Az Európai Unió alapjogi chartája világosan kimondja, hogy “a sajtó szabadságát és pluralizmusát tiszteletben kell tartani”, és az EU mindig kiállt a média szabadsága és pluralizmusa mellett. Az elmúlt 12 hónapban élénk vita tárgya volt ez Magyarországon. Ennek a vitának a kezdetétől úgy az Európai Bizottság, mint jómagam védtük a sajtószabadságot és az alapvető jogokat.

Ezzel párhuzamosan mindig is erőteljesen támogattuk az internet terjedését és azokat a lehetőségeket, amelyek ennek révén megnyílnak, beleértve azt is, hogy ez hordozója lehet az új médiának és a szabad véleménynyilvánításnak. Ez azért jelentős, mert – bármilyen aggasztó is lehet az általános médiakörnyezet Magyarországon – igen jelentősen megnőttek a magyar emberek lehetőségei arra, hogy kifejezésre juttathassák véleményüket, és hozzáférhessenek mások véleményéhez azáltal, hogy ma már a magyarok 98%-nak van szélessávú internet hozzáférése.

Az Európai Bizottság 2011-ben teljes mértékben kimerítette a jogi hatáskörét annak érdekében, hogy javítson a magyar médiatörvényen. A törvény az eredeti formájában négy területen sérthette volna meg az alapvető jogokat és uniós törvényeket. Én habozás nélkül igényeltem a változtatásokat, és ezeket el is értem. E négy kérdés közé a következők tatoztak:

a) a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó szabályok aránytalan alkalmazását, b) a más tagállam joghatósága alá tartozó, ott letelepedett és engedélyezett műsorszolgáltatók bírságolását, c) a médiaszolgáltatók nyilvántartásba vételére és engedélyezésére vonatkozó szabályokat, valamint d) a személyeket, kisebbségeket és bármely többséget sértő médiatartalomra vonatkozó szabályok.

E lépés megtétele során a Bizottság eleget tett annak a kötelező elvnek, hogy az EU az alapvető jogok érvényesítésére csak az uniós jog hatálya alá tartozó területeken tehet lépéseket, míg más tekintetben ez a feladat a nemzeti bíróságokra, és ha szükséges, akkor az Európai Emberi Jogi Bíróságra hárul.

Ez az elv a magyar Alkotmánybíróságra hagyta, hogy az EU-jogon kívül eső problémás kérdésekkel foglalkozzon, amit meg is tett a december 19-i döntésével, amelyben kijelentette, hogy médiatörvény “alkotmányellenesen korlátozta az írott sajtó szabadságát”. Az ítélet a közelmúltbéli magyarországi jogi változásokat követően továbbra is érvényes marad.

Az ítélet néhány fontos eleme azonnali hatállyal életbe lépett. Így például a bíróság szigorította azokat a feltételeket, amelyek esetén az újságírók kötelezhetőek lesznek arra, hogy felfedjék az információjuk forrását, valamint a magyar médiahatóság nem kényszerítheti médiumokat arra, hogy kiadjanak adatokat. A legtöbb változást 2012. május 31-ig kell megtenni, s ebbe beletartozik többek között az un. média biztos intézményének eltörlése, valamint az írott sajtó esetében annak a kötelezettségnek a megszüntetése, hogy “tartsák tiszteletben az emberi méltóságot”, és hogy a médiatartalom nem lehet alkalmas a magánélet megsértésére.

Arra kérem a magyar hatóságokat, hogy tartsák ezt a bírósági döntést tiszteletben, és hajtsák végre ugyanolyan sebességgel és hatékonysággal, ahogy azt éppen ennek a médiatörvénynek az esetében a Bizottság által az EU-jog alapján elvégzett értékelése után tették.

Ám tudom, hogy a média pluralizmusát és a szabadságát nem lehet meghatározni és megvédeni kizárólag a törvények révén. Végül is a pluralizmus sikeres gyakorlata attól is függ, hogy milyen a légkör és a politikai kultúra, amelyek támogatják ezeket az elveket.

Ezért is van az, hogy a Magyarországgal szemben támasztott jogi igényeket követően egy EU egészét érintő magas szintű csoportot hoztunk létre azzal a feladattal, hogy vizsgálja meg, mit jelent a média pluralizmusa és szabadsága a gyakorlatban, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy javítani lehessen azt a kultúrát és törvényi környezetet, amelyek támogatják azokat. Ezt a csoportot Lettország korábbi elnöke, Vaira Vike Freiberga vezeti.

Komolyan végig kell gondolnunk, hogy vajon az EU rendelkezik-e elegendő hatáskörrel ezen a területen annak érdekében, hogy megfeleljen a közvéleménynek a médiapluralizmus védelmével kapcsolatos elvárásainak.

A véleményem az, hogy a szabadságunkat sokféleképpen kell védeni – így az újságírók, az aktív polgárok, a nemzeti, és ha szükséges, akkor EU szintű törvények révén. Egyetlen intézkedés sem biztosítja számunkra a szabadságot, amit nagy becsben tartunk, és egyetlen cselekedet sem veheti el ezt tőlünk. Azt a kockázatot, amivel akár egyetlen cselekedet is bírhat a sajtószabadság, vagy általában a politikai szabadság számára, az általános összefüggések határozzák meg.

Ez az általános összefüggés fokozta fel az aggodalmakat azzal kapcsolatban, ahogyan a rádióműködés engedélyezését kezelik Magyarországon.

Az uniós jog alapján egy nemzeti kormány a közérdeket figyelembe véve szabadon meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek alapján döntenek aztán a rádióműködési engedélyek megadásáról. Ide tartoznak a kulturális sokszínűség, a nyelvi sokszínűség és a médiapluralizmus szempontok – feltéve, hogy az odaítélési eljárás objektív, átlátható, megkülönböztetéstől mentes és arányos.

De ugyanebből az okból kifolyólag, ahogy az EU lehetővé teszi azt, hogy a médiapluralizmus egyik tényezője legyen az engedélyek odaítélésének, fontos az általános engedélyezési rendszert nemzeti média-környezetben is látnunk. A jogszerűség nem feltétlenül az egyetlen kérdés az egyedi engedélyezési döntések esetében.

Ezek a döntések szélesebb körű következményekkel járhatnak, és további problémaköröket vethetnek fel. Különösen akkor, ha egyesek azért aggódnak, hogy új engedélyezési kritériumok megszabásának mögöttes indítéka az, hogy kizárják a meglévő, független hangokat, s nem pedig az, hogy újaknak nyissanak teret.

Ebben a légkörben különösen fontos, hogy az érintett feleknek legyen teljes mértékben tiszteletben tartott fellebbezési joguk a bírósághoz, ha nem értenek egyet az engedélyezési határozattal.

Szeretném továbbá nagyon világosan kiemelni, hogy az EU nem korlátozza a rádióműködési engedélyek számát, amit bármelyik tagállam kiadhat. Ez egy Magyarország számára egyedül eldöntendő kérdés. A hatóságok mindeddig azzal érveltek erőteljesen, hogy az új engedélyeket tisztességes versenyek alapján adtak ki. De ha ez igaz, akkor én is azt mondom, hogy “minél nagyobb a verseny, annál jobb”. Úgy gondolom, hogy Magyarországon van még tér és lehetőség további, és nem pedig kevesebb rádióhang számára.

Általánosabban fogalmazva, vállalom, hogy megteszem azt, amit tudok, hogy megmutassam támogatásomat egy élénk internetes rádió érdekében Magyarországon, amelyet nem korlátoz semmilyen módon a korlátozott rádiófrekvencia spektrum. Meg fogom mindazt tenni, amit a nyomtatott és az audiovizuális média, online és offline támogatása érdekében megtettem. Saját elkötelezettségem Önök felé az, hogy mindent megteszek, amit tudok a hatáskörömön belül és a saját hangomon annak biztosítása érdekében, hogy a magyarok is részesei lehessenek annak a médiának, hallgathassák azt a médiát és tanulhassanak abból a médiából, amit maguk választanak.

