott, nagy cégek pénzére sem. Majdnem az összes kampánypénzét mikro adományokból gyűjtötte össze. Egy magánember maximálisan megengedett 2300 dollárt adományozhat egy elnöknek, de a legtöbb adományozója mindössze 100 dollárral járult a kampányához. A pénzszerzés magja a longtail elméletre épült. A közösségi oldalaktól kezdve a hírleveleken át Obama saját oldaláig, mindenhol ott villogott, az adakozz gomb, amit a kedvelt és egyszerűen használható PayPal rendszerrel bárki megtehetett. Olyan egyszerűen lehetett adakozni, mintha csak interneten vásárolnánk. Néhány kattintás, megadjuk a kívánt összeget és bankszámlaszámunkat és már kész is. Sztárok is adakoztak és nyilatkoztak is róla az interneten és a tévében is, hogy bizony ők is hozzájárultak a kampányhoz, ez pedig újabb támogatókat eredményezett. A sok kicsi sokra megy elv be is jött. A nytimes.com szerint több mint 600 millió dollárt[4] gyűjtött Obama adakozásból. A közösségépítés és az elkötelezés annyira jól sikerült, hogy a kampány végére, annyi pénze maradt, hogy majdnem minden országos tévében tudott reklámidőt venni, mikorra a McCain csapat tőkéje szinte teljesen elfogyott.

10.2. Microtargeting

A péeresek számára rendkívül fontos fogalommá kell válnia az elkövetkező időkben a microtargetingnek. A fogalom azt takarja, hogy a megfelelő üzenetet kell eljuttatni a megfelelő helyre. Obama kampányának kulcs eleme volt, hogy mindenki személyre szabott üzenetet kapjon, és ne sokalljon be a felesleges politikai reklámoktól. Ehhez az adatbázisokban személyiségprofilokat és kategóriákat hoztak létre, hogy mindenki a megfelelő üzeneteket kaphassa meg. Ha ezt egy sajtóközleményre levetítjük, akkor egy számítástechnikai sajtóközleményt legalább három csoportnak tudunk kiküldeni, ha a tartalmat és a fókuszt módosítjuk. Az IT lapok számára egy szárazabb anyag mehet ki, a lifestyle lapok számára a design és közérthető vonalat lehet kidomborítani, a gazdasági lapoknak, pedig a gazdasági, pénzügyi előnyöket tudjuk hangsúlyozni. Ezt természetesen akár tovább is lehet bontani, szegmentálni, akár médiumonként is. Ez egy péeres számára rengeteg idő, de cserébe a megjelenések lehetőségei is nagyobbak lesznek. Így mindenki csak azokat az üzeneteket kapja meg, amelyek valóban érdekesek és relevánsak lehetnek. A kiküldött hírleveleket éltek a social media release-nél már említett „árucsatolással” is, amelyben videókat, képanyagokat és egyéb releváns tartalmakat is csatoltak a levélbe, amelyek mindig változó címekről érkeztek, hol közvetlenül Obama-tól, hol a feleségétől, hol a kampányfőnöktől, sőt, később még Hillary Clintontól is.

10.3. Önkéntesek, közösségalkotók

Obama saját honlapja kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy az emberek saját aloldalaikat létre hozhassák. Itt lehetősége volt mindenkinek a saját blogját, képkezelőjét webkettes tartalommegosztó szolgáltatását elindítani. Az oldalon ezrével regisztráltak az internetezők és a világon mindenütt, Amerikán kívül is akár, önszántukból gyártották a tartalmakat és építettek közösségeket a fanatikusok. Elég volt a jelöltnek „coolnak”, lennie és a felhasználók jöttek. De talán ezt a legnehezebb elérni pr és marketing eszközökkel. A megfelelő üzeneteket és viselkedésmintát kell követni ahhoz, hogy lazának és sikeresnek érezzük a terméket, jelen esetben egy embert.

Az önkéntes akciók odáig terjedtek, hogy százezrek végeztek el apró-cseprő feladatokat. Például a “My Calls” szolgáltatással minden regisztrált látogató arról kapott információt, hogy a környékén kik az ingadozó szavazók és felkereshette azokat egy jószomszédi látogatással. Ha valaki pedig elvégezte e feladatot, jelenthette azt, hogy ő meggyőzött egy embert a sikerről, ezzel frissítve az adatbázist. A hitelesség pedig 100%-os volt, mivel nem egy fizetett aktivista, hanem egy szomszéd kampányolt Obama mellett. Obama ehhez pedig csak az eszközöket biztosította, a marketing mankókat, képeket, szövegeket és az adatbázist, amit a Google Maps nevű alkalmazás segítségével közvetített az elkötelezett híveinek. Az aktivizálás sikeres volt, Obama nyert.

A rengeteg szereplő, alkalmazás és tartalom miatt, szinte lehetetlen felbecsülni a teljes kampány méretét és az üzenetek számát. De egy dolog mindenképpen tisztán látszik, mégpedig a tökéletesen felépített és kivitelezett online stratégia. Obama kampányában párbeszédet kezdeményezett a szavazóival. Nem erőltette saját anyagait, marketing videóit az emberekre, hanem inkább bíztatta őket, hogy létrehozzák saját anyagaikat. A mai péeresek feladata is ez. Az elkötelezett márkafogyasztók megtalálása és bíztatása, hogy hirdessék az üzenetit.

Folytatás és kapcsolódó anyagok:

Az internet rövid története

A közösségi média és a PR kapcsolata  2

A közösségi média és a PR kapcsolata  3-4

A közösségi média és a PR kapcsolata  5

A közösségi média és a PR kapcsolata  6

A közösségi média és a PR kapcsolata  7

A közösségi média és a PR kapcsolata  8-9

A közösségi média és a PR kapcsolata  10

A közösségi média és a PR kapcsolata  11

[2] A YouTube barelypolitical csatornája 2009.04.04-én ennyi feltöltött videóval rendelkezik.

[3] Dojcsák Dániel (2008) Barack Obama: aki az interneten nyerte meg a választást, elérhető az interneten: http://www.hwsw.hu/oldal.php3?cikkid=1059 (utoljára ellenőrizve: 2009.04.04)

[4] LUO, MICHAEL (2008) Obama Recasts the Fund-Raising Landscape. Elérhető az interneten: http://www.nytimes.com/2008/10/20/us/politics/20donate.html?_r=1 (utoljára ellenőrizve: 2009.04.04)

A céges honlap a teljes cégünk internetre kiterjesztett arculata, ezért fontos, hogy jól nézzen ki, használható legyen és a pr szempontokat is figyelembe vegye. Az elsődleges védjegy és arculati elem a domain név. A domainnek már tükröznie kell vagy a cég nevét, vagy a fő szolgáltatások egyikét, és érdemes gyűjtőfogalmakban gondolkodni, mint az ingatlan.hu, így ismeretlenül is ráakadhatnak honlapunkra. Defenzív védjegyként fontos lefoglalni a hasonló domaineket vagy esetleg a más országkódúakat, mint a .com vagy a .org.

A honlap tervezésnél fontos eldönteni, hogy statikus, dinamikus (folyamatosan frissülő tartalommal rendelkezik) vagy tranzakciók (pl.:webshop) lebonyolítására alkalmas honlapot szeretne a cég. A kivitelezést profi szakemberekre érdemes bízni akik figyelembe veszik a legújabb trendeket, a usability[1] teszteket és még adott kulcsszavakra is kereső optimalizálni tudják a weboldalunkat, amit SEO-nak hívnak. A lényege, hogy honlapunk előkelőbb helyre kerül a keresők találati listáján bizonyos kulcsszavak esetén, amit mi határozunk meg. Ez a jövőben egy nagyon fontos eszköze lesz a pr-nek, mert a rengeteg információ között, már csak a keresők segítségével boldogulnak a felhasználók. A leglátogatottabb weboldal jelenleg Magyarországról az Alexa.com adatai szerint a google.com. Tartalom szempontjából fontos, hogy megtalálható legyen az elképzelt látogatók számára a releváns információ, hogy logikusan épüljön fel az oldal, hogy ne legyenek rajta helyesírási hibák.

Ha a honlapunkra érkezik valaki, akkor vagy egy kimondott céllal jön hozzánk, vagy csak betéved valahonnan. Bármi is legyen az ok arra, hogy meggyőzzük, hogy maradjon nálunk, csak néhány másodpercünk van. Ezért nem szabad introt, bevezető animációt használni, mert a felhasználó elunja magát alatta és inkább továbbáll. A flash típusú honlapokkal is csínján kell bánni, mert egy túl hosszú ideig töltődő weboldal akár el is tántoríthatja látogatónkat tőlünk. Érdemes már az elején felajánlani a fogyasztónak, hogy a nagy sávszélességet igénylő, ám csillogó flash alapú oldalt szeretné meglátogatni, vagy a kisebb sávszélességet igénylő, de kevésbé tetszetős HTML alapút. Egy online pr szakembernek ezekkel a dolgokkal tisztában kell lennie. A rovatainkat legalább kétnaponta frissítsük, hogy legyen oka a felhasználóknak visszajönnie az oldalunkra. Szinte fontosabb a pszichológiai, mint a tartalom-gazdagító funkciója. A honlapra látogatókat meg kell győzni arról, hogy a honlap működtetői nap, mint nap frissítik, gondozzák a honlapot. A honlapba mindenképp érdemes keresőt integrálni, mert sokan nem bíbelődnek már a menürendszerekkel, hanem inkább az oldal keresőjét használják a gyors boldogulás érdekében. Fontos, hogy felhasználóink, valamilyen módon kapcsolatba léphessenek velünk, ezt érdemes interaktív formában a honlapba építeni, illetve tesztekkel, szavazásokkal interakcióra késztetni a felhasználókat. Összefoglalva tehát azt mondható el, hogy egy honlap tartalmak soha ne legyen öncélú! Nem kell mindent alkalmazni, csak azért, mert a konkurencia már használja, de fontos figyelni a lehetőségeket és a konkurenciát.

Honlapunkat mindenképpen érdemes linkgyűjteményekbe beregisztrálni, mint például a Startlap oldalak. Ez növeli helyezésünket és page rank-ünket a keresők találati listáin, de ugyanakkor ismertté is tesz minket az adott témában.

9. Példák WEB 2.0-ás kampányokra

9.1.1. Feri TíVí

A Coca-Cola Hungary 2007-ben a Coke Club promóciójánál álmodta meg a saját webkettes kampányukat. A cég video tartalmakat hozott létre, amelyeket a videómegosztó oldalakra raktak fel, majd az iWiW adatlapjait márkázták át, és lehetőség volt belépni a Coke Clubba, ezáltal trendivé tették a helyet. A lehetőség azt sugározta, hogy ehhez a bulis helyhez lehet tartozni és meg tudod mutatni a barátaidnak, hogy te gyakran jársz ide. A promóció kiegészítéseként elindult egy saját blog oldal a feritivi.blog.hu. Az oldal tulajdonképpen egy tévéadás volt, amely két-háromnaponta jelentkezett friss tartalmakkal, illetve néha élő közvetítésekkel. A legsikeresebb napon kilencezer néző[2] követte a közvetítést az oldalon. azaz többen, mint ahányan a helyszínen látták a koncertet.

9.1.2. Szex és New York és a Mars Delight

A Szex és New York című nagysikerű sorozatból készült film hazai bemutatója előtt indított el egy webes kampányt az Universal McCann és az Intercom. Ehhez kapcsolódott a Mars Delight csokoládé brand. Első lépésként nem az Intercom készítette el a film magyar micrositeját, hanem a Mars.[3] Itt voltak elérhetőek exkluzív tartalmak a filmmel kapcsolatban, mint képek vagy előzetesek. A promóció nagyon átfogó volt. Offline, online felületek, pr cikkek újságokban, bannerek mozis, outdoor és indoor megjelenések is voltak. A szakdolgozat szempontjából lényeges lépést azonban egy widget, minialkalmazás jelentette. A widgetbe egy visszaszámláló volt beépítve, amely a premierig hátralévő időt számolta. A widgetet pedig bármelyik blog gazdája elhelyezhette saját oldalán vagy a közösségi oldaluk profiljában. Megjelenítésével ki tudta fejezni a fogyasztó a termék iránti elkötelezettségét. Miután a sorozat igen sikeres volt rengeteg felhasználó tette ki ezt a reklámhordozó felületet blogjába és vált multiplikátorrá. A widget a visszaszámláló mellett a szereplőktől származó napi tippeket és folyamatosan frissülő divat és sztár pletykákat tartalmazott. Motivációként a premierre szóló jegyeket lehetett nyerni, ami érvényes volt az utána lévő sztárokat felvonultató bulira is. Ihász Ingrid a kampány egyik bennfentese nyilatkozik a sikerről blogjában a rabbitblog.hu-n és szolgáltat adatokat. A közösségi ösztönzés és a kötődés fontos tényezője volt a kampánynak. A widget hatszázhatvan blogon szerepelt és közel háromszázhúsz blogon tartósan kint is volt. A widgetek kétszázezerszer jelentek meg és hetvenezer ezer felhasználót értek el, ami egy közösségi, szinte ingyenes megjelenési lehetőségtől mindenképpen kiemelkedő szám.

Folytatás és kapcsolódó anyagok:

Az internet rövid története

A közösségi média és a PR kapcsolata  2

A közösségi média és a PR kapcsolata  3-4

A közösségi média és a PR kapcsolata  5

A közösségi média és a PR kapcsolata  6

A közösségi média és a PR kapcsolata  7

A közösségi média és a PR kapcsolata  8-9

A közösségi média és a PR kapcsolata  10

A közösségi média és a PR kapcsolata  11

[2] Pál Zsombor (2008) Közösségi marketing – „és ez nem bullshit”. Elérhető az interneten: http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=21802 (Utoljára ellenőrizve: 2009.04.04)

[3] Ihász Ingrid (2008) Esettanulmány: Social media kampány a Mars Delightnak. Elérhető az interneten: http://www.rabbitblog.hu/2008/07/04/esettanulmany-social-media-kampany-a-mars-delightnak/ (utoljára ellenőrizve: 2009.04.04)

A 2008-as Interaktív Marketing Konferencián elhangzott Merre tovább közösségi marketing című előadás[1] alapján készült ez a fejezet, amin a szerző maga is részt vett.  A résztvevők:

Moderátor: Réz Betyár Gábor, Szabó Márton (iWiW), Végvári Imre (Arcus PR), Pohly Ferenc (Origo), Ráday Dávid (McCann), Pénzes Anna (Média Spirit Consulting).

