Gondolatok a burokból

Átirányítás

pazzo — Mon, 27 Feb 2012 08:27:06 GMT

Kedves Nagyérdemű!

Már egy pár hete, hogy ez a blog elköltözött. Bocs, hogy csak most szólok, de eddig teszt-üzem volt.
Nem igazán van oka a dolognak. Nem játszott közre a múltkori freeblog-crack. Már régóta szemezgetek a különböző blog-motorokkal (idegen gyűjtőnevén: CMS), és születésnapomra kaptam egy egy éves tárhely előfizetést (végre találtam egy nem túl drágát), és feltelepítettem rá egyből két Wordpress-t is. Egyik a blogom, a másik, nem akarok nagyképűnek látszani, de a "portfólióm". Azaz olyan oldal, ahova kiposztolom a rajzaimat, vagy az általam gyártott sablonokat, sablon elemeket, meg mindenféle olyat, ami alapján még talán valami mellékes melót is szerezhetek (optimista vagyok, mi?)

Amióta az itteni szellemi élet hanyatlani látszik, ami Amby-ék költözésével, és a Tandem megszűnésével kezdődött, azaz szétszéledt az a jó kis társaság, akik miatt érdemes volt ide járni, már csak megszokásból maradtam.
Azért remélem a sablonozással, kód piszkálgatással tudtam segíteni néhány embernek. Hét év után, most saját fenntartású helyre költözöm.

Tehát a cím maradt: pazzo.hu.

Köszönöm annak a közel ötven olvasónak (a feedburner szerint ennyien iratkoztak fel a blog rss-csatornájára), aki ezidáig követett. Ha nem untatlak benneteket, kérlek iratkozzatok át az új helyre.

És nem utolsó sorban köszönöm a freeblognak a pátyolgatást, a sok kellemes percet amit itt tölthettem. Talán még visszatérek.
Addig is: Pazzo balra el.

Fotó

pazzo — Fri, 06 Jan 2012 05:47:45 GMT

Úgy tűnik, hogy a fotózás még mindig jó üzlet. Főleg esküvőkön, vagy épp az óvodában.
Régen, mikor filmre fényképeztek, akkor esküvő után az ifjú pár kiválasztotta, melyik fotóból kér még x példányt, amit szétküldtek a családnak. A piaci ár többszörösébe kerültek ezek a képek. Ha szerencséjük volt, még a negatívot is megvehették, pofátlan árért.

Jó ideje élünk a digitális világban. Már nincs negatív, csak memória-kártya. Az óvodában nem rég volt fotózás. Kaptunk tíz kinyomtatott fotót Kispipiről, hogy válasszunk, melyiket szeretnénk. Persze "nem kötelező megvenni" alapon, darabját 420! forintért. Kiválasztottunk párat, és közben szívtuk a fogunkat. Számomra az lenne a normális, ha ilyenkor azt mondanák: itt van tíz fotó a gyerekedről, fizess be mondjuk 4000 forintot, és megkapod a képeket pendrive-on, vagy feltöltik valahova, ahonnan leszedhetem, esetleg email-ben elküldik.
Egy papírképért irreálisnak tartom ezt az összeget. Persze megveszi a hülye szülő, mert hát az ő szemefénye van a képen, és hát milyen szép, meg édesen néz. És tényleg hajlandó vagyok megfizetni annak az árát, hogy viszonylag profin be van világítva, be van állítva, de akkor ezért az árért kérném a "nyersanyagot" is. Aztán én majd eldöntöm, melyiket nyomtatom ki egy áruházban harminc forintért.

Megjegyzem: tavaly is volt fotózás, de abból a pakliból alig tetszett valamelyik. Aztán idén az óvodavezető kezünkbe nyomta a megmaradt képeket, mert a fotós nála hagyta azokat, amik nem tetszettek a szülőknek.

Társas

pazzo — Mon, 02 Jan 2012 10:12:38 GMT

Kispipi ma ment először óvodába, de máris hiányzik. Pedig nem sokat voltam mostanában itthon, az utóbbi munkaidő-beosztás miatt. Most viszont megújult ez is. Talán több szabadidőm lesz.

Rákattantunk a társasjátékokra. Karácsonyra is vettünk pár darabot a legkisebbnek, mi meg leporoltuk itthon a rég elfeledett szekrénylakókat, mint az Alhambra, Metró, és Mesterek Labirintusa. Na meg a Ki az úr a tengeren-t. De nem állunk meg azt hiszem. Én is kaptam egy pakli Hatalom Kártyáit, és már válogatjuk, mi legyen a következő csemege.
Sinus kollégám, aki jártasabb az efféle játékok területén, lévén nagy táblajáték fan, ellát tanácsokkal, mutatja, hogy mibe érdemes beruházni. Tegnap a műszakunk vége előtt még játszottunk egy Catan Telepesei kártyajátékot is. Azt hiszem esténként, mikor itthon vagyok, sokat játszunk majd. Jobb, mint tévét bámulni.