Neelie Kroes

(* Önnek joga van e nyilatkozat egyes részeinek vagy teljes egészének reprodukálására a saját weboldalán vagy kiadványaiban)

A kormány karácsony előtt egy nappal hozott határozata értelmében nem nyílt forráskódú irodai szoftvereket csak nagyon indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése érdekében szabad beszerezni a kormány által felügyelt szerveknél.

A december 23-i határozatában a kormány “az egyes közigazgatási szervek által használt elektronikus dokumentumok formátumáról és a nyílt forráskódú irodai szoftverek használatáról” szóló, 1479/2011. számú határozatában a kormány az “egyes közigazgatási szervek nemzetközi szabványon alapuló elektronikus kommunikációjának egységesítése, az együttműködés hatékonyságának javítása, valamint a költséghatékony nyílt forráskódú irodai szoftverek részarányának növelése érdekében” több fontos, informatikával összefüggő intézkedésről és annak végrehajtásáról döntött.

A kormány ebben a határozatban elrendeli, hogy a Honvédelmi Minisztérium és az általa irányított
szervek kivételével – a kormány irányítása alatt álló szervek az általuk szövegszerkesztő, táblázatkezelő és prezentációkészítő szoftverekkel (a továbbiakban: irodai szoftverek) előállított, továbbszerkeszthető vagy nem továbbszerkeszthető dokumentumokat egymás közötti elektronikus kommunikációjuk során kizárólag olyan dokumentumformátumban továbbíthatják, amely nyilvánosan hozzáférhető, korlátozás nélkül alkalmazható, nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott szabványra épül. Emellett a kormány irányítása alatt álló szerveknek bármely külső féllel folytatott kommunikációjuk során képesnek kell lenniük a szabványoknak megfelelő formátumú dokumentumok fogadására, valamint gondoskodniuk kell az általuk irodai szoftverekkel előállított és nyilvánosan elérhetővé tett dokumentumaik szabványok szerinti elérhetõvé tételéről is.

Az érintett tárcavezetőknek az ehhez való felkészülés végső határidejének a határozat március 31-ét jelöli meg. Ennek értelmében e feladatok végrehajtása érdekében a nemzeti fejlesztési miniszternek díjmentesen elérhetővé kell tennie azokat a szoftver eszközöket, amelyek azok szervek számára is lehetővé teszik a szabványoknak megfelelő állományok használatát és előállítását, amelyek irodai szoftverei erre alapfunkcióként nem képesek. A miniszternek ezen felül folyamatosan gondoskodnia kell ezen szoftvereszközök elérhetőségéről is január 31-től.

A határozat 2012. december 31-ig ad határidőt adott arra, hogy a kormány irányítása alatt álló szervek között létrejött – a dokumentumformátumokra is kiterjedő – hatályos együttműködési megállapodásokat felülvizsgálják a dokumentumformátumok tekintetében.

Nem nyílt szoftver csak nagyon indokolt esetben

A határozat arra is kötelezi az érintett minisztereket, hogy a felügyeletük alatt álló szerveknél intézkedjenek arról, hogy nem nyílt forráskódú irodai szoftvereket csak műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése
érdekében szerezzenek be, és a megtett intézkedésekről tájékoztassák a nemzeti fejlesztési minisztert. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter a kormány irányítása alatt álló szervek infokommunikációs tárgyú szerződéseihez, kötelezettségvállalásaihoz gyakorolt egyetértési joga, valamint ezen szervek közbeszerzési eljárásai indokoltságának megítélésével kapcsolatos feladata keretében a nem nyílt forráskódú irodai szoftverek beszerzéséhez csak műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése érdekében járulhat hozzá.

A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

ULX: ujjé

Szentiványi Gábor, a nyílt forráskódú állami beszállító, az ULX Kft. ügyvezetője megkeresésünkre így kommentálta a kormányhatározat hírét. “Hatalmas lépésnek tartom a megszületését, mivel egy évtizedes problémát kezel. A dokumentum publikáció és csere ma már a mindennapjaink alapvető és nélkülözhetetlen feladata, nem szabad, hogy formátumkorlátokba ütközzünk ezen a területen. Képzeljük el, mi lenne, ha 2012-ben nem lennének egységes KRESZ szabályok vagy a gépkocsikban különböző helyen lenne a fék, a gáz és az indexkar. Ez alapvetően fékezné vagy ellehetetlenítené a közlekedés fejlődését. A piac kezdeti fázisban ez talán nem kritikus, de ha már mindenki ettől függ, — márpedig a dokumentumkezelésnél ez a helyzet — akkor csak nyílt szabványokkal mehetünk tovább. Nem is beszélve arról, hogy ez felszabadítja a desktop függőséget is, és szabadabb választás elé állítja a felhasználókat, az államot. A kormányhatározat azonban csak a kezdet, fontos, hogy ezt a politikán túlmenően, egy változáskezelési projektként azonosítsuk, és képesek legyünk profin és gyorsan megküzdeni az átállással. Számos cég, mint ahogy az ULX is, rengeteget tesz azért, hogy ezek az átállások a lehető legkönnyebben menjenek végbe. Fontos, hogy gyorsan terjedjen a használat, mert annak erős multiplikátor hatása van, ehhez mi az köz- és felsőoktatás területén az OpenEDU-val járulunk hozzá, a közigazgatásban pedig úgy, hogy az ODF-et támogató LibreOffice-t és OpenOffice.org-ot egy teljesértékű irodai szerverkörnyezetbe illesztjük bele, amiben a verziókezelés, munkafolyamatok, kollaboratív dokumentumszerkesztés és publikálás a Microsoft környezetben megszokott módon mehet végbe. Ez folytonos átmenet biztosít a megszokott funkcióktól való elszakadás nélkül.”

Microsoft: no comment

Az ügyben természetesen megkerestük a Microsoft Magyarországot is, mely a kormányhatározat vesztesének tűnik, ám a társaságnál azt mondták, nem kívánnak élni a nyilatkozás lehetőségével, a kormány döntését nem kommentálják.

Olvasóink figyelmébe ajánljuk karácsonykor megjelent cikkünket, melyben beszámoltunk arról, hogy az iskolákat is Linuxra állítják át, a kormány ugyanis leállította a Tisztaszoftver program azon részét, mely legalizálta az iskolák, valamint a tanárok és diákok oktatási célból használt Microsoft-szoftvereit.

A Tisztaszoftverrel kapcsolatban a Microsoft egyébként cikkünk közzététele óta egy közleményt tett fel honlapjára, mely elérhető itt. Ebben azt jelzik, hogy a Tisztaszoftver konstrukció keretében eddig egy közoktatási PC éves licencdíja egy BigMac menü árával volt összevethető. “Az oktatási intézmények a Microsoft szoftverek segítségével piacképes tudást adhattak át diákjaiknak, hallgatóiknak, ami az ország hosszú távú boldogulásának, versenyképességének kulcsa”. Mint írják, folyamatosan tájékoztatják az érdeklődőket a lehetőségekről, s partnerek lesznek a lehető legkedvezőbb megoldások megtalálásában. “Jelentős magyar piaci résztvevőként számunkra is létfontosságú, hogy a hazai oktatási rendszer tartalmával és műszaki támogatottsági színvonalával versenyelőnyt jelenthessen Magyarországnak”.

Forrás: Computerworld

Magyar Közlöny hivatkozott száma

Nem finanszírozza tovább az oktatásban használt Microsoft-licencek megvásárlását az állam, ezt a tételt Magyarország következő évi központi költségvetésébe már nem is tervezték be. Az amúgy is jelentős forráshiánnyal küzdő középiskolák és felsőoktatási intézmények számára a Linux jelentheti az alternatívát. Márciustól csak illegálisan használhatják a Microsoft termékeit, kivéve, ha maguk fizetnek érte.

A Tisztaszoftver program, amit még az első Orbán-kormány idején Stumpf István kancelláriaminiszterként indított el eredetileg Campus program néven, oktatási intézmények, tanárok és diákjaik számára biztosított Microsoft szoftvereket, Windowst, Office-t, illetve különböző szervermegoldásokat. A nagy mennyiségben beszerzett, épp ezért kedvezményes licencek díját az állam állta.