Az előadás tanulságaként az alábbi dolgokat tenném még hozzá a közösségi pr munkához. Érdemes használni és belevágni, de nem mindenre lehet használni. Például egy új termék bevezetésekor nem biztos, hogy megéri használni, de képes az ingadozó felhasználókat, lojális vásárlóvá átalakítani vagy csak egyszerűen javítani tudja a cég a brand imázsát. Azt viszont mindenképp fontos tudni, mint azt már fentebb is említettem, hogy ez egy teljesen más típusú kommunikációt igényel. Őszintének, lazának, helyenként informálisnak kell lenni az üzenetnek, mert a fogyasztókat közvetlenül érjük el. Ha pedig bejutunk a közösségbe, akkor már elindul a szóbeszéd, azaz a Word of Mouth (WOM.) Persze ez lehet akár negatív is, de mindenképpen elindul. A WOM marketing gyakorlatilag teljes mértékben a szóbeszédre épít. A közösségi hálózatokon pedig elég jó táptalaja lehet, mivel a felhasználóknak csak egy kattintásába kerül egy hírt továbbadni, elpletykálni. A Word of Mouth Marketing Association definíciója szerint a WOM mindig kétirányú kommunikációt feltételez, átlátható és a felhasználó kielégítése a célja.  Az általános definíció szerint az egyik felhasználó a másik felhasználó számára információt ad át. Vagyis a vállaltnak olyan információkat kell kiadnia, amely érdekes lehet a felhasználóinak.

Végvári Imre bemutatott egy esettanulmányt, UIP Dunafilmtől. A brief szerint a moziba járást kellett népszerűsíteni pr eszközzel.  Az Arcus PR az iWiW használatát ajánlotta be a filmforgalmazónak közösségépítés céljából. A kampány interaktív pr munkát feltételezett. Ehhez szükség volt a felhasználók aktivitására és az ügyfél elkötelezettségére és segítőkészségére. Az IWIW-en létrehoztak egy klubot, amelybe exkluzív tartalmakat juttatnak be. A közösség szépen elkezdett formálódni és meg is jelentek a közösségen belül a véleményvezérek is. Őket kellett elsősorban motiválni és ezt olyan exkluzív anyagokkal lehetett elérni, amelyeket, még az újságírók se kaptak meg, így azokat tudták terjeszteni a saját közegükben. Azzal, hogy a véleményvezérek exkluzív anyagokhoz jutottak és partnerként tekintettek a UIP-ra.  Viszont fontos kitétel, hogy a véleményvezéreket csak akkor lehet megszólítani, ha már megtaláltuk őket. Alapesetben ezeket a gócpontokat fel kell térképezni, de az Arcusnál abban bíztak, hogy az IWIW elég nagy közösség ahhoz, hogy magától is kialakuljon egy közösség. Végül igazuk is lett. Ha valamilyen listát szeretnék felállítani az előadás alapján, hogy mire van szükség egy sikeres közösségi interaktív kampányhoz, talán ezeket írnám le:

a)                  A megfelelő közeg, platform megléte

b)                  Az ügyfél részéről őszinte, nyitott kommunikáció és exkluzív tartalmak hozzáadása

c)                  Aktív részvétel kétirányú kommunikáció

d)                 Nézzük meg mit akar a közösség, ne mi akarjuk megmondani, mit csináljanak.

Negatív oldala a közösségi termékreklámozásnak, az, hogy szürke, érdektelen termékek esetén nem működik. A fogyasztók nem viszik a hírt és nem érdeklődnek iránta. Hiszen a rengeteg felhasználó gondolatban szelektál és, ha érdektelennek találja, akkor kihajítja a gondolatai közül. Viszont, ha a termék jó, akkor a felhasználók maguktól létrehozzák a közösségeket és nem kell azokat felülről építeni, csak esetleg egy picit rásegíteni, az eszközöket biztosítani láthatatlan kézként. A másik nagy tévedés, hogy a közösségi marketing az nem egyenlő az iwiw-el. Sőt az IWIW az nem is igazi közösség, mert a közösséget a közös érdeklődés kör határozza meg, tehát őket kell megszólítani és nem vaktában lövöldözni. Ha például az IWIW klubrendszerében gondolkozunk, akkor már közel járunk az igazsághoz.

Tévhit a közösségi médiával kapcsolatban, hogy az ide tervezett kampányok olcsók. Lehet, hogy a külső cégek, mint a Facebook, vagy az Twitter alkalmazások ingyenesek, de a saját céges honlap felkészítése már igencsak fejlesztési költség igényes, illetve a humán erőforrás, ami jelen esetben megdrágítja ezt a műfajt. A közösségi médiában sikeresnek lenni annyit jelent, hogy sikeresen felépítettünk egy közösséget magunk köré, akik tovább viszik az üzeneteinket. Ez a legnehezebb pontja a kampányoknak. Miután ez megvan már könnyen rávehető a közeg, hogy segítőkész legyen. De a közösségépítés maga és annak folyamatos karbantartása, fejlesztése nagyon időigényes és költséges.

7.1. A videómegosztó oldalak. Az új TV létrejötte?

Lonelygirl15 esetében láthattuk, hogy az internetezők milyen fogékonyak a videós tartalmak iránt. Mivel a reklámtörvény szabadabban kezeli az internetet itt több dolog megengedett, mintha tévében kerülne levetítésre egy szpot. Mindenesetre az sokat elárul az online reklámfilmek sikerességéről, hogy 2007-ben a cannes-i reklámfesztivál fődíját egy olyan reklám nyerte, amelyet soha, egyetlenegyszer sem vetítettek sem televízióban, sem moziban! A Dove számára készült reklámfilm, amelyet feltettek a netre Dove – Evolution címmel. A film arról szól, hogy miként tudnak sminkkel és digitális technológiával egy átlagos kinézetű, mondhatni, nem annyira attraktív nőből, nőideált kreálni. Magyarul a reklámipar csalását leplezik le, ha csak egy kis szeletét is. A mai adatok szerint a két évvel ezelőtt feltöltött anyagot majd kilenc millióan látták a YouTube videómegosztón továbbá még legalább tíz példányban feltöltötték mások, amelyek összenézettsége 15 millió felett van, illetve a felhasználók elkezdtek zsongani körülötte és még legalább négy videó született, ami ezzel a videóval kapcsolatos. A legnézettebb videóra 2009 márciusáig négyezer hozzászólás érkezett. Ha média értéket számoltunk volna a videó kapcsán, biztos vagyok benne, hogy hatalmas számot kapunk, pedig nem történt más, mint az, hogy a fogyasztók önként, ingyen, saját kedvtelésükre nézegettek egy olyan reklámot, amelyet amúgy a televízióban elkapcsoltak volna.

Az online videók népszerűségét az Universal McCann Wave 3[2] felmérése is igazolja, amelyben kimutatták, hogy az internet használók 82.9 %-a néz online videókat. Az online videó formátumokban való lehetőséget erősített meg Hegyi György a Webcsatorna főszerkesztője a Digitális pr napon 2008 novemberében, amelyen a szerző elkészítette saját jegyzeteit is. Az előadás a szerkesztett webvideós tartalmak pr-célú kihasználásáról szólt. Egy Egyesült Államokban készített kutatásra hivatkozva azt állította, hogy az internetes videómegosztó oldalakon található videók közül, a felhasználók inkább a szerkesztett, vágott videókat szeretik, nem pedig az egyszeri, vágás nélküli anyagokat. A felhasználók 49 %-a néz például mozi előzeteseket rendszeresen az ilyen oldalakon.

A pr-célú felhasználásra számos példát hozott, például első lépésben a cégek tárolt videó anyagaikat, amelyek akár még beta vagy VHS kazettákon vannak, érdemes digitalizálni és ezzel a minimális költséggel feltölteni, a videómegosztó oldalakra, megfelelő címkézéssel[3] ellátva feltölteni azokat. Több lehetőség van abban, ha közvetlenül a net számára készítjük az anyagainkat, például egy termékbemutatóról vagy kiállításról. A mozgókép többet ér bármilyen más szöveges tartalomnál. Többet tudunk megmutatni és elmondani benne, mint bármilyen szóval. Innovatív eszköz lehet egy cég kezében, ha saját webalapú tévét indít, a saját szakterületén belül. Ezt lehet akár külső, akár belső pr-re is használni. Tegyük fel, hogy a cégünk a szerverek piacán tevékenykedik, lehetséges, hogy elindít egy kis webtévét a szerver tematika témakörben, miközben bemutatja saját magát is, belső működését ezzel is növelve a cég pozitív megítélését. A filmek rendszeres sorozatként megjelenve kiváló pr eszköz lehet egy vállalt kezében, akár saját oldalon hozza le őket, akár feltölti azokat valamely videómegosztó oldalra.

A második példája egy videó katalógus, a hoteltár[4] volt, amely Questor utazási irodájának, a Questor Travelnek készült multimédiás összeállítás, amely videókon keresztül mutatja be az úti cél lehetőségként felmerülő hoteleket. Hegyi azt mondta, hogy ez az innováció, 40 %-os forgalomnövekedést hozott az utazási irodának. Nemzetközi példaként a Mercedes autómárka tévéjét[5] említette, mint etalonkezdeményezést.

7.2. A blog mint forrás és pr eszköz

A blog elindulása után hatalmas sikernek örvendett. Egyre többen használták őket, mígnem mára a  technocrati.com és a McCann felmérése alapján[6] az internetezők 77 %-a olvas blogokat. A blogok titka, hogy közvetlenek, nem formális a nyelvezetük és rengeteg, a mainstream[7] média által nem preferált, témával foglalkoznak. Hogyan lehetne ezt a sikert és olvasottságot meglovagolni egy vállalat számára. Indítson-e egy vállalat blogot, ki írja azt és miről szóljon?

A blogok és a mainstream média közötti határ folyamatosan elmosódik. A nagyobb látogatottságú blogok fokozatosan újság jelleggel kezdenek el működni, hogy megfelelhessenek a velük szemben támasztott olvasói elvárásoknak. Folyamatosan frissülnek, naprakészek és profin vannak megírva a bejegyzések. Erre válaszul már a legtöbb hagyományos szerkesztőségi alapon működő médium is elindította a saját blogját, hogy térvesztésüket kompenzálják.

A blogok tulajdonságai közé tartozik, hogy íróik általában nem hirtelen fellángolásból írnak, hanem átlagosan több mint három éve vezetik, már azokat derül ki a Technorati felméréséből. Naponta több mint egy millió blogbejegyzés születik szerte a világon. Egy blog többnyire maximum öt különböző témával foglalkozik ezért is lehetnek népszerűek a közösségek életében. A márkák nem függetleníthetik magukat a blogoktól – akár tetszik, akár nem, WEB 2.0 stratégiától függetlenül, a cégeknek azzal kell szembesülniük, hogy a termékeket értékelik, véleményezik, és nem kizárólag pozitív módon. Ötből négy blogger ír termékbemutatókat, vagy véleményt márkákról, ebből 37 %-uk rendszeresen.

7.2.1. A vállalati blog

Önmagában az üzleti blog nem varázsige; nagyon el kell találni valamit ahhoz, hogy az emberek rákapjanak, szeressék azt, olvassák rendszeresen. Ehhez hasonlóan, ha pozitív módon szeretne szerepelni egy cég mások blogjaiban, akkor – akármekkora intézményről is van szó – alázattal, egyenrangú félként kell megközelíteni a bloggereket, közülük is elsősorban a véleményformálókat. Szántó Balázs a Noguchi Porter Novelli Ügyfélkapcsolati igazgatója szerint, vállalati blogból, minimum háromfélét kell megkülönböztetnünk.

a)                  Belső

b)                  Vállalati

c)                  Marketingblog

A belső blogot érdemes a vállalat életében először bevezetni, mert jó tanulópénz lehet, az alkalmazottak felé nyitni és felkészülni a kifelé történő blogolásra. A blog megkönnyítheti a belső információáramlást és az alkalmazottak is jobban érezhetik magukat a cégnél. A pr számára a legértékesebb a vállalati blog, amelyen nem közvetlenül eladni akar a vállalat, hanem reputációt[8] növelni, brandet népszerűsíteni és a fogyasztók bizalmát akarják megnyerni. A vállalati blog hosszú távú projekt és mindenképp elkötelezettség szükséges hozzá. Fontos, hogy ez egy interaktív csatorna, tehát érkeznek válaszok, vagy hozzászólások is a bejegyzésekre, amelyekre reagálnunk kell, különben a blog elveszti szerepét. Ugyanakkor a blog, mint már arról szóltam, jól meghatározott célcsoporthoz szól. Csak annak a vállalatnak szabad blogot indítania, amely működésében is az átláthatóságot pártolja, mert ezáltal érdekes információk kerülhetnek ki. Persze nem vállalati titkok. Az Opera böngészőfejlesztő cég például megfogalmazta irányelvekkel[9] az alkalmazottai számára, hogy miként érdemes blogolni.

a)      Merd megosztani a gondolataidat!

b)      Legyél aktív!

c)      Nem felügyelünk, használd a józaneszed, ha blogolsz és ellenőrizd a helyesírásod!

d)     Ne blogold ki a céges titkokat!- Ha bizonytalan vagy, inkább ne írd le. A sajtóközlemény jó alap lehet.

e)      Ellenőrizd a forrásaidat!

f)       A mi barátaink a te barátaid is! – a partnereket ne beszéld ki.

g)      Ha gondolod, tegyél ki a blogodra egy szöveget arról, hogy az ott leírtak nem tükrözik az Opera álláspontját.

h)      Használd a józan eszedet! A blogod ablak a világra! Csak arra kérünk, hogy közben ne feledkezz meg arról sem, milyen jogi kötelezettségeink vannak!

Ezek jó viszonyítási alapok egy céges blog elindításához. Tom Murphy a CapeClear Software vezetője szerint a “Blog egy humánabb képviselője lehet a vállalati arculatnak, mind amilyen a sajtóközlemény, vállalati website vagy a cég brosúrája.”  Persze azt fontos egyeztetni cégen belül is, hogy ki ír blogot és miről, hogy a pr vezetők fel legyenek készülve, esetleg tanácsokkal tudja ellátni az alkalmazottakat egy ügyben, hogy mikre érdemes blog írásnál odafigyelni. Többek között célszerű az Opera szabályzat mintájára, saját irányelveinket megalkotni.

Például a Microsoft már több éve működteti a toborzó blogját,[10] ahol a látogatók arról olvashatnak, hogy a cég jelenleg éppen miket fejleszt, van-e üresedés a cégnél esetleg milyen fejlesztőket keresnek illetve az egyéb HR-es akciókról, amelyek közelebb hozzák a vállalatot az emberekhez.  Segít eligazodni az állásinterjún, tippeket-trükköket mondd, hogy mire érdemes figyelni egy állásinterjún.  A blog, persze interaktív, így bárki kérdezhet, az írók pedig válaszolnak. Ha ők épp nem tudják a választ, akkor megkérik a legilletékesebb munkatársukat, hogy segítsen. Például egy brazil fejlesztőnek, aki érdeklődik, egy brazil kolléga válaszol, nem pedig egy HR-es.