Bujjék

pazzo — Sun, 01 Jan 2012 05:39:48 GMT

Az év első posztja. Bár igazából rég nem számít, hogy hol ér véget a régi, s hol kezdődik az új év. Az ember az időt a saját korával méri. Ez számít igazán. Sose értettem, miért kerítenek ekkora feneket a szilveszternek.

Nincsenek fogadalmak, csak tervek a jövőre nézve. Talán végre sikerül a hitel átváltás. Bár ez is kicsit a csöbörből, vödörbe esetére emlékeztet. Ha már több marad a zsebünkben, jól jártunk.
Jó lenne olyan webes munka, amiért végre fizetnek is. Szerencsére van egy olyan képességem, hogy minden szoftvert, felületet meg tudok tanulni kezelni, ha adnak rá pár napot. De jó lenne grafikával is foglalkozni. A freeblog sablonozás nem jött be idén sem. A jelenlegi meló úgy tűnik, haldoklik. Itt duplán igaz az a gyakorlat, hogy a vezetők szeretnék megtartani az eddigi pénzüket, ezért a sameszok fizetését csökkentik, illetve csökkentik a dolgozók létszámát. A kereskedelmieknél már bebizonyosodott, hogy kevés dolgozóval nem igazán működőképes a média. Hallottam pár remek sztorit.

Ahogy mondani szoktuk: csak egészség legyen. A többit megvesszük.

Karácsony

pazzo — Mon, 26 Dec 2011 22:17:26 GMT

Ez az ünnep is eltelt. Nyugalmasan, csendesen, és munkával. Idejét sem tudom már, mikor nem dolgoztam karácsonykor.
Új "hagyományt" próbáltunk ki. 24.-én feldíszítettük a fát, és 25.-én reggelre alá tették az ajándékokat a karácsonyi manók.

Anyagi, és környezetvédelmi megfontolásból idén műfát vettünk. Ugyanannyiba kerül, mint a normális fenyő, amiből az illatosabb vagy marha drága, vagy pikk-pakk elhullajtja a tűleveleit, ami tartósabb, annak nincs illata. Ráadásul a műfenyő ágait lehet csűrni, csavarni, na meg elbírja azt a rengeteg díszt. És jövőre is megvan a fa.

Mivel egyikünk sem vallásos, és Kispipit is próbáljuk megóvna az efféle dolgoktól, tehát nincs semmiféle Jézuska, úgy döntöttünk, hogy mivel a Mikulás december elején már járt itt, karácsonykor unokatesóékhoz megy Miami-ban, ezért a segítői a manók jönnek el hozzánk éjjel, és hozzák el az ajándékokat.

Ezek a manók hasznosak amúgy. Végre elvitték Kispipi cumiját. Igaz, régóta csak alváshoz használta már, de itt volt az ideje, hogy leszokjon róla. És hagytak itt helyette egy szép kastélyt a póniaihoz. Nem volt nagy küzdelem. Elalvás előtt magától rakta az ablakpárkányra. Reggel az volt az első dolga, hogy megnézze, megvan-e még. Mikor látta, hogy eltűnt a cumi, így szólt: "Nincs itt! Akkor ajándékoknak is kell lenniük!"
Lefekvésnél még van egy kis hüppögés azért. Nem konkrétan a cumi miatt, de úgy gondoljuk, végül is ez van a háttérben.

Sose olyan a karácsony, ahogy azt elképzeli az ember. Eper szerint a sok film bolondít meg, és ezért keresek valamit mást. Talán igaza van. De semmiképen sem filmes klisék vannak rám hatással. De ha egyszer rátalálok a keresett valamire, majd elárulom mi volt az.

Az ajándékozást sem vittük túlzásba. Végre elolvashatom a Sandman-t. Így egy lépéssel közelebb kerültem a Neil Gaiman gyűjteményem teljessé tételéhez. És a Michael J. Fox DVD-im is bővültek két példánnyal. És elkezdhetek játszani a Hatalom Kártyáival. Az LCD-tévét, meg a Nintendo Wii-t majd megvesszük akciósan. Mert hülyék azért nem vagyunk.

Ünnep

pazzo — Mon, 26 Dec 2011 12:27:04 GMT

Bocsánat! Elfeledkeztem róla, de mentségemre legyen mondva, manapság nem érzem valami jól magam a bőrömben.

Kellemes karácsonyt, boldog új évet kívánok!

Kevés

pazzo — Sun, 18 Dec 2011 06:51:21 GMT

Megnéztük az ország karácsonyfáját, aztán elmentünk a Mikulásgyárhoz is.
Egy szó mindkettőről: kevés.