Nemrég viszont ugyancsak az Orbán-kormány (de már a mostani, második)  "a versenysemlegesség szem előtt tartása, a piaci verseny elősegítése miatt" a Microsoft-licencek támogatásának beszüntetéséről döntött. "Az NFM szakmai álláspontja szerint a köz- és felsőoktatási intézmények igényeit – néhány speciális esettől eltekintve – képesek kielégíteni az ingyenesen használható nyílt forráskódú szoftverek is" – utalt a tisztaszoftver.hu-n megjelent pár soros minisztériumi közlemény arra, mit tehetnek azok az iskolák, akik továbbra is szeretnének számítógépet alkalmazni az oktatásban vagy az oktatásszervezésben, és nem kívánják az open source megoldások előretörése ellenére még most is piacvezető Windows, illetve a Microsoft más programjait, például az Office-t illegálisan használni.

Az NFM közleménye hozzátette, a jövő évi költségvetésben a Tisztaszoftver program költségeit már nem tervezték be, így az érintett oktatási intézmények csak 2012. március 1-ig használhatják jogszerűen a program keretében a Microsofttól bérelt szoftvereket. Az iskoláknak tehát alig több mint 2 hónapjuk van, hogy megoldást találjanak a problémára.

A Magyar Ubuntu Közösség örömének adott hangot a hír kapcsán, mert azt remélik, hogy  a jövőben több oktatási intézmény is a Linux operációs rendszert választja majd a felkészítés és a vizsgák során. Mi mindenesetre kíváncsian várjuk, az iskolák számára rendelkezésre álló 2 hónap alatt hogyan döntenek, és ha a Linuxra való migrálást választják, akkor az február végéig valóban véget tud-e érni, hiszen az átmigrálás mellett a tanárokat, diákokat is meg kell tanítani a Linux kezelésére. Nem beszélve arról a kérdésről, hogy hogyan kerítenek hirtelen Linuxhoz értő rendszergazdákat a korábbi, Windowson edződött supervisorok helyett, illetve velük mi lesz. Netán alig több mint 60 nap alatt átképzik magukat ezek az általában közalkalmazotti státuszban lévő, vagyis nem éppen túlfizetett, és sokszor csak részmunkaidőben dolgozó IT-szakemberek Microsoft-specialistából Linux-guruvá?

Érettségi illegális szoftverrel?

Mint arra egyik hozzászólónk felhívta a figyelmünket, a fentiekhez az is hozzátartozik, hogy a középiskoláknak a számítástechnikai érettségi előtt 2 tanévvel jogi kötelessége tájékoztatni a diákokat, hogy milyen szoftveren történik az adott intézményben az érettségi lebonyolítása, illetve az érettségi előtt 1 tanévvel még arról is információt kell közölniük, hogy az előző évben megadott szoftver mely verzióján lehet érettségi vizsgát tenni. Tehát a tavasszal érettségiző diákoknak már 2010 szeptemberében a Linuxot kellett volna jelezni, ha pedig ez nem így történt, az érettségi során a hallgatókat jogsérelem éri, ha nem használhatnak Windowst az ígérettel ellentétben. Így 2012 májusában – sőt a rákövetkező évben is – nem marad más hátra, mint a diákokat vagy illegális Windowson vizsgáztatni (amennyiben nem a Linux volt a korábban megjelölt operációs rendszer), vagy a hallgatók Linuxon vizsgáznak majd, de akkor az iskolák törvényt sértenek, a diákok érdekei sérülnek.

Közbülső megoldás lehet még az is, hogy az iskolák egyénileg megvásárolják a Microsoft licenceit, de akkor ez vélhetően jóval többe fog kerülni, mintha az állam központilag tette volna úgy, mint eddig. Hiszen ilyenkor az állam (a minisztérium) a nagy mennyiségre való tekintettel jobb tárgyalási pozícióban alkudozhatott a Microsofttal, mint amikor az egyes iskolák külön-külön vásárolnak néhány darab licencet. Így az ország makró szinten végül nem hogy nyer az ügyön, de még veszít is. Ezt támasztja alá az is, hogy Stumpf István az első Orbán-kormány idején épp azzal magyarázta a Campus program elindítását, hogy így olcsóbbá válik a licencek beszerzése, mintha az iskolák egyénileg vásárolnának programokat a Microsofttól.

Nem beszélve a nehéz helyzetben lévő iskolák pénzügyi helyzetéről, hiszen sok iskolában manapság a fűtésköltség kigazdálkodása is problémát okoz, így számukra óriási teher lehet a Microsoft szoftverek egyéni beszerzése, ami így egy plusz költségtételként jelentkezik a jövő évi mérlegükben.

Valószínűleg célszerűbb lett volna, ha az állam csak fokozatosan, sokkal átgondoltabban vezeti ki a Tisztaszoftver programot, és nem így, hogy alig pár hónapjuk marad az iskoláknak lépniük az ügyben.

Forrás: Computerworld

Gábor

Gondok lesznek

A Maganiskolak.hu és Bak Zsófia ELTE-s oktató nyilvános Facebook-bejegyzése szerint mindezt tíz nappal a határidő előtt közölték az érintettekkel, ráadásul ekkor kezdődik a téli szünet is. Mivel a kieső szolgáltatás pótlása pénzügyileg és technikailag is időbe telik, könnyen előfordulhat, hogy az érintett intézményekben átmenetileg megszűnik az internet.

A közháló ráadásul rengeteg kapcsolódó szolgáltatást is jelent, például emailcímeket és doménneveket. Rengeteg iskola weboldala és levelezése is sulinet.hu cím alatt érhető el, a gyors átállás ezért problémás lehet.

Kié a Közháló?

A Közháló fenntartója 2012 január 1-től módosítja a kedvezményezettek körét. Az érintettek emailben értesítést kaptak a Közháló Ügyfélszolgálattól, ezért kérjük, hogy ellenőrizze a végponthoz tartozó email postafiókjait. A változással kapcsolatban további információval jelenleg nem tudunk szolgálni – ennyi áll a program hivatalos honlapján.

A lépéssel kapcsolatban kerestük a KözhálóPortal.hu-t, ahol csak technikai válaszokat adnának, a hatjegyű iskolai azonosító megadása után. Kiderült viszont, hogy a weboldalon közölt információval ellentétben az Educatio Nonprofit Kft. már nem fenntartója a közhálónak, az a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához (KEKKH) került, ahonnan egyelőre nem kaptunk választ kérdéseinkre – ahogy a kozhaloportal.hu szerint az intézmények sem, pedig a határidő január 1.

Forrás: Index

A SOPA rövidítés alatt rövid idő alatt hírhedtté vált amerikai törvénytervezet december közepén kerül a szenátus elé, és a bejelentése óta heves viták kereszttüzében áll. A törvény példátlan szigorral csapna le az online kalózkodásra, többek között a kínaihoz hasonló tűzfallal vonná körbe Amerikát az illegális internetes tartalmak kiszűrésére, és a webes szolgáltatókat tenné felelőssé a felhasználóik által elkövetett jogsértésekért.

A törvény mellett lobbizó szórakoztatóipari cégek, médiavállalatok és szoftverfejlesztők az érdekeik megvédését várják a törvénytől. A törvénnyel gyakorlatilag halálra ítélt közösségi oldalak vezetői eközben azzal érvelnek, hogy az igazi kalózok ezernyi kiskaput találnak majd a szabályozáson, míg a közösségi média, és úgy általában a felhasználói tartalmakkal operáló weboldalak működése teljesen összeegyeztethetetlen az elveivel.

Wales a Wikipedia hivatalos álláspontjaként Eric Schmidt Google-vezér véleménye mellé áll, és azt mondja, a törvény sokkal többet árt, mint használ. Gyakorlatilag a korlátlan cenzúra jogával ruház fel vállalatokat, miközben bűnözőnek bélyegzi felhasználók millióit, és kriminalizál olyan hétköznapi online tevékenységeket, mint a linkelés a nem garantáltan tiszta tartalomra.

A Wikipedia önkéntes szerkesztőinek többsége támogatja Wales ötletét, de sokan érvelnek amellett, hogy az online lexikonnak nem kellene politikai állásfoglalást tennie, még akkor sem, ha az a saját működését befolyásoló törvénnyel kapcsolatos.