A vállalati blog segíthet abban, hogy egy bizonyos téma szakértőjeként tekintsenek rád az emberek és az ügyfeleid. Természetesen ezt erősen támogathatja a szervezet ismertsége, tekintélye is. A vállalat és a szakértő kölcsönösen erősítik egymás hitelességét. Jonathan Schwartz a Sun Microsystem elnöke úgy nyilatkozott, hogy nagymértékben a blogjának és az abban megnyilvánuló nyitottabb kommunikációnak köszönheti, hogy a 99. helyről a 6. helyre lépett elő a legkedveltebb szervergyártók listáján.[11] A vállalati honlap sajtószoba szekcióját is pótolhatja, vagy kiegészítheti egy blog. Az újságíró saját igénye szerint szolgálhatja ki magát, nem kell passzívan várnia a vállalat sajtóközleményeire. Ráadásul a blog a szokásos sajtóanyagokhoz képest kevéssé formális lehet. A blog erőssége abban is rejlik, hogy olyanokat is közölhetünk rajta, ami a médián nem menne át, de a közösség felkaphatja és továbbviheti a hírt. A Google sok esetben bizonyos fejlesztéseit, csak a blogjában jelentett be, mert a hagyományos médiát nem érdekelte a hír. De egy idő után a felhasználókat annyira érdekelte a hír, hogy a mainstream média is felfigyelt rá, és gyakorta le is közli már a bejelentéseket. Tehát irányíthatjuk is vele a médiát, ha a megfelelő közösséget építjük ki magunk köré.

A blogokon olyan, közvetlenül a vállalathoz esetleg nem kapcsolódó anyagokat is közölhetünk, amely a vállalati honlapon már nem férne el. Például a közösség által felkapott videót vagy képet mi is publikálhatunk, vagy kommunikálhatjuk munkatársaink személyes sikereit is.  Amivel elrettenthetjük olvasóinkat a blogunktól azok az újraközölt sajtóhírek – hacsak nincs valamilyen teljesen más nézőpontja a dologról, ha túl pr szaga van, akkor biztos, hogy elveszítjük a még meg sem szerzett olvasóinkat is.

7.3. Az RSS, mint létfontosságú tényező –az elkötelezett fogyasztó

Magyarul, ez egy XML szabványú szolgáltatás, mely a website-on megjelent aktuális hírek vagy cikkek továbbítására szolgál (cím, szerző, kategória, rövid tartalom és link). Az információkat automatikusan továbbítani lehet egy másik website-ra vagy az erre a célra a felhasználó gépén telepített programba.

7.3.1. Az RSS használatának előnyei

Azok a vállalatok, melyek kommunikációs részlegei nagy aktivitással rendelkeznek, mindenképpen használniuk kell az RSS nyújtotta előnyöket. A sajtószobába vagy vállalati blogba ezt már mindenképpen integrálni kell. Az RSS előnye a hírlevelekkel szemben az, hogy nem igényel feliratkozást, illetve a felhasználónak semmilyen más személyes adatot nem kell megadnia. Az RSS garantálja, hogy egy honlap semmilyen frissüléséről nem maradunk le, mert az folyamatosan, visszakövethetően megérkezik a címzett olvasójába.  Aki feliratkozik az RSS értesítőnkre az már egy elkötelezett fogyasztó, mert ő hívja magához a mi tartalmunkat. Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy megfelelő tartalommal megtartsuk őt és az információ továbbadására serkentsük.

A cafepr.hu[12] oldal RSS rendszerének létrehozásában a szerző maga is részt vett. Ezen keresztül az újságírók vagy az érdeklődök, feliratkozhatnak a vállalattal kapcsolatos hírekre és\vagy sajtóközleményekre. Mindezt úgy tehetik meg, hogy az RSS csatornájukat saját maguk állíthatják össze a teljes ügyfélportfólióból, így megválaszthatják, hogy mely iparág, mely ügyfelei iránt érdeklődnek és ezt megkapják egy feedben és nem kell több darabra feliratkozniuk.

7.4. Miket tud a pr saját eszköztárába felvenni a WEB 2.0-s eszközökből

10 évvel ezelőtt egy közlemény nemhogy újságíróra, de talán még médiumra sem volt szabva igazán. Az újságírók előszeretettel adtak meg elérhetőségnek központi e-mail címeket, mivel a sajtómunkások és ügynökségi munkatársak közötti kapcsolatok építésének igénye újságírói oldalon nem mutatkozott erősnek. Sokkal többre értékelték, ha közvetítők nélkül, direkt vonalon érték el egy szervezet, felelős képviselőit. Így a beérkező közlemények a legtöbb esetben egy szerkesztőségi hírelosztóba érkeztek, és lassan – szerkesztői, rovatvezetői – szűrőn keresztül landoltak a téma felelősénél. Emiatt a testreszabhatóság igénye sem jelent meg az újságírók oldaláról, és a gyakorlat legnagyobb buktatójaként az ügynökség sem kapott direkt visszajelzést a sajtóanyag felhasználhatóságáról. Így történhetett, hogy a szerkesztőségekbe érkező anyagok sokkal inkább az ügyfél tartalmi igényeit tükrözték, és nem az újságíró számára valóban hasznos, releváns, személyre szabott – így könnyebben feldolgozható – információkat hordoztak. Az elmúlt tíz évben letisztultabbak lettek a tartalom-menedzsment technikák, és az újságírók, médiumok fogyasztói igényeinek megfelelően a kiszolgáló technológiai háttér is.

A technológia fejlődésével új igények és technikák gyűrűztek be, a személyre szabott információk iránti vágy megnövekedett. Már az előkészítés során fel kell mérni a célcsoportot, hogy kinek küldjük ki anyagunkat, mert már a tartalomnak is eszerint kell készülnie. Manapság ha egy pr ügynökség színvonalas – vagyis eleve megjelenésre ítéltetett – sajtóanyagot kíván közzétenni, már az előkészítés folyamán meg kellene terveznie mely médiumok relevánsak a tartalom alapján, és az orgánumoknak, illetve azok olvasóinak milyen speciális “fogyasztói” igényeik vannak. A szöveges tartalom elkészítésénél egyre komolyabb szerepe van azoknak a kifejezéseknek, kulcsszavaknak, amelyek legjobban leírják az ügyfél tevékenységét, termékét, hiszen a sajtóközlemények sok esetben a keresőkön keresztül is megtalálhatóak lesznek. Vagyis oda kell figyelnie arra, hogy az interneten keresők számára melyek lehetnek a hívószavak az adott témával kapcsolatban, azokat ugyanis hangsúlyosabban kell szerepeltetni a szövegben. Az online szövegírás teljes mértékben különbözik az offline-tól. Míg egy szóismétlésekkel tarkított szöveg a print lapokban szégyennek minősülne, addig az online világban lehet, hogy egy page rank[13] értéket hoz az oldalunknak a Google rendszerében. Mégis az online legfőbb előnye a real time, valós idejű tartalmi elérés. A print újságok esetében is gyakorta találunk hivatkozásokat régebbi lapszámokra, amit fáradtságos módon, ha éppen érdekel minket egy téma, elő kell keresnünk fizikailag. Egy online újságíró pusztán egy link beágyazásával megteheti azt, hogy egy témára visszautal, ezáltal tájékoztatva az olvasókat az adott téma előzményeiről. Fontos megemlíteni, hogy ezek a linkek, nem csak az olvasót segítik, hanem az adott szövegoldal page rank-jét is növelik.

Egy magára valamit is adó ügynökség – pont a személyes kapcsolat jelentősége miatt – nem küld ki olyan közleményt, amelynek a megszólításában az áll, hogy Kedves Kolléga, vagy Tisztelt szerkesztőség. A megfelelő programokkal és adatbázisokkal már be tudjuk azt is állítani, hogy név szerint, tegezve, vagy magázva szólítsa meg az adott újságírót. A sajtóközlemények kiküldésénél már több dologra is illik figyelni.

Érdemes és előremutató kezdeményezés lehet, ha a különböző orgánumoknak hasonló, de nem ugyanolyan címmel küldjük ki a közleményt, hiszen sajnálatos módon sok esetben a hírszerkesztők egyszerűen feltöltik a közleményeket a portálokra és ezzel csökken a mi elérésünk is. Mivel sok esetben a csak a címeket olvassák el az olvasók, ebből megítélve, hogy érdemes-e egy cikket elolvasni, így már annak is tartalmazni kell némi információt. Nap, mint nap találkozhatunk olyan címekkel a hírgyűjtő oldalakon, amely két-három internetes újságnál is ugyanúgy szerepelnek. Természetesen ez egyrészt a publikáló szerkesztőséget minősíti, azonban az olvasóban akár a közleményt kiadó céggel kapcsolatban is negatív érzéseket kelthet. A pr szakmában az egymás segítése talán az összes más kommunikációs területnél, tevékenységnél erősebben jelenik meg igényként, így ha az ügynökség fel tud készülni a kényes helyzetek elkerülésére, miért ne tenné meg?

Az előbb felvetett másolás problémája új igényeket hozott a közlemény formázásával, megjelenítésével kapcsolatban is. A CMS-t[14] használó szerkesztőségben dolgozó munkatársak igényként fogalmazzák meg azt is, hogy a formázott, igényesen elkészített szöveges dokumentum mellett egy, a formázást nélkülöző egyszerű szöveg (.txt fájl) is legyen a csatolmányok között, vagy a levéltörzsben, hiszen ezeket lényegesen egyszerűbb kezelni, mint a kódokat is tartalmazó Word fájlt. Ugyan nem szokványos, de fontos tudni, hogy egyre több vírus kering a világhálón. Előfordulhat, hogy az általunk küldött csatolmány is tartalmaz vírust, ezért azt az újságírók sem szeretik megnyitni, arról a tragédiáról nem is beszélve, ha tényleg vírust tartalmaz egyik csatolmányunk és megfertőzzük az újságíró gépét, akkor soha többet nem fogad tőlünk levelet. Esetleg még tiltó listára is rak minket.

Lényeges, az ügyfél érdekeit messzemenően figyelembe vevő megoldás az is, ha a közlemény végén – a portálokhoz hasonló módon – kapcsolódó tartalmak, cikkek is elérhetőek linkként, hiszen feltételezhetjük, hogy az újságíró a publikálás előtt szeretne részletesen tájékozódni az adott piacról, cégről, szolgáltatásról, termékről. Az újságírók munkáját tudjuk például megkönnyíteni, illetve postaládáját se tömjük tele felesleges dolgokkal, ha a közleményhez kapcsolódó képeket feltöltjük egy publikus képmegosztó szájtra, mint például az Indafoto.hu vagy a picasa.com. Az így feltöltött képeknek csak a linkjét kell megadnunk az újságíró számára és az általunk feltöltött, elméletileg végtelen darabszámú képből, kiválaszthatja, hogy melyikre van neki épp szüksége és milyen méretben. Így nincs szükség nagyméretű kéretlen képekkel teletömnünk sajtókapcsolataink postaládáját. Amennyiben ezeket az ismertebb ingyenes képfeltöltőket használjuk, nincs szükség a céges honlapon fejlesztésre, hogy ki tudja elégíteni ezeket az igényeket és az új médiás oldalak, mint például a blogok, könnyebben tudnak képeket publikálni, mert beágyazható galéria (embed link, beillesztő kód)) kódot is tudunk nekik küldeni igény szerint. Ez pedig a social media napjaiban már nagyon fontos. Hiszen a felhasználók már választhatnak (pull kommunikáció), hogy mit szeretnének nézni.

Könnyebbség az is, ha az ügynökség közzétett képinek RSS feedjének linkjét megosztjuk az újságírókkal, hiszen az RSS olvasók használóinak száma évről évre folyamatosan nő. De ebből kifolyólag, nem csak az újságírók tudnak feliratkozni képeinkre, hanem az adott ügy, márka iránt elkötelezett fogyasztók is. Ami miatt még közelebb érzik magukat a márkához. Amit mindenképp szükséges megtennünk, az az online sajtószoba létrehozása, ahonnan az újságíró, akár regisztráció nélkül, letölthet képeket, háttéranyagokat, és adatokat. A közleményeinket is szükséges ide feltöltenünk és RSS csatornába fűzni őket, hogy a képek mintájára hozzáférhetővé váljanak.

A social media-t említve még több fontos dolgot szükséges elmondani. Például a videómegosztó szájtok térnyerését. A legfrissebb kutatások szerint az internetezők igen nagy százaléka néz online videókat például a YouTube-on, amely az interneten eltöltött idejének a 30-40%-át is kiteszi.[15]Tehát, ha leforgatunk egy anyagot, bármivel kapcsolatban, akkor annak feltöltése, már igazán nem fáradtság. Persze ez még nem minden, hiszen a közönség fog dönteni, hogy megnézésre érdemesnek tarja-e az anyagunkat vagy nem. Tehát érdemes olyan anyagokat feltölteni, amelyek színvonalasak. Azt viszont soha nem tudhatjuk, hogy az internetes közösség éppen mit kap fel, ezt később a vírusvideókkal foglalkozó részben kifejtem.

Amennyiben a közlő szervezet rendelkezik saját sajtószobával, úgy az interjú készítésének lehetősége kezelhető ezen a felületen (ha így van, akkor a közlemény végén ennek elérhetősége meg kell, hogy jelenjen), azonban ha még ez nem készült el, akkor indokolt lehet a kapcsolattartó megadása, interjú-időpontok lehetőségének felajánlása. A sajtószobán belül, már ne csak asztali telefonszámunkat adjuk meg, hanem mobilunkat is, és az IM elérhetőségünket is. Érdemes válasz email címnek, ami egyúttal feladóként is szerepel az ügyfél@ügynökség.hu formátumot megadni, mert így nem lesz kavarodás az újságírók fejében, akkor sem, ha az adott ügyfélen dolgozó munkatárs, már nem dolgozik a cégnél.

Amennyiben a cégnek van saját microblog fiókja, akkor oda is el kell küldenünk üzenetünket, hogy követőink értesüljenek róla. Az újságírók és a közösség akár innen is értesülhet üzenetünkről, közleményünkről. Fontos megemlíteni, hogy a sajtószobánkba érdemes még néhány dolgot integrálni. Példaként a LEWIS PR Lewis Wire szolgáltatását állítanám. A Tchibo egyik sajtóközleményét ábrázolják a mellékletként csatolt képek. Jól látszik, hogy minden fentebb említett elem benne van. Képekkel van illusztrálva az anyag, amelyek a print magazinok számára, akár nagy méretben is elérhetőek (300dpi). Az oldalon megtalálható az RSS linktől kezdve a továbbküldés emailben linken át a sajtókapcsolat adatokig minden. Sőt a közlemény alján ott vannak a közösségi média termékekben való könnyebb megosztásra szolgáló kis linkek is. Talán amit hiányolok az az IM elérhetőség és a külső képtároló oldalon is megtalálható képek lehetősége.