Vegyük előbb a fát: ott áll egy téren, és egy fotókiállításon, egy betlehemen, és egy óriási adventi-koszorún kívül nincs semmi körülötte. Ünnepi légkör meg pláne. Ráadásul sajnáljuk szegény fenyőt. Nem lenne egyszerűbb, és olcsóbb csináltatni egy bazi műfenyőt? Nem kellene minden évben egy szép fát kivágni. Az idei ha jól hallottam, ötven éves.

Mikulásgyár: szép, meg színes. Bár nem igazán értem, hogy az intelligens-lámpák (szakmaian: bólogatók) mi a szösznek? Még ha mondjuk a gyár plafonját világítanák meg, rendben lenne. De csak egy tenyérnyi mintát löknek, pont a nézelődők képébe. Használhatatlan, és nincs funkciója. A környezete szintén szegényes. Egy kisszinpadon egy fogalmam sincs ki az énekesnő (közben rákerestem:Széles Izabella. Az ki?), mellette kürtöskalács, lacikonyha, meg egy kicsi korcsolya-pálya.

Nem lehetne ezt a kettőt összehozni? Sőt! Mondjuk még egy karácsonyi vásárt is köré? Nem arra a Vörösmarty téri turistáknak való szörnyűségre gondolok. Mert így nem ér sokat az egész.

Fedora

pazzo — Mon, 05 Dec 2011 05:13:27 GMT

Nem, most nem kalapról lesz szó.
Van nekem ez a mániám, hogy normális, és lehetőleg ingyenes megoldást keresek az operációs-rendszerek terén. Így van otthon céges, a laptopon meg gyári XP. Ha jól belegondolunk, idén lett tíz éves ez a rendszer. Ideje hát a cserének. De mire? Otthon csakis Windows jöhet szóba, így amíg nem tudok egy rendes Windows 7-et venni, marad a régi. Na de a laptop? Úgyis le akartam törölni az egészet, mert már nagyon belassult. Itt volt a lehetőség, hogy végre linuxot telepítsek rá. Első gondolatom természetesen az Ubuntu volt. De valamiért meg sem nyekkent benne a lemez (aztán kiírt valamit piros betűkkel). Erről a disztribúcióról letettem. Nem örökre, mert otthon egy merevlemezen láthatatlanul figyel egy. Nosza, gugli a barátom, rákerestem, hogy az én jó öreg Cerkámra mit ajánlanak. Így találtam rá a Fedora nevezetű linuxra.
Gyorsan felment, minden szó nélkül. Aztán már csak a szükséges programokat kellett beszerezni. De ez is pár perc volt csupán. Lett egy működő, egyszerű, és gyors rendszerem.
A következő lépés, hogy összeismertessem a Fedorát a Samsung Galaxy S-emmel. Ez kissé nehéz feladat volt, de megtaláltam rá a megoldást. Ugyanis hiába linux rendszer az Android, attól, hogy rádugom a laptopra, fel sem ismerik egymást. Mivel nem én lehetek az egyetlen, aki hasonló problémával küzd, leírom a menetét. Nem nehéz.
Tehát Galaxy S-ről beszélünk, ugyebár:
Beállítások - Vezeték nélküli és hálózati - USB beállítások - itt be kell jelölni a "Háttértár" pontot. Rádugom a linuxos gépre. A telefonon megjelenik a kis zöld Android, alatta egy gomb: "USB-tároló csatlakoztatása" felirattal. Rányomunk, és a gépünkön máris megjelenik egy ablak, amik a telefonon tárolt mappákat mutatja.
Sajnos az még nem jutott eszükbe a gyártóknak, hogy linuxhoz is írjanak telefon-szinkronizáló programot. Így "csak" a fotóinkat, zenéinket, videóinkat pakolhatjuk ide-oda. De már ez is valami.

Ajándék

pazzo — Sun, 04 Dec 2011 06:21:48 GMT

Sok hezitálás után kitaláltuk, hogy lányunk ló-mániáját figyelembe véve, idén karácsonykor valami használható dolgot kap ajándékba. A tavalyi Buzz Lightyear figura azóta is ott csücsül a játékosszekrény tetején. Nem csodálom buzz-i nagy.
Nézelődtünk egy áruház játékosztályán, ahol Kispipi rögtön szívébe (és majdnem karjaiba) zárta a mini-póni figurákat. Lehet kapni hozzájuk kis házat, nagy házat, korcsolyapályát, meg óriáskereket. A lovak pedig 700 forint körül vannak. Ez utóbbiak "zsákbamacskás" csomagolásban adagolva. Azaz, nehogy azt vedd meg, ami nincs meg a gyereknek.
Tehát az ötlet megvolt. Otthon körülnéztünk a neten, hogy ezek a cuccok milyen áron mozognak általában. Így találtunk rá a pónikhoz tartozó kastélyra. Rögtön elkezdtük keresni, de az ország egyik webáruházában sem kapható. Már majdnem megrendeltem az e-bayen, vagy az Amazonon, mikor Eper rátalált a Vaterán az egyetlen, gyári csomagolású "Filly álomkastély"-ra. Ebben az esetben szerencsére teljesen mindegy, hogy német árú (ellenben a Buzz-al, ami csak angolul, és spanyolul beszél), mert ez csak zenél, és világít. Van hozzá négy ló, kinyitható, és a fülénél fogva hurcolható. Hátra dőlhetünk. Megvan a gyereknek az ajándék. Most már csak a felnőttek vannak hátra.