Forrás: Index

Az ügy kirobbanása után plágiumvita indult Németországban. A botrány ellenére Kroes kitartott zu Guttenberg mellett, akinek a feladatai közé tartozik majd az elnyomott felhasználók, bloggerek és kiberaktivisták segítése. Mindez kulcseleme az Európai Unió új úgynevezett No disconnect stratégiájának, amellyel az EU azt akarja elérni, hogy az emberi jogok ne csak a valódi életben, hanem az online világban is védettek legyenek. Az EU álláspontja az, hogy az internet és az IT-technikák kulcsfontosságúak a politikai szabadság biztosítása, a demokratikus fejlődés és a gazdasági növekedés szempontjából.

Neelie Kroes többek között azt szeretné elérni, hogy az EU és az egyes tagállamok e célok elérésében szorosan együttműködjenek, erősítsék az online szabadságot és a demokráciát. Karl-Theodor zu Guttenberg feladata lesz ezekben a kérdésekben az egyes tagországokkal és a nem kormányzati szervezetekkel való kapcsolattartás, továbbá tanácsokkal segíti majd a munkájukat és a stratégia megvalósítását, koordinálását.
A célok között szerepel a magánélet védelmét biztosító technikai eszközök kifejlesztése, az aktivisták képzése és támogatása, a közösségi portálok és blogok kiemelt használatának elősegítése, a jogsértésekkel kapcsolatos információgyűjtések megszervezése, az egyes csoportok és civil szervezetek közötti együttműködések, illetve információcsere megvalósítása.

"A technika szolgálhatja az emberi jogokat, de biztosítanunk kell, hogy ne azok ellen használják fel, akik szabadságra vágynak. Azt kívánom, hogy Karl-Theodor zu Guttenberg a kormányokkal és a nem kormányzati szervezetekkel együtt kihasználja ezt a lehetőséget és gondoskodjon arról, hogy megkapja azt a figyelmet, érdeklődést s támogatást, amit megérdemel" – szögezte le Neelie Kroes.

Forrás: SG

Ez nagy lehetőség lenne a technológiai cégek számára is, hiszen évente 40 milliárd eurós megrendeléshez jutnának a digitalizációban közreműködő vállalkozások.

Az uniós intézkedés emellett a technológiai startup vállalkozásokat is segítené, hiszen a közérdekű adatokat felhasználhatnák például mobil applikációikban, legyen az térkép (akár egy valós idejű forgalmi dugótérkép) vagy időjárás-jelentés, ár-összehasonlító eszközök stb. Ezekhez az adatokhoz ma még meglehetősen nagy költséggel juthatnának hozzá a vállalkozások, ráadásul az adatok megosztásának formátuma nem egységes.

A digitális menetrenddel foglalkozó bizottság azt is mondta, hogy szeretné az átláthatóságot növelni a kormányzati, közigazgatási szférában. A kinyitott adatok segíthetik az állampolgárokat és a vállalkozásokat, hogy ellenőrizzék a közpénzek hatékony felhasználását, és számon kérhessék politikusaikat. Természetesen az adatok nyilvánosságra hozatalakor az EU maximálisan figyelembe venné a személyes adatok védelméről szóló irányelveket is – vagyis a közérdekű adatok feltárásakor a magánszférát nem kívánják sérteni.

Amennyiben az Európai Parlament megszavazza a javaslatot, az irányelv 2013-tól lépne hatályba. A tagállamoknak 18 hónapjuk lenne, hogy helyi jogrendjükbe beépítsék az irányelv rájuk vonatkozó részeit.

Néhány tagállam, például az Egyesült Királyság, Norvégia és Franciaország egyébként már rendelkezik hasonló jellegű közérdekű adatmegosztó portállal.

Forrás: ComputerWorld

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „Az új koalíció feladata, hogy a gyerekek és a szülők számára biztosított, átlátható és egymással összehangolt védelmi eszközök segítségével lehetővé tegye a világháló adta lehetőségek legteljesebb kihasználását. A koalíció alapító tagjai eddig is élen jártak a gyermekek internetes biztonságának megteremtésében. A mostani együttműködés keretében közösen meghatározzuk a szektort érintő intézkedések ütemét, valamint megteremtjük a gyermekek biztonságos internethasználatának alapjait.”

Az alapító tagok által elfogadott szándéknyilatkozat öt intézkedési területet foglal magában:

• Egyszerű és hatékony bejelentő eszközök: keresés nélkül könnyen beazonosítható olyan funkciók elhelyezése valamennyi internetezésre alkalmas eszközön, melyek lehetővé teszik a gyerekekre nézve ártalmasnak ítélt tartalom és kapcsolatfelvételi szándék bejelentését és kezelését;
• A gyerekek életkorának megfelelő adatvédelmi beállítások: a különböző korcsoportok igényeihez alkalmazkodó beállítások használata (ezek a beállítások határozzák meg a felhasználó által közölt információkhoz való hozzáférés mértékét, így például azt, hogy az elérhetőségre vonatkozó adatok vagy a fényképek ne az összes felhasználó, hanem csak a közeli ismerősök számára legyenek láthatók);
• A tartalomosztályozás szélesebb körű használata: általános érvényű és más szektorok által is alkalmazható korhatár-besorolás kidolgozása, mely a szülők számára egyértelműen megkülönböztethető korosztályokat határoz meg;
• A szülők ellenőrzési lehetőségeinek bővítése és szélesebb körű használata: felhasználóbarát eszközök kialakítása és megfelelő népszerűsítése a lehető legszélesebb körű használat biztosítása érdekében;
• A gyermekek szexuális zaklatásáról készített felvételek hatékony eltávolítása: a bűnüldöző hatóságokkal és forródrótszolgálatokkal folyatott együttműködés javítása és proaktív intézkedések foganatosítása a gyermekek szexuális zaklatásáról készített felvételek internetről történő eltávolítása érdekében.

A koalíció önkéntes együttműködési kezdeményezés, melytől a Bizottság azt reméli, hogy az alapító tagok által kidolgozott megoldásokat egyre több vállalat veszi át és alkalmazza majd. A koalíció további tagok jelentkezését is várja.

Előzmények

A gyermekek internetes biztonságának megteremtése az európai digitális menetrend egyik kiemelt kötelezettségvállalása (további információk az európai digitális menetrendről: IP/10/581, MEMO/10/199, MEMO/10/200).

Európában a gyerekek átlagosan hétéves korukban lépnek fel először a világhálóra. A saját bevalláson alapuló adatok szerint az internetező 9–12 évesek 38%-a a korhatárok ellenére saját profillal rendelkezik a közösségi hálózatépítő weboldalak valamelyikén. Az internetező gyerekek több mint 30%-a mobiltelefonnal, míg 26%-uk játékkonzolokon keresztül csatlakozik a világhálóhoz.

A koalíció Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnökének az IKT-ágazathoz intézett felhívására jött létre, melyben a biztosasszony az európai gyerekek egyre korábbi internethasználatából eredő kihívásokra reagáló intézkedések fokozására szólított fel (SPEECH/11/703). 

Az alapító tagok sorába mobiltelefon-gyártók, operációsrendszer-fejlesztők, internet-, műsor- és mobilszolgáltatók, valamint közösségi hálózatépítő weboldalak tartoznak. A csatlakozás lehetősége további vállalatok előtt is nyitva áll.

A szándéknyilatkozatban kiemelt öt cselekvési terület tekintetében határidőket és teljesítménymutatókat határoztak meg. Ezenfelül a koalíció tagjai kötelezettséget vállaltak arra, hogy együttműködnek a Bizottsággal és más érdekelt felekkel, például gyermekjóléti vagy fogyasztói civilszervezetekkel. A Bizottság a hét elején civilszervezetek egy csoportjával közösen határozta meg az elszámoltathatósággal és a jelentéstétellel kapcsolatos főbb pontokat. A koalíció munkájának első értékelésére 2012 nyarán fog sor kerülni, és ekkor rögzítik majd az esetlegesen szükséges további felülvizsgálatok időpontját is.

A kezdeményezés a már működő ágazati megállapodásokra, például a biztonságosabb közösségi hálózatépítési elvekről szóló megállapodásra és az Egységes Európai Játékinformációs Rendszerre (Pan-European Games Information – PEGI) épül.