7.4.1. Fórum, mint az információ forrása

A kommunikáció immár alulról szerveződik, a felhasználók beszélgetnek a termékekről, visszajelzéseket küldenek, ha nem is nekünk, de mások számára adnak felvilágosítást, tanácsokat. Egy fórumban sok mindenről lehet szó, de a legtöbb fórum tematikusan van bontva és szigorúan egy téma köré épül. Egy igazi aranybánya lehet egy péeresnek és magának a cégnek is. A cég látja, ha valamilyen probléma adódik az egyik termékével, a felbukkanások száma alapján pedig látja, hogy ez az adott termék, vagy az egész konstrukció hibája, így fel tud készülni az esetleges visszahívásokra és a kommunikációs lépésekre, mielőtt súlyosan sérülne az imázsa. A kiválasztott fórum figyelése során elég hamar kiderül, hogy kik a véleményvezérek a fórumon belül, így őket a következő kampányunk vagy válságunk esetén könnyedén felhasználhatjuk, ha időben elkezdjük velük kiépíteni a kapcsolatot.

Egy személyes példával illusztrálnám a fórumfigyelést. A Café PR-nél eltöltött idő alatt az egyik elektronikai cég üzletágainak számára készítettem fórumfigyelést. Minden terület számára az öt legfontosabb fórumot vizsgáltuk, azt az ötöt, amely a legtöbb forgalmamat generálta egy év alatt. Tapasztalatom szerint, általános időszakban a heti egy jelentés elégséges volt. Kampány időszakban is elég volt heti egyszer elküldeni a jelentést, de néha naponta át kellett nézni, hogy a felbukkanó esetleges hiányosságra rávilágító hozzászólások alapján korrigálni tudjunk a kampányon.

A fórum alapján az egy-egy termékhez kapcsolódó üzeneteken is lehetett módosítani, vagy egyszerűen csak ihletet meríteni, hiszen az ott található profik, jobban értettek néha az adott témához, mint mi. Szakértővé képezték magukat, ezáltal a téma véleményvezérei is lettek. Az ő véleményükre, mindig adott a közösség és folyamatos jelenlétükkel a fórumot is előre vitték. Az ilyen közösségeket befolyásolni nagyon nehéz, mert egyből megérzik, ha marketing szándékkal közelítenek feléjük. A fórum marketing pedig könnyedén a visszájára is fordulhat, mert elterjedhet a híre, hogy a vállalat manipulálni próbálja a fogyasztókat. A fórumokon történő pr munka nagy körültekintést és óvatosságot kíván. Csak rutinos, képzett péeresek számára javasolt, többek között azért is, mert el kell tudni rugaszkodni a tökéletes pr szövegektől és nyelvezettől is a hitelesség érdekében. Persze a közösséggel lehet úgy is beszélni, hogy felvállaljuk, hogy az adott cégtől vagyunk, ami szintén vezethet eredményre, de fontos felkészülni, a folyamatos támadó kritikákra ilyen esetben.

7.4.2. Vírus videó – Amit a felhasználó maga küldd tovább

A vírus szót marketinges értelemben arra használjuk, ha a létrehozott anyag úgy terjed, mint egy vírus a felhasználók által. A létrehozó, csak elküldi néhány helyre a videót és az ismerősei továbbküldik, mert nekik is tetszik. Sikeres vírus eszközökre több példa is van a közelmúltból.

A Pepsi Mikulás vírusfilmje^[16] egy hétvége alatt szaladt körbe az interneten. Lényegében egy személyre szabott álhírről van szó, amelybe az ember saját neve tűnik föl.  Két hét alatt közel 2,5 millió különböző email címre küldték tovább a filmet, és közel ötmillió letöltést mért a végrehajtó ügynökség, ami gyakorlatilag egyenlő a magyar internettel. ^[17] A videó sikerességét, az aktualitása (gazdasági válságra való utalás), személyre szabhatósága és a viccessége adja. Illetve a végén a lehetőség be van ágyazva, hogy könnyedén tovább küldhessük azt.

A vírusreklám él és virul. Az internetes közösségekből születnek az ellenreakciók vagy válaszok az ilyen videókra. A videók után beindul a buzz, amit magyarul talán a „zsongás” kifejezés takar a legjobban és létrejönnek a mémek. Nézzünk erre is néhány példát. Elsőként a Soproni sör reklámját,^[18] amely hazafias húrokat penget meg. Tipikus példája annak, hogy sohasem lehet tudni, mit fog felkapni az internetes társadalom. A Soproni szpot indulásakor is először inkább egy országimázs film jutott róla az ember eszébe. Nemzeti hangulatú húrokat penget meg a reklámfilm. A videó szinte kínálta magát arra, hogy valaki feldolgozza és átírja egy picit. Az első feldolgozás, ami megindította talán az egész folyamatot a tyuxar.hu –tól érkezett.^[19] A kifigurázó videót az óta 650.000-en látták, ami szép szám egy hónap alatt. A reklám sikerét és a reakciókat látva a felhasználó elkezdték feltölteni a Sopronis spotot a videómegosztókra, mert magukénak érezték azt vagy talán saját videóik forgalmának növekedését akarták elérni. De ezzel gyakorlatilag még több mint 100.000 nézettséget kapott a soproni spot és legalább tízszer töltötték fel. Az buzz nevű effektus pedig itt jön be a képbe. Ugyanis a paródia videóról mindenki úgy beszél, mint a Soproni sör reklámnak a paródiája. Tehát a márkát egy pozitív értelemben említik a továbbiakban. A YouTube-ra feltöltött, legnézettebb Sopronis reklám statisztikái szerint több mint kétszázezren látták már ezt a videót, az összes videót ebben a témában pedig körülbelül ötszázezren, amiből körülbelül ötvenezer lejátszás külső oldalakon történt ahova a videót beágyazták.

A Soproni online támogatást nem tervezett a tévés kampány mellé, és nem volt online koordinátora kampánynak, az összes aktivitás a felhasználók részéről érkezett. Ha lett volna igény online projektre is, akkor a még nagyobb sikereket érhettek volna el, például egy szellemes microsite megtervezésével.  Együtt élni a kampánnyal, ez a feladata a vállaltoknak és a péereseknek is. A reklám természetesen csak a felhasználók jóvoltából került fel a videómegosztókra, ebben a Soprononinak nem volt szerepe. Tehát a plusz ötszázezres nézettségtől is elestek volna, ha nincsenek a felhasználók. Ha melléraknak egy nyereményjátékot, akkor máris lehetett volna adatbázist építeni, amely később az online projektjeik alapja lehetett volna.

A Google keresőben rákeresve a „Soproni Magyarország én így szeretlek” szókapcsolatokra huszonkilencezer (!) találatot kapunk. Tehát a fogyasztók foglalkoztak a témával. Ezek a felhasználók, mind a multiplikátorai egy sörmárkának és erre még rátett egy lapáttal a tyuxar.hu video adaptáció. Mivel ebben a videóban nem kapcsolódott össze negatív érzettel a végén elhangzó mondat ”na én most leiszom magam” (vagy nagyon elvakultnak kell lenni hozzá), további pozitív töltetet kapott a Soproni Sör. Egyszerűen jót nevettünk rajta, összekacsintunk egy picit, felismerjük a negatív sztereotípiákat és kész. A zsongás pedig beindult, mert azóta a Roxy rádió ugyanerre az analógiára készített egy rádióreklámot saját magának, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem diákjai szintén erre a forgatókönyvre megcsinálták saját videójukat^[20] a BME kapcsán. Ezekhez mind hozzátapad már az eredeti anyag neve, azaz a Soproni, mert anélkül értelmezhetetlenné válna az analógia.

7.5. Márkaevangelizmus

A pr szakembereknek azt fontos felismerniük, hogy az internetes arculat kitágult. A közösségi média nagy változást hozott abban, hogy a kommunikációt már nem a cégek, brandek végzik, hanem emberek. A blogokban, Twitteren, YouTube-on és a konferenciákon sem márkákkal kommunikál az ember, hanem hús vér emberekkel, de fogyasztó még őket azonosítja be a márkákkal. Ezek az emberek lesznek a márkák meghosszabbított arculatai. Ezen túl ők lesznek a nagykövetek. A márkákat azért hozták létre régebben, hogy megkülönböztető jegyei legyenek egy-egy cégnek vagy terméknek. Ezeket a márkákat utána felruházták emberszerű tulajdonságokkal, hogy az emberek jobban szeressék őket. Az internetes közegben azonban, már nem tudnak márkák kommunikálni, itt már oda lehet, sőt oda kell rakni egy-egy arcot a kommunikáció mögé, mert különben hitelességet vesztünk. A brand csupán a kertet adja a házhoz. Ha én az Applenek dolgoznék, akkor célszerűen a célcsoport által elvárt ruhákban, eseményeken kell megjelennem, hogy hitelesen tudjam kommunikálni a márkát. A személyiség és maga az ember válik újra döntővé egy márka kapcsán. Ilyen típusú ember Steve Jobs is, akit a legtöbbször márkaevangélistának neveznek, a márka arcának, szóvivőjének. A fogyasztók fejében már gyakorlatilag a személy és a márka összekapcsolódott. Amit Steve Jobs mond, azt az Apple mondja. Ezt a tényt a legjobban 2009 eleji bejelentése igazolja, amikor nyilvánosságra hozta, hogy kis időre visszavonul.  A Kreatív szaklap, Mi lesz az Apple-lel Steve Jobs nélkül?[21] – című cikke rámutat a márkaevangelizmusban lévő erősségekre és veszélyekre is. Az Apple elkötelezett fogyasztói guruként tisztelik Jobsot. 1996-tól napjainkig, trendsetter (trendalkotó), sikeres mainstream lifestyle márkát csinált az Appleből. Eközben azonban az Apple-márka és Jobs szinonimákká válták. Gazdaságilag és a brand szempontjából is. Hiszen amikor egy véletlen folytán Jobs szívrohamának híre[22] kikerült a médiába a részvények árfolyama meredek zuhanásba kezdett.

A gazdasági összeköttetés tehát megvan, az imázsát pedig a fogyasztók reakcióból és hozzáállásából látjuk. Jobs egyszerre testesíti meg az Apple hangját és az arcot a fogyasztók felé. Ő a minta a fogyasztók számára, akivel azonosulhatnak, mert egy márkával nehéz azonosulni, de egy személlyel annál könnyebb. Ezért fontos, hogy minden márkának meg legyen a kommunikációs arca, akivel a fogyasztók azonosulni tudnak, aki a médiában szerepel. Ez manapság a közösségi médiában, még fontosabb, mint valaha, mert a párbeszéd nem márka és fogyasztó között zajlik, hanem személy és fogyasztó személy között. Ezt igazolja a Weber Shandwick tanulmánya[23] is, amely szerint a márkákhoz kapcsolódó advocacy (azaz a márkaevangelizmus) a reklámtevékenységnél ötször hatékonyabb eszköz az új és márkahű fogyasztói kör kialakítására

7.6. Mit várnak az újságírók a pr szakemberektől és sajtóoldalaktól?

A szerző saját felmérése szerint, amely újságírók megkérdezésén alapszik, a legtöbb újságíró, azt várja el a péerestől, hogy könnyen elérhető legyen, a modern kor eszközeivel is. Ilyenek például az IM-ek (Skype, MSN) vagy Twitter illetve a Gmail levelező program beépített chat alkalmazása a GTalk. Dojcsák Dániel[24] a HWSW informatikai magazin újságírója szerint, akkor tud a pr-es jó munkakapcsolatot kialakítani vele, „ha a sajtóközleményekkel név szerint őt keresik meg, ha az információk, amelyeket kap megfelelőek és frissek és relevánsak, nem pedig érdektelen marketing szövegek.” Hozzátette még, hogy a vállalati honlapon az újságírók nagy része öt alapvető dolgot keres, ha egyáltalán használja azt. A pr-es kapcsolattartó elérhetőségeit, néhány alapvető információt a cégről, mint például a vezérigazgató nevét, hogyan írják helyesen, vagy a cég pontos címét. Továbbá a vállalt gazdasági helyzetét, esetleges rendezvényeinek időpontját és, hogy háttéranyagokat, képeket, videókat töltsön le onnan.

A Kreatív Bizalmatlan Kapcsolatok[25] című cikke szerint az újságírók nem szeretik túlzottan a péereseket. Ezen változtathatnak a WEB 2.0 vívmányai, mert ezekkel talán könnyebb kapcsolatokat kialakítani és ápolni az újságírókkal. Ugyan a kommunikáció nem élőben zajlik, de olyan pluszokat nyújthat, amelyen keresztül az újságíró és a péeres is felismeri a másikban az embert. Például, ha egy közösségi hálón ismerősnek jelölik egymást, mindketten rájönnek, hogy a másik nem csak péereskedik vagy nem csak ír egész nap, hanem magánélete is van. Ezáltal jobban meg lehet ismerni a másik felet, ami egy jobb munkakapcsolathoz is vezethet.

7.7. Mire számítanak a pr ügynökségek 2011-re

A European Communication Monitor^[26] felmérés szerint az internet az egyik legfontosabb csatornává lép előre 2011-re. Ebből kifolyólag, már most fontos, hogy a szakembereket kellő képzéssel felkészítsük a platform használatára. A párbeszéd alapú kommunikáció az csak az egyik fele a problémának, a másik fele, hogy tudni kell használni az internet nyújtotta eszközöket is. Nem elég csak a megismerésük, hanem be kell építeni azokat a mindennapi tudásanyagunkba. A Communication Monitor kutatás szerint az újságírók igénye megnő a személyes kontaktusok iránt, a print lapok pedig veszítenek jelentőségükből Erre kell felkészülni képzett munkaerő felvételével vagy kinevelésével és tudatos stratégiaépítéssel.

A felmérés megerősíti a gyakorló péresek oldaláról is, hogy merre tartanak a trendek, hiszen a megkérdezett szakemberek egyértelműen érzik, hogy a közösségi média az online videózás és a blogok előretörése 2011-re megkerülhetetlen tényezővé teszik ezeket az eszközöket. A grafikonok, melyeket a European Communication Monitor 08 felmérésből kölcsönöztem, egyértelműen alátámasztják, hogy a pr szakemberek is az interaktív csatornák előretörését jósolják.