Ház

pazzo — Sat, 03 Dec 2011 05:57:39 GMT

Tegnap volt a székház búcsúztató buli, szigorúan "a sajtó kizárásával". Egy jó húsz éves korszak lezárult. Nekem "csak" közel tíz évem volt benne.
Persze nem mentem el. Eper sokáig dolgozott, én meg Kispipiztem, mert egyébként csak hétfőn találkoznék vele legközelebb.

Visszatérve a témához: a bulin megjelent kollégák szerint beigazolódni látszik az amivel hetek óta "viccelődöm". Konkrétan, ha a kirúgott kollégák visszaszivárognának a régi székházba, onnan folytathatnák, ahol abbahagyták. Bizony. Annyi jó szakember került utcára, hogy akár egy új csatornát is be lehetne indítani. Már ha volna rá kereslet.

Kút

pazzo — Wed, 30 Nov 2011 14:22:20 GMT

Apósomat pár hete megint kirúgták. Ideiglenesen. Jó ideje sofőrködöt egy tűzép-telepen. Most harminc embert szélnek eresztett a tulaj mondván, majd tavasszal vissza veszi őket. Gondolom télen nem viszik a téglát.
Most egy benzinkútnál dolgozik, olyan időbeosztással, mint én. Azaz hattól-hatig, hol nappal, hol éjszaka. Minimálbérért. De ez hagyján. Biztonsági okokból, ami egyébként érthető, mert csak ketten vannak, egyik bent a shop-ban, másik int a kúton, éjfél után nem mehet be. Kint kell fagyoskodnia négy órát, akár esik, akár fúj.
Biztos úgy gondolja, áprilisig valahogy kibekkeli itt valahogy. Bár annak aki húsz, harminc éve minden nap volán mögött ül, igazi kínszenvedés lehet.
Tehát aki tud teherautó-sofőr állást, kérem jelezze!

Szeretni

pazzo — Tue, 29 Nov 2011 02:05:50 GMT

Nem tudom, hogy a "normális" emberek emlékeznek-e arra, mikor egyszer, másszor azt mondta nekik az apjuk, anyjuk, hogy "szeretlek".
Sose kaptam ilyen ajándékot. De tényleg. Ha lett volna ilyen pillanat zűrös életemben, arra biztos emlékeznék, és kincsként őrizném azt a percet.
Nyolc éves koromban váltak el a szüleim. Azelőtt csak a folyamatos veszekedések, verekedések, egymás ölésének emléke maradt meg bennem. Ezzel, na meg a piával voltak elfoglalva. Egyik sem mondta, hogy "azért téged szeretünk".
Aztán ide-oda vetődtem. Hol anyámnál, hol apámnál, nagymamámnál laktam. Sohasem mondta senki sem. Csak a nagymamám éreztette velem.
Aztán már nem is volt igényem rá.
Jöttek a barátnők, akikkel elsuttogtuk egymás lila ködtől fátyolos szemébe. De mindenki tudja, az más.
Nyolc éve megismerkedtem Eperkével. Szinte az első pillanattól azt éreztük, hogy mindig ismertük egymást. Egy hónap múlva összeköltöztünk. És már jelentése lett, értelme, tartalma lett annak a szónak, hogy szeretlek.
Négy éve apa vagyok. Büszke vagyok Kispipire. Az esze, a viselkedése szinte példás. Amolyan bezzeg-gyerek. Pedig aki közelebbről ismeri tudja, neki is vannak stiklijei. De ez így normális. Embert nevelünk, nem robotot.
Sokszor mondom neki, hogy szeretem. Szinte minden búcsúzásnál az óvodában, vagy mikor indulok dolgozni (kivéve mikor duzzog, vagy mással van elfoglalva, és leszarja a kedves papát). És már ő is mondja nekem hozzám bújva, nyakamat átkarolva, hogy "szeretlek papa". Harminc akárhány évet kellett várnom erre az egy szóra.

Lista

pazzo — Sun, 27 Nov 2011 20:28:24 GMT

Közeledik a karácsony. Próbálom megkönnyíteni családom dolgát, mivel lehetne meglepni engem.Összeírok hát egy listát, hogy mire is lenne "szükségem".