Hasznos linkek:

Biztonságosabb internet:

http://ec.europa.eu/information_society/activities/sip/self_reg/index_en.htm

Az európai digitális menetrend honlapja:

http://ec.europa.eu/digital-agenda

Neelie Kroes honlapja:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/kroes/

Kövesse Neelie Kroes bejegyzéseit a Twitteren is:

http://twitter.com/neeliekroeseu

Kapcsolattartók: Ryan Heath (+32 2 296 17 16); Twitter: @ECspokesRyan Linda Cain (+32 2 299 90 19)

]]> http://einclusion.hu/2011-12-01/koalci-a-gyerekek-internetes-biztonsgrt/feed/ 0 http://einclusion.hu/2011-11-25/intergenercis-kiltvny-felhvs-a-legnagyibb-genercihoz-s-a-legkisebbekhez/ http://einclusion.hu/2011-11-25/intergenercis-kiltvny-felhvs-a-legnagyibb-genercihoz-s-a-legkisebbekhez/#comments Thu, 24 Nov 2011 23:39:52 +0000 dombi http://einclusion.hu/2011-11-25/intergenercis-kiltvny-felhvs-a-legnagyibb-genercihoz-s-a-legkisebbekhez/ 2012 legyen valóban az időseké és unokáiké az interneten is!

Az Európai Unió a 2012-es esztendőt az Aktív időskor és a generációk közötti szolidaritás évének nyilvánította. Az Információs Társadalmi Érdekegyeztető Fórum (Inforum) ahhoz keres partnereket, hogy 2012-ben történjen érdemi előrelépés az idősebb generációk (információs) társadalmi befogadása terén. Szeretnénk, hogy változzon az idősekről alkotott, gyakran negatív kép, s az 50 feletti generációk tagjai (hazánkban 4 milliónyian) ne legyenek a társadalom számkivetettjei. Szeretnénk, ha több figyelem jutna életük, munkavállalásuk, családi kapcsolataik problémáira. Fontos lenne, hogy hozzájuthassanak azon előnyökhöz, amelyeket az infokommunikációs eszközök (okostelefonok, számítógépek, internetes szolgáltatások) nyújtanak a digitális készségekkel bíró náluk fiatalabbaknak.

Ezért az Unoka-Nagyszülő Informatikai Versenyt életre hívó, a generációk közötti szolidaritást az informatika világában képviselő Inforum felhívással fordul a vállalkozások, intézmények, önkormányzatok, a civil szervezetek, a közigazgatás és az Országgyűlés képviselőihez, hogy csatlakozzanak az Y012 mozgalomhoz: saját eszközeikkel adjanak teret, segítséget az 50 feletti generációk tagjainak (és azok fiatal partnereinek), hogy szeretetteljes, aktív, hasznos, életük legyen. A 2012-es év a szolidaritásé, az összefogásé, egymás segítéséé. Az idősebbek az értékeket, a tudást, a tapasztalatot, a hagyományokat és a kedvességet kínálhatják a fiataloknak, s ők pedig a szeretetet, a mozgékonyságot, a korszak stílusát, a technikai ismereteket, eszközeinek kezelését adhatják cserébe. A családi összefogás éppen a válság sújtotta időben értékelődik fel, s így fontossá lesz a generációk közötti összefogás minősége is. Úgy véljük, nem csak a ma nyugdíjasai életéről, sorsáról kell gondolkodnunk, hanem az 50 év feletti veszélyeztetett kor- és sorstárs-csoportokéról is. Bár tudjuk, hogy nem egyformák a még aktív és inaktív 50 pluszos korcsoportok problémái, úgy véljük, felhívásunkkal az idősödés kérdéskörének széles horizontjára hívjuk fel a figyelmet.

Az összefogás eredményéről hónapról-hónapra tájékoztatást adunk, weben, médiában, személyesen. A legjobb, legszebb, legemberibb megoldásokat keressük, gyűjtjük, hirdetjük. Ha mi, némiképp fiatalabbak tehetünk azért, hogy az idősödő társadalom tagjai boldogabbak legyenek, akkor azt magunkért is tesszük: a mi időskorunk méltóságáért.

És mert szeretjük és becsüljük szüleinket, nagyszüleinket.

Felhívás

Egy társadalom fejlettségét az bizonyítja a legjobban, hogy miképpen bánik az idősebb polgáraival. E szempontból nem látunk jelentős különbséget az észak- és nyugat európai államok között, viszont ezektől merőben más az idősödők és idősek társadalmi befogadottsága (kirekesztettsége) Dél- és Közép-Európában.

Az újonnan csatlakozott államok többségében az 50 feletti munkavállalók jelentős része nem, vagy alig talál magának munkahelyet, s a nyugdíjasok (végzettségtől függetlenül) reménytelenül állnak a társadalommal szemben. Jövedelmük megcsappan, társadalmi elismertségük csökken, bármilyen hasznot hajtottak a közösségük számára; a munkahelyeik elhagyásával kapcsolati hálóik szétzilálódnak. Aktivitásuk terei, tudásuk hasznosításának pályái drámaian beszűkülnek. A médiában az életük csupán nyugdíj-, szociális és egészségügyi kérdéssé degradálódik. Látható, hogy a cégek jelentős részének nem jelentenek piacot, a reklámok e tájon nem nekik szólnak. A modern technológiák piacán érdekeltek közül sokan elkerülik ezt a társadalmi csoportot, annak ellenére, hogy ez lehetne a piacnövelésük legegyszerűbb útja, de figyelmet kellene arra fordítaniuk, hogy a gyorsan változó technológiákat a minőség-orientált, megfontoltan döntő korcsoportok számára elfogadtassák. (Korábbi számításaink szerint egymillió 50 feletti honfitársunk internet-felhasználóvá tétele 177 milliárd forintos bevételt hozna egyetlen év alatt.) Az idősödőkön így a feleslegesség, reménytelenség érzése vesz erőt, miközben napi küzdelmet folytatnak jövedelmük beosztása és optimális felhasználása végett; aktivitásuk, önbecsülésük, szellemi és testi kondícióik megőrzéséért. Az 50. év felett megnő a rokkantak, mentális problémákkal küzdők száma. Az emberi kapcsolatok elvesztése pszichoszomatikus betegségek kialakulásához vezet, s így megnő az orvosi beavatkozások száma, sőt költsége, hamarabb jön el a halál, pedig csak figyelemre, befogadásra, megbecsülésre, munkára, aktivitásra, családi segítségre, hasznos tevékenységre és ennek tudatára lenne szükség. Így a társadalmi figyelem hiánya életek elvesztéséhez vezet.

Sok ezer honfitársunk hal meg csak azért, mert nem szereti őket senki és már maguk sem szeretik saját magukat.

A kutatások és politikai direktívák nem adnak választ arra: mit lehetne tenni azért, hogy a versengő társadalom megértőbben forduljon idősödő polgárai felé. A válaszokat mindenkinek magának kell megtalálnia. Ezért korparancs, hogy „gondolkodj 50 pluszban is”.

A legfontosabb feladatnak azt látjuk, hogy helyreállítódjon az idősebb generációk önbecsülése, önnön hasznosságuk tudata, s egyik fontos eszköznek tekintjük, hogy ők is részesei legyenek az információs társadalomnak. Ezért kell megváltoztatni azt a szemléletet, ahogy az idős polgárainkkal bánunk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy hasznos, tevékeny, okos emberek kiessenek a társadalom, a gazdaság vérkeringéséből. Ezért mindenkinek – de elsősorban a fiatalabbaknak – vannak halaszthatatlan feladatai idősebb családtagjaival szemben.

1. Mindannyiunknak újra fel kell fedeznünk, hogy nem csak a nyers erő és a harcos lendület érték. A tapasztalat, a tapintat, a kulturáltság, a bölcsesség, a módszerek ismerete, a minőséghez, tartóssághoz való ragaszkodás, a tradíciók ápolása is fontos a magyar és az európai kultúra számára. Fel kell mutatni az idősek értékeit, s szerepüket a (családi) hagyományok – s nem csak a folklór! – ápolásában, és továbbadásában, a munkahelyeken, a közösségekben, a médiában, az interneten és a családokban is.