Folytatás és kapcsolódó anyagok:

Az internet rövid története

A közösségi média és a PR kapcsolata  2

A közösségi média és a PR kapcsolata  3-4

A közösségi média és a PR kapcsolata  5

A közösségi média és a PR kapcsolata  6

A közösségi média és a PR kapcsolata  7

A közösségi média és a PR kapcsolata  8-9

A közösségi média és a PR kapcsolata  10

A közösségi média és a PR kapcsolata  11

[2] Universal McCann (2008) Wave 3 Elérhető az interneten: http://www.universalmccann.com/Assets/2413%20-%20Wave%203%20complete%20document%20AW%203_20080418124523.pdf (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)

[3] Címkézés – Tagging A címkézés az internet modern katalógusa, ami segít eligazodni az információ-áradatban. Címkéket lehet hozzárendelni képekhez, videókhoz és hosszú írásokhoz is, hogy a kereső motorok és a felhasználók egyből átlássák, miről is szól az adott információ halmaz.

[4] A Questor travel részére készült hoteltár elérhető az interneten: http://www.webcsatorna.hu/hoteltar (Utoljára ellenőrizve 2009. április 6.)

[5] A Mercedes autómárka webtévéje. Az érdeklődök szabadon megtekinthetnek pr filmeket. Elérhető az interneten: http://www.mercedes-benz.tv/index.php (Utoljára ellenőrizve 2009. április 6.)

[6] 2008-as felmérés a nemzetközi blog olvasottságról – State of the Blogosphere / 2008. Elérhető az interneten:http://technorati.com/blogging/state-of-the-blogosphere/ (Utoljára ellenőrizve 2009. április 6.)

[7] A mainstream angol nyelvű szakkifejezés, szó szerinti magyar fordítása: „főáramlat” vagy „fősodrás”. Valamely tudományos vagy művészeti terület, különböző irányzatai közül annak megjelölésére használatos, mely az adott terület célközönségének, valamint szakértőinek többsége által elfogadott és támogatott.

[8] Reputáció (Azaz: ismeretség, elismertség, elfogadottság, megbecsültség, jó hírnév) A szervezetek számára kívánatos cél a reputáció legmagasabb fokának elérése. Az optimális állapotban a szervezet és környezete információkat szerez egymásról, azokat kölcsönösen megértik, kialakul az egyetértés, és a bizalom, aminek a következménye, hogy egymást kölcsönösen támogatni fogják. Kialakul a szervezet és környezet közötti konszenzus.

[9] Az opera.com blog policyje Elérhető az interneten: http://my.opera.com/community/blogs/corp-policy/ (Utoljára ellenőrizve 2009. április 6.)

[10] A Microsoft toborzó blogja elérhető az interneten: http://microsoftjobsblog.com/ (Utoljára ellenőrizve 2009. április 6.)

[11] Bőgel György,(2006) Blogvilág, Budapest, HVG könyvek 101.o

[12] A Café PR RSS szolgáltatása elérhető az interneten: http://www.cafepr.hu/egyedi-rss (Utoljára ellenőrizve 2009. április 6.)

[13] Page Rank – A Google a találatok (weblapok) közötti sorrendet – más szempontok mellett (pl. fizetség) – azt is figyelembe véve határozza meg, hogy melyikre mutat több link, melyiket látogatták meg, töltötték le többen. Ezek kombinációja alapján megítél az adott oldalnak egy értéket egy tízes skálán. Minél magasabb az érték annál előbbre sorolja azt a Google találati algoritmusa a keresésekben.

[14] A tartalomkezelő rendszerek (angolul Content Management System, CMS ) olyan szoftverrendszer, amely nem strukturált információk, mint például az internetes portálok akár több felhasználó általi elkészítését, kezelését, és tárolását segíti. Továbbá gondoskodik a tartalmak strukturált megjelenítéséről, statisztikák készítéséről, kiegészítő funkciók integrálásáról.

[15] Gannes Liz, Time Spent Watching Video Jumps 40% in One Year. Elérhető az Interneten http://newteevee.com/2009/01/05/time-spent-watching-video-jumps-40-in-one-year/ (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)

[16] A vírusfilm elérhető az interneten: http://trl2.tv/View/Default.aspx?v=4d97b294796a4827adc6f5386838767e (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)

[17] Gábor Fanni (2008) Szex és botrány nélkül is tarolt a Pepsi vírusfilmje. Elérhető az interneten: http://www.mfor.hu/cikkek/A_valsag_a_gerillamarketingnek_is_kedvezhet__amit_a_Pepsi_ki_is_hasznalt.html Utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)

[18] A reklám elérhető az interneten: http://www.youtube.com/watch?v=c4EozhcfrHw (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)

[19] A reklám elérhető az interneten: http://www.youtube.com/watch?v=VQ7c45gs0kA (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)

[20] A videó elérhető az inerneten: http://www.youtube.com/watch?v=L-dxRhmTJvk (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)

[21] Kreativ Online (2009) Mi lesz az Apple-lel Steve Jobs nélkül?.Elérhető az interneten: http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=23169 (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)

[22] Webisztán (2009) Hullámvasútban ült az Apple a héten címmel. Elérhető az interneten: http://webisztan.blog.hu/2008/10/04/hullamvasutban_ult_az_apple_a_heten (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)

[23] BrandTrend.hu, (2008) A márkaevangelizmus ötször hatékonyabb. Elérhető az interneten: http://www.brandtrend.hu/index.php?func=hir&id=1076 (utoljára ellenőrizve:2009. április 6.)

[24] Dojcsák Dániel: “Az év informatikai újságírója” 2005-ben. Jelenleg a HWSW.hu újságírója. A szerző személyes interjúja alapján.

[25] Lausek Eszter (2009) Bizalmatlan Kapcsolatok. Kreatív.18.évfolyam 3. szám: 52-55.

[26] European Communication Monitor 08 (2008) Elérhető az interneten: http://communicationmonitor.eu/ (utoljára ellenőrizve:2009. április 6.)

Az egyes generációk között sosincsen éles határ, de azért mégis van különbség, és az emberiség szereti megjelölni az egyes korszakokat. A WEB 2.0 legfontosabb jellemzői talán ezek lennének, ha definiálnám őket.[1]

a)                  közösségi tudásra, a felhasználók aktív részvételére épülő szolgáltatás, weboldal

b)                  kétirányú kommunikáció

c)                  tudásmegosztás

d)                 szolgáltatások és tartalmak létrehozásában való aktív részvétel vagy az újrafeldolgozás

e)                  böngészőben futtatható szolgáltatás

A dotkom válság utáni internetet leginkább úgy lehet megfogalmazni, hogy az eddigi gyakorlat helyett, a felhasználóknak nem csak tartalmat és statikus weboldalakat kínálnak a szolgáltatók, hanem lehetővé teszik keretrendszerek kidolgozásával, hogy saját tartalmakat hozzanak létre. Tehát lehetővé válik az egyén számára, hogy az őt érdeklő tartalmakat közzé tegye egyfajta médiumként. Ehhez kapcsolódóan a Szonda Ipsos 2008-as Magyar Médi analízis kutatásának egyik diája is arra enged következtetni, hogy a felhasználók egyre inkább, nem szeretik, ha a tartalmakat mások állítják össze nekik.

Ahogy az Y generáció felnő, úgy lesznek egyre többen, akik már nem szeretik, ha helyettük mások szűrik meg a tartalmakat, ők maguk szeretnék kiválasztani mely információkat tartják fontosnak.

A legfontosabb különbségeket WEB 2.0 és a WEB 1.0 között az alábbi grafikon illusztrálja: [2]

6.1. A régi sem tűnik el, csak átalakul

A klasszikus weboldalak sem tűnnek el a netről, ha tartják a lépést az igényekkel, vegyük például az Index.hu esetét. Hagyományosan egy olyan médiumként indult, amelyen push információkat, szerkesztőségi tartalmakat találtunk. Mára odáig tolódott a lap, hogy a címlapon megjelenít néhány blogot is, amelyeket a szerkesztőségtől teljesen különálló emberek írnak, hozzá lehet szólni az egyes cikkekhez, bármikor úgymond kiegészítve azt illetve címkéket kaptak az írott anyagok, amely a könnyebb kereshetőség és kategorizálhatóságot segíti elő.

Tehát a felhasználóknak megéri egy-egy oldalt újra és újra meglátogatni, mert mindig új tartalommal találkozhat. Ez az információs robbanás jól nyomon követhető a Google internetes kereső találati statisztikái által. 2000-ben még csak 1 milliárd 60 millió oldal volt a keresőóriás adatbázisában mára az oldalak szám, mára ez a szám eléri az egy trilliót.[3]

Az interneten azáltal, hogy a felhasználók tovább vihetik a tartalmamat, az arculat is kitágul. Az arculathordozók még nagyobb szerepet kapnak, mint eddig, mert nem lehet tudni, hogy hol bukkan fel megint egy, a cég által kreált kép vagy dokumentum. Például, ha a weboldalamon megjelenítek egy prezentációt, azt érdemes PDF, azaz Adobe Acrobat Reader formátumban tenni, mert az nehezen szerkeszthető formátum. A legtöbb felhasználó csak olvasásra használja ezeket a dokumentumokat. Tehát, ha egy felhasználó letölti azt, mert releváns információt tartalmaz számára akár tovább is adhatja azt.

Nézzük itt az arculat szerepét. Adjunk a dokumentumnak olyan file nevet, ami majd a felhasználónak is megfelel, ezért esetleg nem változtat rajta. A prezentáció legyen saját logózott anyag és tartalmazzon néhány vállalati információt is, mert ki tudja, kinek mutatja meg, adja tovább a felhasználó. Ha esetleg a blogjában újra publikálja, egyrészt megjelöli a forrást, másrészt a prezentáción rajta lesz a mi cégünk logója is, ami nem csak pr, de marketing értékkel is bír. És ez csak egy példa a sok közül mire érdemes odafigyelni a közzétett elemeinknél, dokumentumainknál.

A millennium után következő digitális forradalom, ezen belül is főleg a web2.0 technikai és társadalmi lehetőségi lehetővé tették a felhasználók és a fogyasztók számára, hogy ne csak tűrni, vagy kikerülni kelljen a zajjá formálódó üzeneteket, hanem lehetőségük nyílt véleményt formálni ezekről, akár úgymond válaszolni is ezekre. Technikailag megtehetik ezt a saját vagy mások blogján commentet hagyhatnak az egyes weboldalakon, vagy csak egyszerűen írhatnak egy emailt, amivel már nekik nincs költségük, csak az idejüket kell rászánniuk. Válaszüzenetük pedig azonnal megsokszorozódhat, mert innentől kezdve bekerül a tömegkommunikáció csatornájába és felületeire, például a Digg.com közösségi oldalra, ahol a felhasználók ajánlanak hivatkozásokat egymásnak. Ha erre a válaszüzenetre ráakad néhány felhasználó, akkor pillanatok alatt körbe érhet a földön a hír, majdhogynem fénysebességgel. Ilyen eset volt, például amikor néhány repülőgép figyelő lebuktatott egy illegális CIA fogolyszállítást[4] is. Olyan emberekről van szó, akik maguk szórakoztatására repülőgépeket fotóznak és dokumentálnak felszállás közben, aztán a maguk szórakoztatására publikálják azokat saját internetes naplójukban, blogjukban.

A web felépülését leginkább egy nagy gócpontokkal dúsított sztrádahálózathoz lehet hasonlítani. A gócpontok az egyes embercsoportok, csoportosulások, társaságok. Persze az egyes pontok között lehet átfedés akár egy halmazon belül. Egy ilyen gócponton elindul egy információ, az itt lévő emberek beszélnek róla, interakciót folytatnak, képeket, videókat készítenek hozzá. Tegyük fel, hogy ez egy kis blog, amely Szeged környékén népszerű. Tegyük fel azt is, hogy a társalgás angolul folyik, mert így a nyelvi korlátokat nem szükséges a példához figyelembe vennünk. Aztán az egyik közösségi tag, megmutatja az információt egy romániai barátjának, aki megmutatja azt az ő gócpontjának és ez így megy tovább. Mindig csak néhány új szereplő lép be a képbe, de a végére ez is a végtelenbe torkollhatna. Mivel nincsenek távolsági és időkorlátok az interneten, tehát nem szükséges pénzzel rendelkeznünk ahhoz, hogy leküzdjünk fizikai távolságokat, a hír könnyedén terjedhet, osztódhat, de akár ferdülhet is.

Az internet mindent tud, amit a médiumok és a tömegmédiumok tudnak. Ugyanúgy működik, mint a televízió. Percek alatt felkaphat valakit, vagy le is ejthet. Trónra rakhatja vagy letaszíthatja legalulra. Például a web – sztárrá váló lonelygirl15[5] esete mutatja, hogy mekkora lehetőség van a közösségek mozgatásában. A televíziós sorozat internetes adaptálása pedig korszakalkotó volt, arról nem is beszélve, hogy a product placement (termék elhelyezés) és a megengedőbb jogi környezet miatt a videók potenciális pr és marketing eszközökké váltak. A videók ma is megtekinthetők a YouTube videómegosztó csatornái között lonelygirl15 néven.

Az online egy másik nagy lehetősége, hogy az offline-hoz képest a reakcióidő azonnali. Tehát a média számára az időbeliség korlátja eltolódik. Egy fontos tőzsdei hírt már azonnal követhetünk az interneten, anélkül, hogy ott lennénk a Budapesti Értéktőzsdén, míg a gazdasági lapok csak másnap reggel hozzák le a híreket. A reakciók viszont nem moderálhatóak, ahogy az információk sem. Mert nem köti az embereket az újságírói szabályozás. Aki blogot ír, akár fél-igazságokból is írhat blogot, nem szükséges utánajárnia az információknak, ezzel megtévesztve akár több ezer vagy millió embert is. Az újságírónál is előfordulhat ilyen, de az a véletlen műve és kötelezve van a javításra a törvény által. A bloggert legfeljebb olvasói figyelmeztetik, vagy világítanak rá, hogy tévedett valahol, az már csak rajta múlik kijavítja-e a hibát. Tehát a kontroll teljes hiánya mutatkozik meg, ami nagy veszélyeket rejthet magában a jövőre nézve. Csupán a közösség kontroll erejére hagyatkozni, nem biztos, hogy elégséges, de lehet, hogy járható út. Lehet, hogy jobb megoldás, mintha kapuőrökön keresztül kapnánk, megszűrt esetleg manipulált információkat és inkább magunk válogatjuk ki az információ halmazból a relevánsakat. A befogadó és a létrehozó szerepe összemosódik, interaktívvá válik a média, mind részesei és alkotói is leszünk egyúttal. Például a reggeli műsorok SMS sávja a képernyő alján vagy a CNN önálló weboldala és műsora az iReport[6] is mind- mind azt mutatja, hogy a média már nem csak push eszközként üzemel.

