A múltkoriban a budapesti és vidéki belvárosokat elárasztó graffitiáradat ellen emeltem szót e hasábokon. A jegyzetet megjelentette blogjában a Szeretem Budapestet mozgalom, mely a múlt héten nagy médiafelhajtás közepette kampányt indított, elsőként a Nagykörút házainak megtisztítására.

Erre érkezett egy reagálás, mely kifogásolta, hogy írásomban a házfalakat és a városképet elcsúfító jelenséget szociokulturális szennynek neveztem, mondván: művészettörténészek és esztéták a graffitit már régen a művészet kategóriájába sorolják. Elképzelhető, hogy így is van, ám én nem a hajdani berlini falon ékeskedő ábrázolásokat, hanem a graffiti sajátos eltorzulását, a tagoknak nevezett firkálmányokat és a drága pénzekből helyrehozott épületek összebarmolását tartom továbbra is szennynek, s elterpeszkedését épített környezetünkben szociokulturális jelenségnek.

Valószínűleg így gondolhatja a neves esztéta, Bojár Iván András is, ha már az említett mozgalom vezetőjeként harcot indított a falfirkák ellen. Mert a tagelők nemcsak a bezárt boltok kirakatüvegét, és nem városesztétikai figyelmeztetésként kenik össze, hanem minden szabadon hagyott falat, legyen az frissen festett vagy sem, új villamosmegállót, sőt vasúti vagont. Ez pedig nem műélvezetet, hanem társadalmi összefogást és alapos elemzést kíván. A valódi graffitiknek ott vannak az e célra átadott graffitifalak és hasonló felületek, betonkerítések. Tessenek itt élni a street-art lehetőségeivel! A Szeretem Budapestet mozgalomnak pedig sok sikert kívánok!

Attól tartok, hogy blogjukban olyan valamiről ír, amiről nincs fogalma.
A huszadik és huszonegyedik század képzőművészetének és tömegkultúrájának a graffiti immáron alapvető része, önálló kultúrális jelenség, melyhez az Ön által említett ’szocio’ előtétet hozzáfűzni szomorú dolog.

Cáfoljon vagy erősítsen meg több művészettörténész és esztéta, de ezt a világszerte több évtizedes múlttal művészeti ágat ‘igazi szociokulturális környezeti szenny’-nek minősíteni szerintem marhaság.

Teljesen egyetértek azzal, hogy pl műemléképületek vagy idegenforgalmi látványosságok épségét nem szabadna a graffitivel veszélyeztetni, és számomra úgy tűnik, nem e ’szociokultúrális környezeti szenny’ miatt mutatja szomorúbb arcát sokaknak például Körút vagy Rákóczi út immáron hosszú évek óta.

Kérem, fontolja meg soraim, és lehetőség szerint konzultáljon művészettörténészekkel, graffiti- vagy street art művészekkel, remélem, hogy kialakul Önben is a készség hazánkban ezen új és bizonyára még soká vitatott művészeti ágat befogadni és élvezni.

Érdemi munkájukhoz a továbbiakban sok sikert kívánva,

Üdvözlettel,
Jobbágy István

Sok mindenben igaza van, a mostani program átfogóan próbálja kezelni a felvetett kérdéseit és reméljük várható átütés a falfirkások elleni fellépésben. A költségek pedig mondjuk egy havi átlagos mobiltelefonos számlához képest elhanyagolhatóak (arra mindenkinek van pénze, de seprűre sokszor már nem), hiszen egy társasház esetében már pár ezer Ft-ért monitoringozással lehet megbízni szakcégeket. Végre a tulajdonosoknak és a budapestieknek a kezébe kell vennie Budapestet és tulajdonosokként nem csak várni a segítségre, hanem tenni is! Igaz, érezniük kell, hogy ebben nincsenek egyedül, mert a város velük van!

A ragasztókat a Közterület-Felügyelet zöld számain lehet bejelenteni. Sajnos a rendőrség a szabálysértésnek minősülő ügyekkel - megfelelő törvényi háttér hiányában -nem tud foglalkozni.

A Fővárosi Közterület-felügyelet ingyenesen hívható zöldszámai: 06-80-220-220 vagy 06-80-330-330.

Itt a közterületet érintő rongálásokat lehet bejelenteni.

Sok sikert!

Szeretem Budapestet Mozgalom

Ha valaki tudja, hogy hol lehet feljelenteni a ragasztgatókat, hogy jó sok pénzükbe kerüljön, megérne egy pár forintot, elegem van a hülye lekaparhatatlan matricákból.
Most jöttem haza és teleragasztották az autóimat ezekkel a szarságokkal. Szívesen lepisilném az ágyát az ilyeneknek, hogy tudja, hogy milyen a más szarát takarítani.

Hihetetlen, de igaz: egy nagyvárosban a pihenésre, kirándulásra kitalált közparkokat és tereket egyszerűen nem takarítják hétvégenként.

Péntek délutántól hétfő reggelig a városban leáll a szemétszedés és kukaürítés (egyes helyeken teljesen), de nem csak a parkokban, hanem a Belvárosban is, ahol az emberek sétálni szeretnének.
Hihetetlen mennyiségű kosz és szemét gyűlt össze ezen a gyönyörű októberi hétvégén a Városligetben.
A Főkert Nonprofit Zrt. szerint a Főváros októbertől egyszerűen nem rendeli meg a park rendben tartását, a szemétszedést a hétvégéken. Érthetetlen, hogy egy világváros, amely élhető szeretne lenni, 3 napon keresztül nem takarítja azokat a helyeket, ahol az emberek kirándulnak, szórakoznak. Megengedheti
magának, hogy péntek estétől hétfő reggelig egy kukát se ürítsenek, még ha több ezer turista fordul is meg a Belvárosban.

Ezúton kérjük Budapest vezetőit, ha tényleg élhető városra és arra vágynak, hogy az emberek jól érezzék magukat a parkokban, köztereken, hétvégéken is biztosítsák a szemétszedést és a kulturált körülményeket, hogy a város legforgalmasabb, leglátogatottabb helyei - mint a Városliget,
az ország legfontosabb közparkja - ne legyenek szemetesek, koszosak a hétvégeken. A Szeretem Budapestet Mozgalom véleménye, hogy a Városligetben elegendő maximum 50 szemetes ürítése, 4 nagyobb útszakasz ellenőrzése, 4-5 ember foglalkoztatása megoldaná a Városliget helyzetét a hétvégéken is. Sajnos ugyanez sokszor a város több más pontjára is igaz. Kaptunk már hasonló tartalmú levelet a Nagykörúti szemetesek hétvégi ürítetlenségével kapcsolatban.

Szerintünk a város frekventált és jól látogatott területeit feltétlenül szükséges napi takarítással tisztán tartani. A ráfordított összeg nem feleslegesen kidobott pénz lenne; többen járnák élvezettel a várost, a
városvezetésről az itt élőkben, illetve a turistákban kialakult kép is jóval pozitívabb lenne.

Szeretem Budapestet Mozgalom