2. Meg kell szerettetni újra az időseket saját magukkal. Nem tudásbeli, hanem lelki probléma, ahogy az 50 év feletti generációk az újabb technológiákhoz, készségekhez viszonyulnak: gyakran csak későn kezdik megismerni az új eszközöket, megoldásokat, készségeket. Ennek oka a kishitűség: ők nem jók semmire, „erre a kis időre már minek”, „képtelen vagyok megtanulni”. Meg kell erősíteni az idősek önbecsülését, önérzetét, leküzdeni a negatív életszemléletüket, és meg kell nyugtatni őket, hogy szükség van rájuk.

3. Utat és támogatást kell adni e generációk önszerveződéseinek mind a szabadidőben, mind a tanulásban, mind a munkavállalásban. Szükség lenne olyan nonprofit vállalkozások körére, amelyekben munkához juthatnak; kellenek az olyan helyek, ahol az idősebbek tanulhatnak kortársaiktól; és olyan terek, ahol akár az iskolás, középiskolás legkisebbektől tanulhat a nagyszülők generációja.

4. Segíteni kell azt, hogy közelebb kerüljenek az idősebbek a fiatalokhoz. A válság józanítólag hat a társadalomra: össze kell fogni a családoknak, össze kell kapaszkodni a generációknak a talpon maradás érdekében. Most érkezett el igazán az intergenerációs problémamegoldások és a generációk közötti szolidaritás kora, amikor a fiatalabbak nyújthatnak abban segítséget, hogy az előttük járó korosztályok is eligazodjanak a technológiai váltások, az új média, az újabb gazdasági megoldások terén.

5. A korszak alapkészségeit mindenkinek meg kell szereznie. A ma emberének sokkal több információra van szüksége ahhoz, hogy életét megfelelően irányítsa. Ezért a lassabban tanuló korcsoportoknak is birtokolnia kell digitális készségeket, hogy az információkat elérjék. Szükség lenne arra is, hogy ők is képesek legyenek információikat megosztani, akár műsorokat készíteni. Nekik is meg kell érteniük a pénzkezelés modern formáit (online és offline, a mobil payment, e-banking, a befektetések, tőzsde, hagyatékok, a vagyonkezelés fontosságát). A középkorúakat fel kell készíteni az időskorra, annak összes hátrányára és előnyére is. Segítséget kell kapniuk abban, hogy megismerhessék az önművelés és formális képzés lehetőségeit (autóvezetés, nyelvtanulás, vállalkozási és pénzügyi ismeretek, kapcsolatépítés, hasznos szabadidő, állampolgári ismeretek).

6. Mindezek miatt elsődleges, hogy az 50 felettiek is rendelkezzenek információs társadalmi alapkészségekkel, hogy használni tudják az Európában elterjedőben lévő e-egészségügyi szolgáltatásokat; s információhoz jussanak; képesek legyenek hálózatokhoz, társaságokhoz csatlakozni és e-szolgáltatásokat igénybe venni. A szeniorok digitális esélyegyenlőségének területén – európai mértékkel mérve is ‑ Magyarország korábban előnyre tett szert, amellyel élni kellene. Magyar modell a „Kattints rá, Nagyi” képzés (2001-től), szellemi hungaricum az Európai Unió Bizottságától aranyérmét elnyert Unoka-Nagyszülő Informatikai Verseny (2003-tól), magyar kezdeményezés a „Versenyben az idővel” című digitális visszaemlékezés verseny is. Magyar módszer az intergenerációs idősoktatás, amelyben a tanfolyamot nem egyedül szorongja végig a túlkoros tanuló, hanem egy fiatal segítőjével (unokájával) együttes élményt kap, ahol a fiatalabb segít neki a gyakorlati felhasználásban. E módszer alapján készült 2009-ben egy 30 részes filmsorozat (Gyerekjáték a számítógép), amely 6-8 perces epizódokban mutatja be azt, ahogy a gyerekek a saját nagyszüleiket oktatják az számítógép és az internet használatára.

A fentiek fontossága végett kezdeményezzük

• Intézmények, szervezetek, közösségek, egyének összefogását a 2012. év méltó kitöltésére és az idősek (információs) társadalmi befogadásának erősítésére;
• Minden szervezet készítse el idősbarát tevékenységi terveit és azokat hozza nyilvánosságra az e célból indított oldalunkon;
• Helyi programok, projektek, akciók indulását, amelyekbe a fiatalok bevonhatják az idősebbeket;
• Olyan társadalmi kampányok indítását, amelyek segítik az idős csoportok társadalmi befogadását.
• A már létező helyi, közösségi szenior aktivitás támogatását, az emberi erőforrások és az intézményi lehetőségek összekapcsolását (például iskolákban, könyvtárakban, közösségi tereken);
• A média fokozottabb részvételét az idősebb generációk mindennapjainak, értékeinek bemutatásában az érintettek aktív közreműködésével;
• A szolgáltatók alkalmazkodjanak jobban az idősebbek igényeihez és időbeosztásához is;
• Vállalkozások, civilek, önkormányzatok, iskolák, könyvtárak, közösségi helyek, munkahelyek, szolgáltatók keressék meg annak módját, hogy milyen módon tehetnék jobbá, könnyebbé, szebbé azok életét, akiktől saját életüket kapták.

2011. november 24.

Dombi Gábor                                                                   Lerch Attila

főtitkár                                                                               elnök

Inforum                                                                             Inforum

www.intergeneracio.hu

A Századvég frissen megjelent, médiafogyasztási szokásokat elemző anyagából kiderül, már csak az idősebb generáció nincs nagy számban az interneten.

Bár összességében hazánkban még mindig a televízió a legnépszerűbb médiatípus, de a fiataloknak már az internet az elsődleges, napi szinten használt médiaeszköz, így ebben van a legnagyobb növekedési potenciál – derült ki a Századvég Médiaműhely októberi kutatásából [PDF].

Minden negyedik magyar felnőtt már napi szinten használja az internetet, és a trend alapján az arány nőni fog.

Az eredményekből az látszik, hogy a felnőtt lakosság 85 százaléka naponta vagy majdnem mindennap néz tévét, az ugyanilyen gyakorisággal rádiózók aránya 62, az újságolvasóké 57 százalék. Az internetet a lakosság 40 százaléka használja napi rendszerességgel, de magas azoknak az aránya (42 százalék) is, akik soha nem kapcsolódnak a világhálóra.

A 20 éveseké a net

Az internethasználat elsöprő arányban van jelen a 18-29 éves korcsoport életében. A fiatalok közül 94 százalék válaszolt úgy, hogy naponta vagy majdnem minden nap használja a világhálót. Ugyanebben a korosztályban a tévézés már lényegesen kisebb szerepet kap, valamivel kevesebb, mint kétharmad a rendszeresen televíziót nézők aránya.

Internetfogyasztás minőségi és mennyiségi dimenziói korcsoport szerint (Századvég)

A 30 és 39 év közöttiek tekinthetők a legkiegyensúlyozottabb médiafogyasztóknak, mert ők mindent és mindenből sokat fogyasztanak. Ennek egyik lehetséges oka, hogy "ez a generáció még nem teljesen az internetes érában szocializálódott", még közel állnak hozzá a tradicionális médiatípusok, de viszonylag fiatalon sajátíthatták el az internet használatához elengedhetetlen technológiai alapismereteket, ezért a hagyományos és az új médiát egyaránt szívesen használják – véli a Századvég.

A napi szintű médiafogyasztók között a fővárosban is a televíziózók vannak többségben, de Budapesten több az aktív internetező (70 százalék), mint az aktív rádióhallgató (61 százalék) vagy újságolvasó (45 százalék). Nemek szerinti bontásban az látszik, hogy a férfiak sokkal fogékonyabbak a rendszeres internetezésre (51 százalék), mint a magyar nők (35 százalék).

Korszakváltás

Bizonyos értelemben trendfordulót jeleznek azok az adatok, amelyek a 30-49 évesek médiafogyasztása és médiakötödése közötti összefüggést írják le – hívja fel a figyelmet a Századvég. Bár ebben a korosztályban jóval több az aktív televíziónéző, mint az internetező, mégis sokkal fontosabbnak gondolják az internetet, mint a tévét. Sőt a 30 és 49 év közötti korosztály összességében bármely más felületnél fontosabbnak tartja az internetet, még akkor is, ha kevesebbet használja – áll a Századvég kutatásában.