A pr-nek is fontos átalakuláson kell átmennie emiatt. Nem lehet már kinyilatkoztató, közlő, push pr-t művelni. A fogyasztó ellen fog állni és a tömeggel nem lehet szembeszállni. A pr is átalakuláson megy keresztül. Muszáj interaktívvá válni, társalogni, közönségkapcsolatokat ápolni, mert a fogyasztó visszaszól, visszabeszél és az újságíró is inkább a személyes kapcsolatokat kedveli. Fontos megjegyezni itt, hogy a nem a webkettes technológia kerül sokba, hanem a megfelelő ember kiválasztása, aki tud ezekkel a dolgokkal boldogulni és integráltan látni őket. A dolgozat témája is ezt boncolgatja, hogyan lehet egy ilyen közegben a WEB 2.0 eszközeivel hatékony pr munkát végezni.

A pr másik nagy kihívása a szegmentálódó média. Az internet platformmá válása óta egyre inkább az a tendencia, hogy réteglapok jönnek létre. Nem csak az online világban, hanem offline a printek esetében. Ez annyit jelent, hogy a különböző foglalkozású, érdeklődési körű emberek számára elkészülnek a kis példányszámú, látogatottságú lapok, akik érdeklődnek az adott téma iránt, mint például a modell vasutak. Vannak honlapok, mint a vonatmagazin.hu vagy a zspvasut.gportal.hu, fórumok, mint a Prohardver.hu modell vasút fóruma, amelyek ezzel a témával foglalkoznak illetve saját print újság is a Vasút & Modell. Kis közösség, de a témának a stakeholderei[7] és véleményvezérei is egyben. Ha én egy modell vasutakat gyártó cég lennék, biztos, hogy őket céloznám meg a pr aktivitásokkal. Úgymond „nagyot lőni” vagyis nagy elérést csinálni az emberek között, egy megjelenéssel, már nagyon nehezen lehet véghezvinni. Talán még az esti tévéhíradó vagy néhány tévés műsorral tudunk elérni sok embert, de a szegmentálódott közönség és közösségek miatt, már ez sem mindig lehetséges, vagy kapunk egy óriási meddőszórást, ahol üzenetink nem találkoznak a célcsoportunkkal.

6.2. Miért nem reklám? Miért a pr?

A legtöbb fogyasztó megcsömörlött már a reklámtól, átlát rajtuk, nem bízik bennük. A brandek fénykora, amikor az embert az határozza meg, hogy mit iszik, mit vezet, mit eszik, leáldozóban van. Ogilvy a Vallomások című könyvében idézi Dr. Samuel Johnsont, hogy „A hirdetés lelke az ígéret.”. Erre pedig már napjainkban az emberek is ráéreztek. Az interneten pedig még azt a lehetősége is megadja, hogy kikerülje, vagy blokkolja az ember az ígéretek garmadáját. A reklámblokkoló programok már majdhogynem alapvető kellékei minden böngészőnek. A legtöbb felugró ablakot, amikor a hirdetéseket az ember arcába akarja tolni a hirdető, már automatikusan szűrik a böngészők. Sokan egyfajta együttélésként tekintenek csak a reklámokra, a szükséges rosszra, hogy az ingyenes modell fent maradjon. Az internetes reklámok nagyon pontosan mérhetőek, hogy mennyire sikeres valamint, hányan nézik meg, hányan kattintanak. De a hatásuk nem hosszantartó. A pr esetén viszont a szerkesztőségi anyagok között sokkal nagyobb a meggyőzési arány, hiszen, mint a print sajtó esetében is, a fogyasztók sokkal jobban hisznek a cikkeknek, mert a reklámokban már nem bíznak. A statisztikák[8] szerint, egyre többen informálódnak az internetes portálokról és újságokból.

6.3. Új kommunikációs modell, a hálózati kommunikáció létrejötte

A hálózati kommunikáció idejét éljük, amely definíció szerint Szakadát István[9] értelmezésében azt jelenti, hogy: „A digitális eszközök segítségével, valamilyen hálózati kapcsolaton keresztül megvalósuló, emberek egymás közti, illetve emberek és dokumentumok közti kommunikációja.”[10] Szakadát, Claude Shannon modelljét veszi alapul, amikor a hálózati kommunikációról beszél és az alábbi fogalmakat használja:

a)                  Üzenet

b)                  Adó és vevő – üzenetváltók

c)                  Az üzenet továbbításához szükséges kódolási és dekódolási tevékenység (eszközök)

d)                 Jel

e)                  Csatorna

f)                   Zaj, interferencia – a kommunikációt zavarva.

A hálózati kommunikáció egyik alapvető tézise, hogy már történhet időben és térben teljesen máshol. Amit a legfontosabb megjegyezni, hogy a kommunikáció többé már nem hierarchikusan vagy centrálisan épül fel, hanem egy egymással kölcsönhatásban lévő heterarchikus módon. Az információk már nem piramisszerűen terjednek, hanem inkább, mintha egy nagy felhőben lennének az emberek, ahol folyamatos interakcióban vannak egymással.

6.3.1. Milgram hat lépés kísérlete

Stanley Milgram amerikai szociálpszichológus 1967-ben kezdte el vizsgálni a Kis világ problémát, amit a következőképpen jellemzett:

„Meg kívánjuk tudni, hogy két – véletlenszerűen kiválasztott – személy között hány ismerősön keresztüli kapcsolat szükséges ahhoz, hogy zárt lánchoz jussunk. X nem ismeri Y-t, de ismeri A-t, aki ismeri B-t, aki ismeri C-t, aki viszont D ismerőse és aki Y főnöke, felesége, professzora vagy valami hasonló. A fentiek közötti kapcsolatok száma jellemzi azt a világot, amiben élünk. Minél kisebb ez a szám, annál kisebbnek tekinthető a világ.”[11] A cél az volt, hogy kiderítse, hány emberen keresztül érhet el egy ember egy másikat. Elvégzett egy kísérletet, amelyben egymástól földrajzilag és szociológiailag is távol élő embereknek, küldött egy-egy levelet, amelyben megkérte őket, hogy jutassák el a képeslapot, amit csatolt. A levélben összefoglalta a kísérlet lényegét, miszerint adott egy célszemély Bostonban, és hozzá kell eljuttatni a csatolva küldött képeslapot. Mindezt úgy, hogy annak adja oda a lapot, aki szerinte ismerheti a célszemélyt. A kísérlet végül úgy zárult, hogy a 296 küldeményből 64 ért célba.[12] A lánc hossza pedig a várakozásokkal ellentétben nem százas nagyságrendű volt, hanem mindössze átlagosan 5,5 fő hosszú. Ebből a számból származtatható a Hat lépés távolság elmélet neve. Ez az elmélet adja az alapját a világfalunak is és ez az az elmélet, amely pr szempontból is releváns. Vagyis, ha egy információt valaki megoszt, az pillanatok alatt körbeérhet a bolygón bárhol. Ezt a hatást és kapcsolati hálót kell a pr-esnek kihasználnia.

6.4. Milyen alkalmazásokat használnak a felhasználók? A tömeg ítélete, amire a péeresnek figyelni kell.

Eddig a társadalmi és gazdasági valamint elvi folyamatokról beszéltünk, ami a WEB 2.0 mögött van. Ezúttal magukról az eszközökről és a lehetőségekről lesz szó. Mindegyik szolgáltatást egy-egy példával is illusztrálom, és később javaslatot teszek azok egy részének használatára a PR eszköztárában is.

a)      Közösségi oldalak (Social networking, iWiW, Facebook, MySpace, MyVIP)

b)      Képmegosztó oldalak (Flickr, Indafotó,Picasa)

c)      Videómegosztó portálok (YouTube, IndaVideó)

d)     Blogok

e)      Mikroblogok (Twitter, Jaiku.com, Plurk)

f)       Online irodai alkalmazások (Google Calendar, Google Docs & Spreadsheets,)

g)      Wikipédia és más wikik (szabadon szerkeszthető ismerettárak)

h)      Fórumok

i)        Aukciós oldalak (eBay, Vatera)

j)        Online kiskereskedelemmel foglalkozó vagy azt támogató oldalak (PayPal, Abaquos)

k)      Linkmegosztó szolgáltatások, könyvjelző megosztás: (Például: del.icio.us, kedvenceim.com)

l)        Más oldalakat értékelő szolgáltatások (Digg, (Stumble Upon)

m)    RSS és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó alkalmazások (Yahoo Pipes, Google Reader)

n)      Hírek újrakeverését (remixelését) támogató egyéni kezdőlapok (iGoogle, Netvibes, Hírfigyelő)

• o)      Podcast-ok

p)      Előre megírt licencszerződések, melyek megkönnyítik a publikációt (Creative Commons, GPL)

q)      Közösségi zeneszájtok (Pandora.com, Last.fm)

r)       Az internet-hozzáférés megosztását segítő közösségek (Fon, Meraki)

s)       Online tárhely-szolgáltatók (Box.net, Dropbox)

t)       Virtuális világok (Second Life) és online játékok

u)      Egyesített beléptetőrendszerek (OpenID, TypeKey, inda.hu)

v)      Mashupok és a létrehozásukat támogató szolgáltatások

w)    Online térképalkalmazások (Google Maps, Yahoo! Maps)

x)      Nyílt forráskódú szoftverek, azokra fejleszthető minialkalmazások (CVS, SVN)

6.5. Mit csinál ma Magyarországon egy internetező, hogyan érjük el őket?

A Universal McCann készített egy felmérést,^[13] amely szerint Magyarországon van a második legnagyobb penetrációja a közösségi szájtoknak, mint például az IWIW. A megkérdezett magyarok 79,9 %-a készítette már el saját profilját egy vagy több közösségi szájton. A megkérdezettek 86 %-a néz online videó tartalmakat. Ha pedig ehhez hozzá vesszük statisztikákat,^[14] hogy mely portálokon teszik ezt, kiderül, hogy a YouTube videómegosztón. A hazai lakosság 50 %-a olvas blogokat, ez világszinten már 70% feletti értékre rúg, ami jól jellemzi a trendeket és, hogy a pr eszköztárába mely eszközöket kell biztosan felvenni. A Magyarországon tapasztalható lemaradás talán annak is betudható, hogy még kevés bloggal rendelkezik hazánk, mivel mindössze az emberek 7,8 %-a ír blogokat szemben a világszintű 35,2 %-os hajlandósággal. A magyar emberek 31,8 %-a teszi közzé fotóit valamelyik fotómegosztó szájton, amely várhatóan emelkedni fog, mert a világ átlag 55% körül alakul. A magyar internethasználók 15 %-a használ RSS[15] szolgáltatást a világviszonylat 38 %-val szemben. Az RSS-en illusztrálva fontos látni, hogy a 2007-es adatok még csak 15,3 %-os világszintű RSS használatot mutattak, ami egy év alatt, ment fel 23 %-ot. Nem kell sokáig várni, hogy ez nálunk is megtörténjen, bár már a dolgozatom elején lefektettem, hogy hozzánk egy-két-három éves csúszással jönnek csak be azok a trendek, amelyek tőlünk nyugatabbra már élnek. Nálunk általában csak az úgynevezett Early Adopterek (korai átvevők) barátkoznak meg az új dolgokkal, akikből később a véleményvezérek is lesznek, mert aktív ismerői az adott témakörnek.

Az Internet Hungary 2008 nevű rendezvényen mutatták be a Szonda Ipsos által végzett Médiaanalízis című kutatást, amelyet évente elvégeznek. A 2008-as adatok alapján az emberek közel 50 %-a 30 óránál többet tölt az interneten és mindössze 21% 10 óránál kevesebbet. Az interneten eltöltött idő az alábbi táblázat szerint oszlik meg:

6.6.A social media. A közösség ereje

Az előző bejegyzésben már utaltam arra, hogy a leglátogatottabb magyar oldalak egyike az IWIW.hu nevű oldal, amelye egy úgynevezett közösségépítő oldal. Lényegében nem más, mint egy a való életben meglévő ismerősök online listája. A pluszt az adja benne, hogy itt megvan a lehetőséged egyszerre szólni mindenkihez, folyamatosan követheted mi történik ismerőseiddel, anélkül, hogy interakcióba lépnél velük, pusztán feltöltött fényképeik, vagy megosztott tartalmaik segítségével. Egy fontos adat származik még a Pew/Internet[16] kutatásából, mégpedig, hogy a felnőtt korú világlakosság egyharmada rendelkezik valamilyen közösségépítő oldalon profillal, ami 400 százalékos növekedést jelent 2005 óta. A trend tehát egyértelműen látszik, de hogyan lehet ezt meglovagolni egy pr-es számára? Mielőtt erre rátérnék, még néhány érdekes tény a felmérésből: A 18-24 évesek 75% százalékának van valamilyen közösségi oldalon profilja. A 23-34 évesek körében ugyanez az adat 57%. A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy minél fiatalabb valaki, annál jobban kötődik az internethez és annál valószínűbb, hogy regisztrálva van egy közösségi oldalon.

Tehát adott egy közegünk, amelyben mindenki interakcióba léphet mindenkivel. Ehhez adjuk még hozzá, hogy klubokat, for-profit és non-profit, lehet létrehozni és ahhoz csatlakozni. Üzeneteket, oldalakat tudunk megosztani egymással, videókat tölthetünk fel. Mindez egy adott szájton belül egy, nagy közösségi térben. Mi tehát a feladata a péeresnek? Nem más, mint, hogy üzeneteiket dinamikus, tartalommal töltsék meg, ami releváns, figyelemfelkeltő és elősegíti annak terjedését. Nézzünk egy példát.

Adott egy klub az IWIW-en. Legyen ez a NOKIA klub, amely for-profit. De a felhasználók mégis maguktól jönnek be a klubba. A Nokia ezzel megteheti azt, hogy üzenteket juttat el közvetlenül a fogyasztóihoz. Fontos az üzenet stílusa és formája, illetve tartalma is. Tehát nem a médián keresztül, hanem közvetlenül a fogyasztókat lehet megcélozni ezzel az anyaggal. Az írott szöveg mellé mindenképpen érdemes minimum képi, de ha lehet videós támogatást is adni. A szövegnek, egyszerűnek, közérthetőnek kell lennie, nem érdemes technikai adatokkal teletűzdelni, mert értelmezni nem mindenki fogja tudni. Ehelyett közvetlenül, lazán kell kommunikálni, nem megengedett a sajtóközleményes a vállalatot fényező forma, mert a felhasználók már átlátnak a szitán és a reklámok nyelvezetén. A jó kommunikációban kerülni kell az olyan elcsépelt szóvirágokat, mint a tökéletes, kiemelkedő, fantasztikus. Ez csak egy példa volt a sok lehetőségre. A lényeg a közösségi média esetében is az, hogy mi csak teremtsük meg a lehetőséget, hogy a hírünket továbbadják és bekerüljünk valamilyen hír remixelő csatornába, mint például a Google Reader.