- Kicsi (2,5") külső merevlemez, hogy ne legyenek szétszórva a dolgaim az otthoni számítógépen, és a benti laptopomon. Minden egy helyen, és könnyebb lenne éjszakás napokon behurcolni a filmjeimet.

- Fejfedő. Egy jó puhakalap (fedora), egy fekete sport sapka (nem baseball!), vagy mert tél van, usanka. A múltkor felpróbáltam egyet, és tetszett.

- Póló. Jöhet minden mennyiségben. Főleg ha vicces rajzok, feliratok, koponyák vannak rajta. Bár kellene már néhány hosszú ujjú is, mert jó geek-ként (nem, én dork vagyok) kívül hordom a pólókat.

- SD kártya. A Dingoo-ba kellene. Feltelepíthetném rá a Dingux nevű linux rendszert, és tudnék mindenféle klassz játékkal játszani.

- DVD. A Tim Burton, és a Michael J. Fox gyűjteményem elég foghíjas.

- Könyv. Na, ez már bajosabb, mert ami érdekel, megszerzem e-book formátumban. Legutóbb tavaly karácsonykor vettünk papír alapút. Azóta elolvastam csaknem az egész Terry Pratchet életművet a telefonomon. De például a Sandman-nek örülnék.

- Ha már itt tartunk, e-book olvasó. Olcsó a Kindle, de tetszik a Barnes&Noble Nook-ja is.

- Távirányítós (RC) autó. Lehetőleg "Buggy", ami minden terepen elmegy.

- Mindenféle elmetornáztató dolog. Rubik-kockából még hiányzik pl. a 4x4-es. De az ördöglakat gyűjteményem is bővíthető.

Végül, mivel pasiból vagyok, bármilyen kütyü. Ezért van androidos telefonom is. Egy Wii is jól jönne, de nekem senki nem dobja össze.

Azt hiszem, nem hagytam ki semmit a felsorolásból.Ahogy mondani szoktam: szerény vagyok, de igényes.

Hő

pazzo — Thu, 24 Nov 2011 12:05:37 GMT

Amióta betiltották a higanyos lázmérőket, sose lehet tudni pontosan a beteg hőjét. Nekünk például van digitálisból két fajta. Egy fülhőmérő, meg egy "normál", amit szájtól a hónaljig mindenhova bedughatunk.
Általában egyszerre használjuk őket. Amíg Kispipi gubbaszt, hóna alatt az egyik lázmérővel, addig a másikkal megmérjük mindkét fülét, ami természetesen két különböző értéket mutat. Ehhez jön a harmadik érték pár perccel később, ami szintén különbözik az előző két értéktől.
Régen annyival egyszerűbb volt. Bedugtad, vártál tíz percet (esetenként megkeverted vele a teát), kivetted, megnézted, aztán nyúltál a Maripenes dobozért.
Bár azt sem igazán értem, ha már digitális világban élünk, miért nem tudnak legalább egy egyszerű lázmérő eszközt kifejleszteni?

Zene

pazzo — Sun, 20 Nov 2011 07:27:21 GMT

Míg mindenki idehaza a gáz-faktort nézte, mi megnéztünk pár rész Whitney-t (ajánlom mindenkinek, aki szereti a könnyű, humoros sorozatokat, azaz a "sitcom"-okat), aztán belekukkantottunk egy másik, tehetségkutató vetélkedőbe az Animax-on.
Ez valahogy jobban bejött. Mutatott valami újat a "minden évben valakit piedesztára emelünk" típusú, sablonos szarok után. A műsor címe: Sing-off, és kórusok szólalnak meg benne, különböző stílusokban.

Nyúlka

pazzo — Sat, 19 Nov 2011 17:42:30 GMT

Van nálunk egy alapszabály: idegen ne nyúljon a gyerekhez.
Érdekes, hogy közvetlen barátok, akiknek szintén van gyermekük, sem teszik ezt. Mindenki megvárja, amíg a másik szülő lerendezi a csemetével a dolgokat. Maximum ha odaszól, mert látja, hogy nem érek rá, hogy segíthet-e Kispipinek ebben-abban, rábólintok. Ez vica-verza működik.
Ma az áruházban, mikor a pénztárnál pakoltunk, lányunk meglátott egy pénznyelőt. Az a fajta, mindenhol fellelhető "játék", amire felül a gyermek, te bele dobsz kétszáz forintot, az berreg egy percig, meg mindenfelé mozog, aztán alig bírod leszedni róla.
Naná, hogy ha lát egy ilyet, fel akar ülni rá, mint ebben az esetben is. De nem sikerült neki. A játék mellett állt egy nő, aki egyszer csak oda lépett Kispipihez, és a hóna alá nyúlt. Már majdnem felemelte, mikor rászóltam: ne nyúljon a gyerekhez! Erre bambán rám bámul, kezében még mindig a négyévesünk. Végül csak elengedte. Megkönnyebbültem kicsit, hogy végre valaki, aki elsőre megérti. De nem hagyta itt abba. Oda lép a gyerekhez, és elkezdi simogatni a fejét, meg motyogni neki valamit. Erre már elszállt az agyam, és elkiáltottam magam ismét, hogy ne nyúljon a gyerekhez. Közben Eper magához hívta Kispipit.