Forrás: MTI

Neelie Kroes, a Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke az új központ bejelentésekor így nyilatkozott: „A véleménynyilvánítás szabadsága részben a sokszínű és szabad médiától függ. Az új központ előtt jelentős feladat áll: a médiapluralizmusról és médiaszabadságról folytatott eszmecserét, valamint az arra vonatkozó politikát gazdagító ötleteket kell kidolgoznia és tesztelnie.”

A központ négy konkrét tevékenységet végez majd: elméleti és alkalmazott kutatás (munkadokumentum-sorozatok, szakpolitikai felmérések, a médiapluralizmussal foglalkozó megfigyelőközpont), viták, oktatási és képzési tevékenységek (tudományos szemináriumok, nyári iskolák), valamint az eredmények terjesztése.

Az EEI-t az európai kormányzás terén szerzett sokéves tapasztalatai miatt választották a központnak otthont adó intézetnek.

Ez a kezdeményezés további lépést jelent a Bizottság azirányú folyamatos elkötelezettsége terén, hogy javítsa a médiapluralizmus és a médiaszabadság európai védelmét, és megállapítsa, hogy a további intézkedéseket európai vagy nemzeti és regionális szinten kell meghozni. A Bizottság a közelmúltban Dr. Vaira Vike-Freiberga elnökletével magas szintű munkacsoportot hozott létre a témában (lásd: IP/11/1173). A Bizottság emellett jelenleg dolgozik egy több érdekeltet tömörítő, a média jövőjével foglalkozó munkacsoport létrehozásán – ez a csoport a közeljövőben válik működőképessé.

Háttér-információk

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke rögzíti a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jogot, valamint azt, hogy a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét tiszteletben kell tartani. Ezek a jogok képezik minden szabad és demokratikus társadalom alapját és nélkülözhetetlenek az EU alapjául szolgáló demokratikus és társadalmi értékekhez. E jogok tényleges gyakorlására mind kormányzati, mind magánszereplők káros hatást gyakorolhatnak, így ez a kérdés továbbra is aggodalomra ad okot.

Azt is fontos megjegyezni, hogy bár az információs és kommunikációs technológiák terén elért fejlődés lehetővé tette a terjesztési költségek számottevő csökkentését, valamint az új médiaforrások piacra lépése előtt álló akadályok enyhülését, egyúttal aggodalmat ébresztett a politikai döntéshozókban a média sokszínűségét illetően, például azáltal, hogy megingatta az írott sajtó eddigi üzleti modelljét.

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament egyaránt aktív szerepet vállalt a médiaszabadság és –pluralizmus biztosítása terén. A Bizottság 2011 során számos intézkedést hozott annak biztosítására, hogy a nemzeti jog összeegyeztethető legyen az uniós joggal. 2011 januárjában Kroes alelnök a magyar médiatörvénnyel és annak általánosságban véve az uniós joggal, konkrétan pedig az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvel való összeegyeztethetőségével kapcsolatos legégetőbb kérdéseket vette górcső alá. A magyar kormány kötelezettséget vállalt a médiatörvény négy ponton történő módosítására: i) a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség; ii) a származási ország elve; iii) regisztrációs követelmények; valamint iv) a sértő tartalom. Az egyeztetett módosításokat a magyar kormány 2011. március 7-én fogadta el.

A központ finanszírozását azokból a forrásokból bocsátják rendelkezésre, amelyeket eredetileg a Rübig képviselő által javasolt „Erasmus újságírók számára” elnevezésű programra különítettek el.

Hasznos linkek

Felsőfokú tanulmányok Robert Schuman Központja:

http://www.eui.eu/DepartmentsAndCentres/RobertSchumanCentre/Index.aspx

Az Európai Egyetemi Intézet központi honlapja:

http://www.eui.eu/Home.aspx

Az „Erasmus újságírók számára” program megvalósíthatósági tanulmánya:

http://ec.europa.eu/information_society/media_taskforce/mobility/index_en.htm

Az Európai Bizottság média munkacsoportja:

http://ec.europa.eu/information_society/media_taskforce/index_en.htm

A digitális menetrend weboldala:

http://ec.europa.eu/digital-agenda

Neelie Kroes honlapja:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/kroes/

Kövesse Neelie Kroes bejegyzéseit a Twitteren is:

http://twitter.com/neeliekroeseu

Kapcsolattartók :

Ryan Heath ( +32 2 296 17 16 )

Linda Cain ( +32 2 299 90 19 )

Bárki lehet szerző! – vallják a portál üzemeltetői, s az oldal azért jött létre, hogy segítse a szerzővé válás folyamatát. A kezdeményezők nem titkolt célja, hogy mind többeket szeretnének a könyvíró, gondolkodó alkotók között látni, s így bővítenék a magyar nyelvű elektronikus kiadványok számát.

Dr. Kerekes Pál, a portál vezetője, az elektronikus könyvkiadás elismert hazai szakértője úgy látja, hogy szükség van arra, hogy a magyar nyelvű szépirodalmi, szakirodalmi munkák, naplók, visszaemlékezések mind nagyobb számban kerüljenek fel az internetre és az könyvbarátok elektronikus könyveibe is, éljenek azok bárhol a világon. A portál segítségével elkészült elektronikus könyvek több fáljformátumban is elérhetők lesznek, így PC-n, iPad-en, iPhone-on és elektronikus könyvolvasókon is olvashatóvá válnak a művek.

A Publio.hu alapszolgáltatásai ingyenesen érhetők el, de magas szintű hozzáadott értéket is nyújt a többre is vágyóknak. A portál készítői hitvallása szerint a Publio Kiadó azért jött létre, hogy mindenki számára megnyissa a szerzővé válás útját. Támogatást nyújt abban, hogy bárki létrehozza elektronikus könyveit, széles ismertségre, méltányos szerzői honoráriumra tegyen szert. De a siker az írón és a művein múlik, a Publio.hu csak eszköz – igaz, mindenkié.

Forrás: Publio.hu

Több száz civil szervezet és ezzel együtt több ezer munkahely szűnhet meg, ha a kormányzat tovább csökkenti a szektor támogatására szánt költségvetési forrásokat. Bár a Fidesz-KDNP választási programjában a civil szervezetek megerősítését irányozta elő, a szektor működési feltételei folyamatosan és nagymértékben romlottak az elmúlt másfél évben.

Ezzel egyidejűleg folyik a hatóságok, ellenőrző szervek további gyengítése. Az utóbbi évek megszorításai miatt a működésképtelenség határára került állami szerveknek 2012-ben újabb létszámleépítésekkel, forráskivonásokkal kell szembesülniük. Bár a megszorítások célja az államháztartás egyensúlyának megteremtése, ezek az intézkedések súlyos gazdasági problémákat okozhatnak már rövidtávon – hívta fel a figyelmet három országos zöld civil szervezet.

A Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület azt kéri a kormánytól, hogy reálértéken legalább a 2010. évinek megfelelő összeget biztosítson a hatóságok és a civil szervezetek számára. A Nemzeti Civil Alap (NCA) korábban évente 7 milliárd forint felett rendelkezett, amiből évente mintegy tízezer civil szervezet jutott támogatáshoz. Az NCA forrásai ebben az évben először 3,5, majd 2,8 milliárd forintra csökkentek. A 2012. évi költségvetési törvényjavaslatban pedig már mindössze 1,4 milliárd forint szerepel.

Ezen túlmenően a tervek szerint az NCA-ban a döntéshozatal is kormányzati befolyás alá kerül, nagyrészt megszűnik a korábbi, jól működő rendszer, amelyben civilek által választott döntéshozók osztották el a rendelkezésre álló forrásokat. Drasztikusan csökkentek a szektor részére előirányzott szakminisztériumi támogatások, miközben az adótörvények változása miatt jelentősen visszaesik az szja civileknek felajánlott 1 százaléka. A hazai kezelésű uniós forrásokhoz való hozzájutás is megnehezült, mert ezekhez hazai önrészt kell biztosítani, ami ezentúl aligha áll majd a civilek rendelkezésére.