A média is igyekszik ennek a rendszernek a részesévé válni. A magyar honlapok közül talán elsőként a Világgazdaság online felülete látta át mire is van igénye a felhasználóknak. Egy átlagos cikkről mellékelek egy képet, amelyen jól látszanak a fontos lehetőségek. Itt nagyon jól látszik, hogy a cikk alatt apró ikonok vannak elhelyezve, amelyek azt szolgálják, hogy a hír a felhasználók által könnyedén megosztható legyen néhány helyen. Ilyen például a Del.icio.us közösségi könyvjelző tároló vagy a Facebook nevű közösségi oldal. A felhasználók kezébe adták a lehetőséget, ha érdekes számára a hír és úgy gondolja ismerősei számára is érdekes lehet, akkor könnyedén meg tudja osztani azt. A megosztás a tartalmak újrakeverése ez a mozgató rugója a közösségi médiának, mert innentől kezdve már csak remélheti az újság, hogy megemlítik, mint forrást, hiszen a magánszemélyeket nem köti törvény, hogy megemlítsék, honnan van az információjuk. Viszont a lap gondoskodhat róla, hogy megemlítsék, csupán azzal, hogy a felhasználó életét megkönnyíti.

A második felület, ahol párbeszéd alakulhat ki a médium, a cikk írója és a közönsége között az a hozzászólások rovat, ahol az olvasók közvetlenül a cikk mellett kifejezhetik véleményüket, hozzáadhatnak információkat és az újságíró közvetlen visszajelzést kap a munkájáról. Az internetes szlengben a kommenteknek (az angol comment, hozzászól szóból) is nevezett szövegek pedig mérőszámként is megfelelően működik, ahogy David Ogilvy írta[17] egy visszajelzés száz másik embert takar. Ha egy negatív visszajelzésünk érkezik, azt minimum másik száz ember is úgy gondolja, de ők nem vették a fáradtságot, hogy leírják. Ez a gondolat még a papírra írott levelek világában fogant meg, de ma is érvényes, bár a visszajelzés egyszerűbb lett. Manapság ötven-száz hozzászólás kettő-ötezer olvasót biztosan jelent egy blogban. Ezzel lehet talán a legjobban érzékeltetni, a blogok jelentőségét. Tehát, ha egy blog körül jelentős közösség alakul ki, akkor azt a hozzászólások száma biztosan jelzi.

A legjobban úgy tudunk behatolni a közösségi médiába, ha olyan híreket juttatunk be amelyek buzz-t, zsongást generálnak, visszhangjuk van. Ez egy teljesen öngerjesztő folyamat, amely az internet falu jellege miatt rendkívül felerősödhet. Persze soha nem lehet tudni, hogy miből lesz felkapott tartalom. A T-Com se gondolta volna, amikor megalkotta az „apa kezdődik” jellegzetes fősorú reklámját, amely a T-Home szolgáltatást reklámozta, hogy a videómegosztó oldalakon a mai napig rákeresve az apa kezdődik kulcsszavakra több száz videót találhatunk átdolgozva.

6.7. A legújabb trend a mikroblog és mikroközösség

Mikroblogoknak azokat az online felületeket nevezzük, amelyeken a felhasználók egészen rövid, jellemzően maximum száznegyven karakteres üzeneteket oszthatnak meg a világgal vagy azokkal, akik követik őket. Ezek a bejegyzések bármiről szólhatnak a politikától kezdve egy könyvajánlóig. A lényege ezeknek az alkalmazásoknak, mindig ugyanaz. Válaszolj meg egy kérdést – Mit csinálsz éppen most? A legnépszerűbb ilyen szolgáltatás a Twitter,[18] de már a Facebook is hasonló felépítésűre tervezte át a kezdő oldalát. Sőt egy kezdetlegesebb, de hasonló elven működő üzenőfalat látunk az IWIW-en belül is. Itt is mindenki láthatja a másik ember gondolatait, persze csak azokét, akiket ismer. Az emberi természet, érdeklődésre épül, a rövid státusz üzenetekben az az izgalmas, hogy pillanatnyi impressziókat kapunk más emberek életéből, ha azok akár csak egy haiku méreteit is öltik.

A Twitter népszerűsége folyamatosan nő. A 2006-os indulás óta 2008 júliusára 2,2 millió felhasználója volt már. 2009-es adat nem áll rendelkezésre sajnos, mert a cég nem közölte, de néhány becsült[19] adat szerint öt millió körül lehet ez a szám. Ez a világ lakosságához viszonyítva még nem nagy, de bődületes mértékben növekszik. A Twitter köré épülő szolgáltatások, pedig kiválóan kiegészítik és igazi citizen journalism-re (civil média) adnak lehetőséget.

Ilyen eset volt, például amikor a Hudson folyóba zuhant egy amerikai utasszállító repülőgép. A médiamunkások, még nem értek a helyszínre, de már az első fotók felkerültek az internetre és futótűzként terjedtek a hírek. Az emberek megtudhatták, hogy mi történt az által, hogy ismerőseik, akik a helyszín közelében voltak továbbadták a hírt, elküldték a Twitterre az információt. Janis Krums volt az elsők egyike, aki a helyszínre ért, készített egy képet és feltöltötte[20] azt a Twitterre, ami végül bejárta az egész világhálót. Ezek után az eseményekről folyamatosan közvetített. A világfalu fogalma ezzel újabb alátámasztást kapott. Mivel alighogy 9:36-kor elküldte az üzenetet már terjedt is tovább. Először a hírműsorok is ezt a fotót használták. Ezután csatlakoztak többen és töltötték fel a saját fotóikat,[21], [22] majd, hamarosan elindult a YouTube-on is egy csatorna,[23] ami ezzel a témával foglalkozik.

Ezt a tudósítási formát a magyar média is magáévá tette. Az Indexnél bevezetésre került a percről percre rovat.[24] Aktualitását egy tüntetés adta 2007. október 23-án. Nem egész cikk született, hanem a helyszínen lévő újságírók, folyamatosan töltötték fel rövid beszámolóikat, fotóikat, videóikat, így adva teljes képet az eseményekről. A hírfolyamot a twitter.com felhasználói számára is elérhetővé tették.[25] A Twitter különlegessége az, hogy amennyiben a felhasználó engedélyezi sms-ben is kaphat értesítéseket az általa kiválasztott felhasználók rövid státusz üzeneteiről, tweetjeiről. A tweet szót magyarra csiripként fordították le a magyar felhasználók és ez is került be a köztudatba.

Úgymond, magyar Twitter is létezik, ami egy mini alkalmazás képében kiszűri a magyar felhasználókat a nagy adatfolyamból és egy külön weboldalon a turulcsirip.hu-n meg is jeleníti azokat. Az aktív felhasználók száma Tóth Benedek, a turulcsirip.hu kitalálója és üzemeltetője szerint, körülbelül kétezer fő körül van, akik között meglepően sok az újságíró, a blogger, a programozó és a kreatívszakember.[26] A Twitternek és a hasonló szájtoknak jelenleg nincs működő képes üzleti modelljük, de pr célokra sokan használják jelenleg is őket. Ugyan Magyarországon erre kevés példa van, de az amerikai elnökválasztási kampányban is igen nagy szerepet játszott, illetve a legtöbb fontos cégnek, mozgalomnak vagy celebnek van már fiókja, ahol a felhasználók követhetik. Ez is a pull kommunikáció jegyében zajlik, vagyis elég érdekes tartalmakat kell kínálni a felhasználóknak, hogy önszántukból hozzám jöjjenek. A pr- szakemberek ezt kihasználva olyan üzeneteket írnak és találnak ki, amelyek vonzhatják az embereket. Például az Apple cég úgy mutatja[27] be magát a Twitteren, hogy egy alkalmazottja szemszögéből mutatja be magát és termékeit. Több mint tizenhatezer emberhez jut el így üzenetük, akik mind önszántukból választották azt, hogy részesei legyenek a márkáról szóló információs folyamnak.

Fontos tudni a Twitter felhasználókról, hogy általában a véleményvezér rétegből kerülnek ki. Ők azok, akik először szeretnek értesülni a hírekről, akik először kezdenek el új dolgokat kipróbálni és ezt el is mondják barátaiknak online vagy offline. Ahogy Jonathan Kash washingtoni web szakértő listája[28] is mutatja, rengeteg cég, intézmény és vállalatvezető indította el saját fiókját, akik véleményére és meglátásaira akár a tőzsdének sem árt figyelni. Sándor Szabolcs az LWP kommunikáció pr ügynökség interaktív pr divíziójának vezetője még azt tette hozzá, hogy a csiripelésnek nincs médiaköltsége, másrészt, akihez eljut az üzenet, az garantáltan érdeklődik is iránta. Nulla százalékos meddőszórás, minimális büdzséből, ráadásul a véleményvezéreket értük el.

6.7.1. Twitter az újságírói kapcsolatokban

A mikroblog oldalakon az újságírók és a bloggerek általában felülreprezentáltak, mert mind többen merítik a közösségi háló buzzword[29]– jei közül a témáikat. Így találkozott például a dolgozat írója és néhány marketing szakember a Bigyóblog nevű kütyüoldal Lica néven publikáló szerzőjével. Egy laptop gyártó marketingese egy”twitteres” találkozó alkalmával ismerkedett meg vele, és azóta is tart a munkakapcsolatuk. Tehát a pr-es számára még egy eszköz, hogy magát és a vállalatát népszerűsítse. Az Amazon például minden új könyvének első száznegyven karakterét elcsiripeli és az átkattintások után fizet a Twitternek egy bizonyos összeget. A magyar twitteres közösség körében már olyanra is volt példa, hogy egy szolgáltatás béta tesztjét itt valósították, meg ezzel váltva ki az exkluzivitás érzését a felhasználókból. Csak a magyar Twitter felhasználók kaptak ugyanis meghívót az Indanet[30] tesztelésére. Tehát a Twitterben van potenciál. Ha mondjuk a Viasat3 indítana egy Twitter fiókot, ahol műsorajánlókat és érdekes információkat osztana meg, akkor a dolgozat írója a célcsoportjuk lenne és elkezdené követni őket. Ezután folyamatos interakcióban tudna maradni a felhasználóval, ami márkahűséget eredményezhet.[31]

6.7.2. Március 15-e a Twitterren és az online médiában – alulról szerveződés

A 2009. március 15-i ünnepségekre készülvén sok Twitter felhasználó és blogger úgy döntött, hogy kimegy az ünnepségekre. Az eseményt pedig élőben fogja közvetíteni valamilyen módon. Sokan a saját blogjukhoz, sokan a Twitterhez nyúltak, amelyre telefonról érkeztek a státusz üzenetek. Nem sokkal március 15-előtt indult el a Ustream nevű szolgáltatás, amin egy webkamera segítségével közvetíthetünk a világ számára bármit. Ebben látták meg néhányan a közösségi újságírás lehetőségét. Mivel a média csak egy bizonyos aspektusával és a szenzációt hozó, nézettséget produkáló hírekkel foglalkozik, illetve a létszám miatt csak bizonyos helyeken tud jelen lenni, ezért a közösség sokkalta nagyobb előnyt élvez velük szemben. Illetve fontos szempont, hogy a civilnek nem szükséges szem előtt tartania, mi a hírértékű, ő azt tudja elmondani, ami számára érdekes.

Tehát március 15-én mindenki #m15 hashcímkét[32] adott annak a tartalomnak, ami az ünnepségekkel foglalkozott. A folyamatos élő adást egy laptop egy fejkamera egy mobilinternet előfizetés és a Ustream[33] alkalmazás segítségével biztosították. Ezáltal egy helyen megtalálhatunk mindent, folyamatos híradást kaptunk, ha történt valami, és élőben tudtuk követni az eseményeket. Ehhez pedig nem volt szükség különösebb technikai tudásra, ezt már gyakorlatilag egy mai tizenéves pillanatok alatt összerakja. Fontos eleme volt még a mobillal vagy fényképezőgéppel készített fotók azonnali feltöltése az internetre, hogy azonnali képet kapjanak az otthon lévők az eseményekről. A hír kevés emberhez jutott el, hogy lehet élőben követni az eseményeket, de mihelyst kikerült az Index.hu címlapjára a világ 12. legnézettebb Ustream adása lett. pr szempontból ez is akár egy igen hasznosítható kezdeményezés lenne. Adott lenne egy IT újságíró, akit meghívunk egy kiállításra vagy termékbemutatóra és ő vállalja, hogy az otthon maradottakat, egy kamera és egy fényképezőgép segítségével folyamatosan informálja. Vagy csináljunk egy vállalati blogot. Ez az információ áradat, pont megfelelő arra, hogy odacsábítsuk az embereket, hogy az emberközeli arcát bemutassuk a vállalatnak. Vagy a civil oldalnál maradva, ha csak az eszközöket adjuk a kezükbe, akkor már több publicitást kapunk, mintha semmit sem választanánk. Érdemes mindenképp fontolóra venni.

Folytatás és kapcsolódó anyagok:

Az internet rövid története

A közösségi média és a PR kapcsolata  2

A közösségi média és a PR kapcsolata  3-4

A közösségi média és a PR kapcsolata  5

A közösségi média és a PR kapcsolata  6

A közösségi média és a PR kapcsolata  7

A közösségi média és a PR kapcsolata  8-9

A közösségi média és a PR kapcsolata  10

A közösségi média és a PR kapcsolata  11

[2] Krauth Péter, Kömlődi Ferenc (2006) A Web 2.0 jelenség (és ami mögötte van.)A grafikon elérhető az interneten: http://www.nhit-it3.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=14514&Itemid=347 (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 5.)

[3] Alpert ,Jesse, Hajaj, Nissan (2008) We knew the web was big… Elérhető az interneten: http://googleblog.blogspot.com/2008/07/we-knew-web-was-big.html (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 5.)

[4] Seenan, Gerard and Tremlett, Giles, (2005) The Guardian, How planespotters turned into the scourge of the CIA,. Elérhető az interneten: http://www.guardian.co.uk/uk/2005/dec/10/usa.terrorism1 (utoljára ellenőrizve 2009. április 5.)