Tényleg ennyire nehéz megérteni? Egy idegenhez sem megyek oda az utcán, hogy hozzá érjek, megsimogassam. Még a kutya gazdáját is megkérdezem, hogy hozzá nyúlhatok-e az ebhez. Egy gyerek akkor meg főleg tabu.

Persze, én is hibás vagyok, hiszen azonnal felkapom a vizet, és villámokat szórok. Kispipinek is elmagyaráztuk párszor, hogy ha bárki idegen hozzá akar nyúlni, eljön a közeléből, és szól nekünk. De ebben az esetben viszont azt hiszem az apja viselkedése miatt blokkolt le.

Zene

pazzo — Thu, 17 Nov 2011 16:42:24 GMT

Kispipi kiszaszerolta, hogy karácsonyi a Bublé album amit hallgatunk. Mert hogy a nagyanyjánál is azt énekli a mikulás, hogy "csingó örsz, csingó örsz".

Változások

pazzo — Wed, 16 Nov 2011 23:20:15 GMT

Egy hónapja már, hogy átköltöztünk a Duma-gyárból a Hodályba, s elért minket egy pár újabb változás.
Megkaptuk a borítékainkat. A mi csapatunk két embert veszített, amiből egyet talán még megmenthetünk. Tele a net az erről szóló cikkekkel, de csak a "nagy" emberekről szólnak a hírek. A kisemberek senkit sem érdekelnek. Olvasgatom a cikkek alatti kommenteket. Némelyik kárörvend, pedig azt sem tudja, mi van ezek mögött. A tudatlanok hülyesége.
Hogy jobb lesz ezentúl a látnivaló? Kétlem. Nem a minőség az elsődleges szempont.
Azon élcelődtem tegnap keserűen, hogy amennyi embert kirúgtak a mi kis hajónkból, azok szépen visszaszivárognának a régi házba, onnan folytathatnánk az egészet, ahonnan abbahagytuk. Azt rebesgetik, ez valamiféle bosszú. Csak rajtunk csattan az ostor. Sok esze nincs az ilyen bosszúállónak.

Hogy embereket vesztettünk, a mi időbeosztásunkat is nagyban érinti. Eddig úgy dolgoztunk, hogy egy hét délelőtt, egy hét délután, egy hét éjszaka, és egy szabad hetünk volt. Most tizenkét órát dolgozunk minden nap, felváltva nappal, és éjszaka, egy-egy szabadnappal megszakítva. Ez havonta több mint 200 órát jelent fejenként.

Nem tudom, hogy fogjuk bírni. Van, aki húsz éve dolgozott így, van aki csak öt éve. Teljesen felborult az életünk. Idegen környezet, új időbeosztással. Lassan már csak mi maradunk a régi Duma-gyárból együtt. Remélem ez kicsit összetartja a csapatot.

Hiba

pazzo — Sun, 13 Nov 2011 01:09:18 GMT

Olyan végigolvasni a freeblog friss dobozának bejegyzéseit, mintha egy földrengés, vagy egy cunami után végigsétálni a természet által sújtott területen. (Már ha látszik a sok élősködő spammer kamu-blogjától ... és itt sok csúnya szitokszó következik) Mindenhol sirám, jajszó. Van aki fogja a cuccát, és másik "városba" költözik, és van aki próbálja menteni a menthetőt, össze szedni a bejegyzés-maradványokat. Katasztrófa sújtotta övezett lett kicsiny birtokunk.
Vannak megoldások. A szerkesztők által leírt módon, és megjelentek önkéntes segítők is.
Ez a blog is áldozatául esett a technikának, de a bejegyzéseket sikerült visszaállítani. A kommenteket sajnos elnyelte a föld.
Egyetértek Libretto kolléga szavaival. Mi itt vagyunk otthon. S mint mindenki, akinek leégett a lakása, vagy a felső szomszéd áztatta be a frissen felújított szobáját, próbáljuk rendbe tenni otthonunkat. Szót se többet.

Köszönöm a freeblog csapatának az áldozatos munkáját.