[5] Mesh Flinders rendező saját ötletén alapuló minisorozat, amely egy 15 éves lány vidónaplójának bemutatása. A kisfilmek az amerikai kisvárosi kislányok problémáit mutatták be és hatalmas sikereket ért el. A felhasználók nem tudták, hogy csak a YouTube.com videómegosztó oldalon közvetített show meg van rendezve. Hatalmas sikere volt a videóknak, sőt miután kiderült az igazság, még nagyobb sikereknek örvendhetett, több milliós nézettséggel.  http://www.upclive.hu/Metazin/Infoman___Exkluziv_Metazin_cikkek/2089/20896706.html

[6] A CNN önálló műsora, amivel a Citizen Journalism –öt (polgári újságírás) erősítik, vagyis, hogy a tudósítók helyett, az emberek számoljanak be a történésekről körülöttük és mutassák be azt. http://www.cnn.com/ireport/

[7] Stakeholder – értékgazda: A kifejezés azon személyeket, szervezeteket, csoportokat jelöli, akik/amelyek akár pozitív, akár negatív befolyással lehetnek public affairs tevékenységünkre; és vica versa – azon személyek, szervezetek, csoportok, akikre/amelyekre tevékenységünkkel befolyást gyakorlunk. Az érdekgazdák tehát a public affairs tevékenységünk célcsoportjai. (Magyarázatképp: a public affairs tevékenység alatt azon stratégiai kommunikációs folyamatok összességét értjük, amely során figyelemmel kísérjük és menedzseljük saját környezetünket.)

[8] Gfk Hungária Internet Hungary (2008), 2010-re megkerülhetetlen! Elérhető az interneten: http://www.rabbitblog.hu/2008/10/25/kutatas-prezentaciok-internet-hungary/ (Utoljára ellenőrizve:2009. április 5.)

[9] Szakadát István – Vezető kutató, matematikus-mérnök, szociológus, egyetemi oktató, a BME GTK Média Oktató és Kutató Központ tudományos vezetője. Publikációi: http://mokk.bme.hu/kozpont/munkatarsak/publikaciok/szakadat_publi

[10] Szakadát István, (2009) Új média, hálózati kommunikáció , Elérhető az interneten: http://mokk.bme.hu/archive/szocjegyzet_newmedia/pdf/data/at_download 2009-03-26 (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 5.)

[11] Braun Tibor. 2003. Egyetemes lángelme – A hálózatok új tudományának előfutára: Karinthy Frigyes. Magyar Tudomány (2003/12) 1601 o. Elérhető az interneten: http://www.matud.iif.hu/03dec/024.html (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 14.)

[12] Wikipedia, Small world experiment szócikke. Elérhető az interneten: http://en.wikipedia.org/wiki/Small_world_experiment (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 5.)

[13]Kreatív.hu, (2008), Universal McCann – a web2.0 használatát kutatta. Elérhető az interneten: http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=21840 (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 5.)

[14] A alexa.com nemzetközi internetes látogatottság mérési szervezet, Magyarországról legtöbbet látogatott oldala 2009.03.27-én. http://www.alexa.com/site/ds/top_sites?cc=HU&ts_mode=country&lang=none 1. Google.co.hu, 2. iwiw.hu 3.YouTube.com 4. Freemail.hu 5. Google.com 6. Origo.hu, 7. T-Online.hu 8. Myvip.hu  18. Wikipedia.com 20. Blog.hu

[15] RSS (Rich/RDF Site Summary vagy Really Simple Syndication) megkíméli a felhasználókat attól, hogy kedvenc weboldalaikat rendszeresen látogassák az esetleges új tartalom ellenőrzése miatt, vagy levélben kelljen értesítést kapniuk, helyette a kedvenc oldalaik RSS feedjét összegyűjthetik egy RSS olvasóban.

[16] Pew Internet & American Life Project (2008) PEW internet project data memo. Elérhető az interneten: http://www.pewinternet.org/~/media//Files/Reports/2009/PIP_Generations_2009.pdf (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 5.)

[17] Ogilvy , David, Ogilvy a reklámról, Park kiadó 1990 126

[18] Az alkalmazás elérhető az interneten: www.twitter.com (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 8.)

[19] A kiosztott RSS csatornák alapján számított szám. Scocco, Daniel (200) How Many Users Does Twitter Have? Elérhető az interneten: http://www.dailyblogtips.com/how-many-users-does-twitter-have/ (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 8.)

[20]Az első kép a Hudson folyóba zuhant repülőről. A kép elérhető az interneten: http://twitter.com/jkrums/status/1121915133 (utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)

[21] Az második kép a Hudson folyóba zuhant repülőről. A kép elérhető az interneten: http://www.flickr.com/photos/gregorylam/3200086900/ (utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)

[22] A CNN iReporter szolgáltatáa segítségével is küldetek információkat a felhasználók. Elérhető az interneten: http://www.ireport.com/docs/DOC-182136 (utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)

[23]Folyamatosan frissülő video tartalmakat töltöttek fel a szemtanúk a YouTube videómegosztó oldalra telefonjaikról. http://www.youtube.com/results?search_query=hudson+river+plane+crash (utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)

[24]Példa a percről percre rovatra az Index.hu-n. Elérhető az interneten: http://index.hu/belfold/pp07okt23/ (utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)

[25] Az index.hu hírei a twitterre átirányítva. Elérhető az interneten:  http://twitter.com/pp07okt23 (utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)

[26] Munk Veronika (2008), Kreativ.hu, Lehet mikroblogon hirdetni? Elérhető az interneten http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=23001 címen olvasható (utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)

[27] Az Apple cég hivatalos Twitter oldala elérhető az interneten: http://twitter.com/apple_news (utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)

[28] Jonathan Kash, a Twitter fiókkal rndelkező cégek listája, elérhető az interneten: http://blog.fluentsimplicity.com/twitter-brand-index/ (utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)

[29] Felkapott szakkifejezés, vagy fogalom, ami körül zsongás tapasztalható. A felhasználók a networking hatás alatt, egymást hergelve osztanak meg egyre több információt a témában.

[30] http://indanet.hu/ Az Index által kifejlesztett közösségi weboldal. Hasonló az IWIW-hez.

[31] A Twitter bemutatásáról szóló rész a Kreatív Promóciók a Twitteren és vidékén, Lehet mikroblogon hirdetni? Című cikker alapján készült. Munk Veronika (2008), Kreativ.hu, Lehet mikroblogon hirdetni? Elérhető az interneten http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=23001 címen olvasható (utoljára ellenőrizve: 2009. április 6.)

[32] A számítógép számára értelmezhető címke, hogy ki tudja válogatni miről szól egy üzenet. Az üzenetek megtekinthetőek: http://turulcsirip.hu/tag/m15/ (Utoljára ellenőrizve: 2009. április 5.)

[33] A Ustream szolgáltatás segítségével, bárki ingyenesen , élőben közvetíthet bármilyen eseményt, mindössze egy (mobil) internet kapcsolatra egy kamerára és egy számítógépre, vagy telefonra van szükség hozzá. A március 15-i ünnepek közvetítés elérhető volt az interneten: http://www.ustream.tv/channel/marcius15-2009-live

Mi is a WEB 2.0-nak nevezett entitás? Mire tudjuk azt használni, és miért jó a társadalomnak? Definíció szerint: „a web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. Ellentétben a korábbi szolgáltatásokkal, amelyeknél a tartalmat a szolgáltatást nyújtó fél biztosította (például a portáloknál), webkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre, megosztják vagy véleményezik. A felhasználók jellemzően kommunikálnak egymással, és kapcsolatokat alakítanak ki egymás között. Az interaktivitás és a fogyasztók egymással folytatott kommunikációja miatt napjainkban alig van olyan honlap, amely köré ne szerveződne valamilyen közösség.[1]”

A Web 2.0-hoz gyakorta társul a tartalommegosztás vagy csak megosztás (sharing) fogalma is. Ez több szempontból fontos. Az internet használók alapvető jogként tekintenek az információhoz való szabad hozzáféréshez és megosztásához. Azaz, ha egy hírt megtudnak, és számukra fontos vagy tetszetős alapvető jognak tekintik, azt tovább adni és hozzáférhetővé tenni mások számára, természetesen a forrás megjelölésével. Erre a célra jött létre a Creative Commons licenc, „amely egy, a szerző által a mű mellé adott jognyilatkozat (licenc), melyben a szerző meghatározhatja, hogy mások (a mű felhasználói) mit tehetnek szabadon a művel, és milyen felhasználások esetében kell a szerzőhöz fordulni engedélyért”.[2]” Az Internetes közösségekben még ma is él az a nézet, hogy az internet a “korlátlan szabadság” helye. Sokan Magyarországon is úgy vélik; a világháló, a “kibertér” “senki által nem uralt, jogmentes terület”. Ez távolról sincs így, mert a világhálón történő tetteinkért, közvetített gondolatainkért, esetleg gazdasági tevékenységünkért (e-business) ugyanúgy jogi felelősséggel tartozunk, éppúgy be kell tartani az adott tevékenységre vonatkozó előírásokat, mint ahogy azt a „valós világban” megszokhattuk.

Azt mindenesetre tényként kell kezelnünk, hogy speciális szabályozás vonatkozik az internetre különlegessége miatt, de az emberek a szabad információáramlást a véleményszabadságot alapvető joguknak tekintik rajta. Ez talán azért működhet így, mert az interneten a hirdetéseken kívül mi választjuk meg, milyen tartalmat, vagy melyik oldalt szeretnénk megnézni.

5.1. Társadalmi és gazdasági hatások, amelyek lehetővé tették a WEB 2.0 kifejlődését

A Web új korszaka fontos szerepet tölt be a demokratizálódásban. Mérete miatt, teljességgel semmilyen állam nem tudja kordában vagy ellenőrzés alatt tartani, bár Kínában erőteljes próbálkozás van ez ügyben. Felértékelődik a kollektív tudás és egyfajta globális aggyá növi ki magát a rendszer, ahol a felhasználók bármikor kérdezhetnek egymástól, ami így egy hatalmas szürkeállománnyá olvad egybe. Már a technológiailag nem képzett végfelhasználók is aktívan részt vehetnek a tartalmak előállításában, mert a keretrendszereket a cégek adják. Ennek eredményeként a technológiaközpontúság háttérbe szorul és előtérbe kerül az ember és a közösség. Emellett általános hatásként elmondhatjuk, hogy a Web 2.0 terjedése folyamatosan és jelentősen növeli a távközlési szolgáltatások iránti társadalmi-gazdasági igényt. Nagyobb sávszélesség, gyorsabb letöltés, nagyobb adatmennyiség. A mindennapos internet használat egyik hatásaként a fiatalok gyakran előbb online ismerik meg egymást, és csak egyfajta virtuális ismeretség után találkoznak személyesen. A munkahelyek esetében is tapasztalható már most egy követelmény enyhülés, sokan már otthonról is tudnak dolgozni, mert az interneten mindent el tudnak érni, amire szükségük van, akár a belső vállalati hálózatot is, így a munkaadók gyakran felajánlják, a távmunka lehetőségét, hiszen az nekik is spórolást jelenthet.

A kommunikáció az idők során számos változáson ment keresztül. Régen egyenes út vezetett a legfelső hatalomtól a köznépig. Ez az egyenes út egyirányú kommunikációt is feltételezett. Az uralkodó kiadta a döntéseit, majd várta azok teljesülését. Piramisszerűen épült fel az információk terjedése is egészen a média megjelenéséig, amikor létrejött egy interakció a nép körében is, hogy megbeszéljék a napi híreket. Ez a brandek fénykora, amikor az embert az határozta meg, hogy mit iszik, mit vezet, mit eszik. Legalábbis a cégek ezt szerették volna elhitetni velük.[3]

A legfontosabb változás, amióta létezik internet, egyetlen mondatban összefoglalható: a fogyasztó passzív fogyasztása aktívvá vált, nyilvánosan megbeszéli más fogyasztókkal a termékről alkotott véleményét; a termékről alkotott párbeszéde már nem csupán a magánszférájának a része. A fogyasztó elvárja a kétirányú kommunikációt egy márkától. Ez a folyamat kezdődött el az interneten, majd terjedt át az valós életre.

Ahogy az ábra[4] is illusztrálja a pr szakember számára a kommunikáció, már sokrétűvé vált. Rengeteg embert kell megszólítani és mindegyiket különböző módon. A csatornák és az üzenetek célcsoportonként különböznek. Nem lehet ugyanúgy megszólítani a téma szakértőjét és egy laikust.

Ebben a közegben jött el web 2.0. Az internet hőskorában az online társalgás (chat), a fórumozás új dolognak számított, ez volt az egyetlen nyilvános közege, ahol a netező megoszthatta másokkal a véleményét Magyarországon pedig a kommunizmus után a ténylegesen első lehetőség a szabad véleménynyilvánításra. Ahogy a net növekedett, elért kamaszkorához: kialakultak azok a társas közegek, ahol könnyen meg lehetett osztani a véleményünket. Az ehhez alkalmazkodó szolgáltatások és ez az újfajta gondolkodásmód összefoglalható 5 szóban: megalkotni (generate), megosztani (spread), megmondani (comment), összekötni (network), együttműködni (cooperate). A netező alkot valamit (blog), megosztja másokkal (fórumon, linkgyűjtőn, twitteren), az alkotása köré fogyasztók rendeződnek (ha érdekes az alkotás), megmondják a véleményüket róla (kommentálnak), majd elmentik a tartalmat (rss-olvasás) és megosztják másokkal (social bookmark). Akik hasonló tartalmakat kedvelnek, közösséggé szerveződnek (social network). Ugyanezt a folyamatot lehet lemodellezni egy termék, szolgáltatás megjelenésénél is, és ez a modell lehet az alapja a web 2.0-át használó pr kampányoknak is.[5]

Folytatás és kapcsolódó anyagok:

Az internet rövid története

A közösségi média és a PR kapcsolata  2

A közösségi média és a PR kapcsolata  3-4

A közösségi média és a PR kapcsolata  5

A közösségi média és a PR kapcsolata  6

A közösségi média és a PR kapcsolata  7

A közösségi média és a PR kapcsolata  8-9

A közösségi média és a PR kapcsolata  10

A közösségi média és a PR kapcsolata  11

[2] Creative Commons Hungary Project Bővebb információ és a pontos szöveg elérhető az interneten: http://www.creativecommons.hu/civi/?page_id=2 (Utoljára ellenőrizve 2009. április 5.)

[3] Habermas, Jürgen (1999) A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása, Budapest Osiris

[4] A kép elérhető az interneten: http://m.blog.hu/ka/karma/image/pic/bht_uj.jpg (utoljára ellenőrizve:2009. április 5.)

[5] Benei_Peter, (2008) A kommunikáció rövid története, Elérhető az interneten: http://karma.blog.hu/2008/09/08/kommunikaco_rovid_tortenete (utoljára ellenőrizve:2009. április 5.)