Lovacska

pazzo — Wed, 09 Nov 2011 08:01:05 GMT

Eperke rákérdezett tegnap az egyik óvónőnél, hogy minden rendben van-e Kispipivel? Jóformán semmit sem tudunk az óvodai életéről. Nem tudom, máshol hogy van ez, de mi például a farsangra sem jutunk be. Elintézik zárt kőrben. Más csoportoknál legalább van kis kiállítás a gyerekek munkáiból, gyurmafigurák, rajzok kirakva, hogy a szülő is lássa, hogy fejlődik a lurkó.
Az óvónő elmondta, hogy minden szép, minden jó (szokásos duma), de van egy kis gond. Gyermekünk mindig csak lovacskásat akar játszani. Ebben a korban pedig már szerepjáték kell a gyereknek. Orvos, fodrász, stb.
Ismerjük a zsebsárkány lómániáját, hiszen szombatonként, ha tehetjük, elvisszük a közeli lovardába a Póni Ovi foglalkozásra. Előtte meg a Margit szigeti kis állatkertben fizettük be egy-egy sétakörre a helyi lovak egyikén, ami alig pár perc élmény a gyereknek. De hát nem fogjuk azzal letörni a lelkesedését, hogy amikor odavágtat hozzánk, hogy ő most egy fehér paci, azt mondjuk neki: "Nem drágám! Te most doktornéni leszel!". Vagy valamit rosszul csinálunk?
A másik probléma, hogy nem szeret szerepelni. Már hogy a szöszbe szeretne, mikor be sem lehet menni egy ünnepségre sem? Ha verset kell mondani, vagy mesélni kellene, ő mindig elhallgat, ha oda megy még pár gyerek. Bezzeg itthon, csillogó szemekkel mondja a frissen tanult mondókákat, énekli az énekeket.
Felmerül bennem a kérdés: hol a hiba? Az óvodában, vagy itthon?

Alvás

pazzo — Sun, 06 Nov 2011 06:08:09 GMT

Éjszaka sokat forgolódtam, melegem volt, és folyton ki akart pattanni a szemem. Vagy valamilyen front van, vagy tudom hogy ma éjszaka dolgozom, nem lesz alvás.

Négy

pazzo — Thu, 03 Nov 2011 06:34:43 GMT

Ilyenkor szokták azt mondani, hogy rohan az idő. Kispipi ma négy éves lett.
Sokat fejlődött. Minimum tízig számol, leírja a nevét, szépen eszik az asztalnál, meg minden olyan dolog, amit egy négy éves óvodásnak tennie illik.

Boldog születésnapot, Kispipi!

Hugo

pazzo — Tue, 25 Oct 2011 11:20:46 GMT

Azt hiszem, ez a film tetszeni fog.

Gőz

pazzo — Mon, 24 Oct 2011 15:24:30 GMT

Csak amikor ilyen képet látok jut eszembe, hogy milyen régi is már a színes fényképezés. Bizony! Még gőzhajók járkáltak mindenfelé. Itt egy bejegyzés róla.

Utoljára

pazzo — Sun, 23 Oct 2011 18:04:28 GMT

Ez az utolsó bejegyzésem a régi munkahelyemről. Holnap este már egy másik épületből csinálom ugyanazt, amit öt éve majd' minden nap.
Sose gondoltuk volna, hogy egyszer eljön ez a nap is. Maximum rémálmainkban. Azt hiszem, fogok erről írni, de abból csak piszkozat lesz. Jobb a békesség. A következő dalt küldöm mindazoknak, akikkel együtt dolgoztam végig ezeket az éveket. Voltak szép, és kevésbé örvendetes pillanataink ebben a házban. De bízzunk benne, hogy odaát még sokáig fogunk egy csapatban játszani (naív).

Hány

pazzo — Fri, 07 Oct 2011 06:35:06 GMT

Megvan az idei óvodai évad első betegsége. Persze nem tudhatjuk, odabent szedte-e össze, vagy a játszótéren, ki-be mászkálva a pereccel homokozóból, hintából.
Amúgy is gyenge gyomra kapott egy pofont. Két napig hányt. Tegnap jött az öt-tíz percenként három kanál hidegvíz, semmi kaja. Közben megismerkedett a buborékmentes kólával, ami ízlett neki. Kála-gyógyvíznek hívjuk előtte, mert úgy véljük elég fiatal a maga négy évével, hogy efféle műanyagot igyon. Mi sem igazán élünk vele.
Lekopogom, ma már jobban van. Ropit, és pirítóst majszol, közben három kanál vizet etetek vele. Reggel úgy ébredt, hogy joghurtot kér. Tegnap sült csirkét szeretett volna. Az étvágyával nincs baj.
Pedig a héten lett volna egy-két esemény az óvodában, amin jó lett volna részt vennie. Beírattuk kosár-oviba, amiből hétfőn kapott ízelítőt. Ma lenne az első néptánc foglalkozása, ez kimarad. És szintén ma ment volna a csoportjával kirándulni a vadasparkba. Talán holnap már elvisszük lovagolni. Legalább ennyi szórakozása legyen. Bár napok óta Dóra, meg Diégó maraton van. Kínomban leszedtem Csingiling rajzfilmeket, mert már én unom az állatmentőket.

Pimp

pazzo — Thu, 29 Sep 2011 20:13:50 GMT

Hócipőm tele a facebook-al. De tényleg.
A Mozgásvilág, és a RocketBike indított egy közös akciót. Beküldöd a lehetőleg régi biciklid fotóját, és ők felpimpelik neked ingyen. Ahogy ők mondják:
"kap egy korrekt optikai tuningot (vázfényezés, új felni, új külső, új nyereg, színes bandázs/markolat, színes bowdenház, egyéb csicsák és persze az eredeti alkatrészek fényesre nyalva)"

A pályázat első része jó. Beküldöd a nagy-felbontású fotót a gépről, ők meg eldöntik, alkalmas-e a pimpelésre. A második fele bukta részemről. Felteszik a megmaradt 10-20 pályázatot a Mozgásvilág facebook profiljára, és jöhet a haveri szavazat-dömping.

Amúgy sem értékelem sokra a facebook-ot. Persze, mert antiszociális vagyok. Vannak ott ismerőseim, akik néha eszembe jutnak. Olykor Kispipiről felteszek egy friss fotót. De hogy folyton ott lógjak, az nekem kicsit ciki lenne. Nem is értem azokat, akik állandóan facebok-oznak.

Jól belegondolva, végülis úgy szeretem a Puch-ot, ahogy van. Nincs nagy szükségem átfestésre, dizájnolásra. De lehet, hogy Eperke gépével teszek egy próbát.

Strap

pazzo — Sun, 25 Sep 2011 19:12:39 GMT

Korcs-nál olvastam először a strap-ről. (Mióta újra bringázom, biciklis blogokat is olvasok, de túl kevés van belőlük. Legalábbis magyarul.)
Ez egy olyan "eszköz" ami helyettesíti a pedálon a klipszet. Már ha manapság még használ valaki ilyesmit. Régen nagy divat volt, aztán a pedálra kapcsolható cipővel el is tűntek. A lényege, hogy erős anyagból (Katyusa például hevederből, a Bagaboo biztonsági övből csinálja) egy pántot varrnak, amit a pedálra lehet tépőzárral erősíteni. Így nem csúszik le az ember lába, és kicsit segít a tekerésnél, valamint nem teszi tönkre a cipőt.
Szívesen vennék belőle egy meggypirosat, fényvisszaverő csíkkal (persze akkor új pedált is kellene vennem). De nem tudom, hogy kell elkezdeni használni. Kicsit félek, hogy akkorát perecelek vele, mint az ólajtó.

S ha már egyedi kerékpáros felszerelésről beszélünk, Jó látni, hogy a Bagaboo-n kívül is van kínálat. Pl. van övön hordható U-lakat tartó, csak nem ilyen zárat használok. És Krisz futárzsákok. Sokban javítana a vásárlás feltételein, ha odaírnák a srácok az árakat is.

Gondolkodom még rajta, aztán lehet, hogy felrakom a strap-et a karácsonyi kívánságlistámra.

Tárhely

pazzo — Wed, 21 Sep 2011 08:56:43 GMT

Rég óta keresek egy normális, olcsó webtárhelyet a design-oldalamnak. Jó, tudom, miért nem hozom ide a freeblogra. De a wordpress motor annyi pluszt ad egy weboldalhoz, hogy amint kipróbáltam, beleszerettem. És van pár kiegészítő, ami itt nem működne.
Még tavasszal csináltam magamnak egy oldalt. Mostanában többen is szóltak, hogy hahó, a víruskereső berezonál! Írtam a szolgáltatónak, hogy mi a helyzet. Erre felvilágosítottak, hogy az általuk is preferált ingyenes domain-végződés (co.cc) a hibás. Gondoltam, úgyis van elég domain-nevem, a pazzo.hu-hoz kérek egy aldomaint, és átirányítom oda. Nem jött össze. Kinéztem egy ingyenes tárhelyet, ott meg nem működik a wordpress egy-két funkciója.
Nézegetek körbe, közben GooglePlus-on, Twitteren érdeklődöm, ki-mit tud? És még mindig a zsebemnek drága szolgáltatókat ajánlanak (ha ajánlanak). Sehol egy arany középút? Csak szeretnék egy normális, nem túl nagy oldalt, ahova felpakolhatom a hülye rajzaimat, meg a webdesign terveimet, valamiféle portfóliót kialakítva.

Zsárkány

pazzo — Mon, 19 Sep 2011 12:27:43 GMT

Még hétvégén "született".