A civil szervezetek Magyarországon a GDP 4-5 százalékát állítják elő, mintegy 100 ezer munkahelyet tartanak fenn, és lényegesnek többet fizetnek be adóként, mint amennyi támogatást kapnak az államtól, nem beszélve önként végzett munkájukról. Megszűnésüknek tragikus hatása lesz a magyar társadalomra és gazdaságra: még inkább lezüllenek a szociális, kulturális, egészségügyi, oktatási és

környezet- és természetvédelmi területek, amelyek leginkább igénylik és eddig igénybe is vették a civil szervezetek közreműködését. A szervezetek felhívják a figyelmet arra is, hogy hazánk eddigi legsúlyosabb ökológiai katasztrófája sem sújtotta volna Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely lakóit, ha az állami szervek komolyan vették volna a környezetvédő civil szervezetek figyelmeztetéseit, illetve ha a hatóságoknak lett volna kapacitásuk arra, hogy a helyszínen ellenőrizzék az ajkai vörösiszap-tározót, és nem csak az érintett cég által benyújtott papírokból tájékozódtak volna annak állapotáról. A civil szervezetek egyéb módon is segítenek az államháztartás helyzetének javításában: részletes javaslatokat dolgoztak ki, amelyek megvalósításával bőségesen jutna pénz a közfeladatok ellátására.

Forrás: MTI / OS

A 270 oldalas könyv egyes fejezeteiben megszólalnak az internet hazai megjelenésén dolgozó akadémiai-egyetemi szféra képviselői mellett a kezdeti kereskedelmi szolgáltatások létrehozásában meghatározó szerepet játszó internetszolgáltatók vezetői, munkatársai, valamint az internetes tartalmak előállításának úttörői.

Az elsősorban a szakértő közönség számára íródott könyv 23 fejezetében a "romantikus kezdetektől" vezeti végig az olvasót a első internetkapcsolattól az internetes tartalmak széles körű ismertségén át a világháló fogalmának ma is használt jelentéséig-jelenségéig. Bemutatja többek között az első online "hírportál" létrejöttét, de az internetes veszélyek  megtapasztalásának folyamata is külön fejezetet kapott.

A kötet összeállítói, mivel a digitális korszak evolúciójának részletes és kronologikus feldolgozásához és bemutatásához hosszú évek munkájára van szükség, leginkább egyfajta személyes múltidézésre törekedtek a könyv összeállításakor.

A jubileumi kiadvány a hagyományos könyvárusi forgalomban nem érhető el, a szakmai közönség tiszteletpéldányt igényelhet a kiadó Internetszolgáltatók Tanácsánál.

Forrás: MTI

The Internet Society Board noted that in 2011, in what has become known as ‘Arab Spring,’ the Internet gave voice to people’s aspirations. "The Internet played a vital role in generating awareness of and support for the efforts of those seeking to bring about change," said Raul Echeberria, Chairman of the Internet Society’s Board of Trustees. "The Internet shaped a new generation who are connected to the world and who are global citizens, unconstrained by borders, time, and distance."

The Board also noted that the same technology that benefits billions of people throughout the world has also raised some challenges. Among them, it was observed that certain governments control their citizen’s access and use of the global network in order to meet economic, security, or political objectives in an evolving policy landscape. For example, DNS blocking and filtering are among the measures used by some to block access to websites.

Other measures used include surveillance technology or suspension of Internet access.

The Internet Society Board cautioned against resorting to technological shortcuts to achieve public policy objectives, as such actions can threaten the good functioning of the global Internet as a single, unified, and global communications network.  While the Board recognized that governments have the responsibility to guarantee law and order for their citizens, it held the view that the right to freedom of expression should also be guaranteed.

"The Internet Society has always been focused on Internet freedom, which is the very embodiment of freedom of expression," added Echeberria. "These actions by some governments to limit access to the Internet are sometimes without due regard to the impact on an individual’s ability to exercise their fundamental human rights, and include attempts to control social networks. This can be seen as an infringement of the right to peaceful assembly, as guaranteed by Article 20 of the Universal Declaration of Human Rights."

"Limitations to the exercise of human rights should be the exception and not the rule, a principle which applies both to the online and offline world,"

stated Internet Society President and CEO Lynn St. Amour. "Any restrictions should respect due process and the provisions outlined in international human rights law, such as necessity and proportionality."

The open, decentralized, and global nature of the Internet provides a foundation for unprecedented growth in freedom of expression and access to information and knowledge. "The increasing pressure to limit access to the Internet has escalated the sense of urgency in addressing this situation,"

added St. Amour. "We will continue our efforts in this important policy area and work to bring attention to the impact of Internet freedom on other aspects of human rights."

About the Internet Society

The Internet Society is the world’s trusted independent source of leadership for Internet policy, technology standards, and future development. Based on its principled vision and substantial technological foundation, the Internet Society works with its members and Chapters around the world to promote the continued evolution and growth of the open Internet through dialog among companies, governments, and other organizations around the world. For more information, see: http://www.internetsociety.org.

Az intelligens, fenntartható és egymáshoz teljes mértékben kapcsolódó közlekedési, energiaügyi és digitális hálózatokra való összpontosítással az európai összekapcsolódási eszköz elősegíti az európai egységes piac megvalósítását. A Bizottság olyan projekteket választott ki, amelyek esetében további uniós befektetéssel a legtöbb eredményt lehet elérni. A Bizottság mindenekelőtt azt várja, hogy az európai összekapcsolódási eszköz befektetései katalizátorként működjenek a magán- és a közszférából érkező további finanszírozás előteremtésében, azáltal, hogy hitelessé teszik az infrastrukturális projekteket és csökkentik a kockázati profilok szintjét. A Bizottság most először javasol egységes finanszírozási eszközt a három hálózati ágazatra vonatkozóan, a szinergiák létrehozására és a szabályok egyszerűsítésére vonatkozó elkötelezettségével összhangban.

A Bizottság elnöke, José Manuel Barroso így nyilatkozott: „Az európai összekapcsolódási eszköz és a projektkötvény-kezdeményezés kitűnően demonstrálja azt a hozzáadott értéket, amelyet Európa képes nyújtani. Ezek a javaslatok segíteni fogják az utak, vasutak, energiahálózatok- és vezetékek, valamint a szélessávú hálózatok kiépítését, amelyek rendkívül fontosak mind polgáraink, mind a vállalkozások számára. Pótoljuk a hiányzó láncszemeket Európa infrastrukturális hálózataiban, amelyek máshogy nem jöhetnének létre. Ez a befektetés elősegíti a növekedést és a munkahelyteremtést, és egyben európai polgárok és vállalkozások milliói számára teszi könnyebbé a munkavégzést és az utazást.”

Az európai összekapcsolódási eszköz jobban ösztönzi majd a magánberuházásokat és lehetővé teszi az olyan innovatív pénzügyi eszközöket, mint a garanciák és projektkötvények, az uniós finanszírozási juttatás maximális mértékű kihasználása érdekében. Az Európai Bizottság szorosan együttműködik az Európai Beruházási Bankkal, hogy kihasználják a tőkepiaci befektetők érdeklődését a stabil bevételt biztosító hosszú távú befektetési lehetőségek iránt. .

Európa különböző részeinek összekapcsolása: Közlekedés

Az európai összekapcsolódási eszköz 31,7 milliárd eurót fordít Európa közlekedési infrastruktúrájának javítására, a hiányzó láncszemek pótlására és a működési akadályok megszüntetésére. Ez magában foglalja a Kohéziós Alapban a kohéziós országokbeli közlekedési projektekre elkülönített 10 milliárd eurót, míg a fennmaradó 21,7 milliárd euró valamennyi tagállam rendelkezésére áll a közlekedési infrastruktúrára irányuló beruházás céljából. A cél az EU különböző részei közötti összeköttetés fejlesztése, megkönnyítve ezáltal a különböző országok számára az áruk és személyek országok közötti mozgását.

A kevésbé szennyező közlekedési módokra összpontosítva az európai összekapcsolódási eszköz révén közlekedési rendszerünk fenntarthatóbbá fog válni. Az eszköz továbbá több utazási mód közül való választási lehetőséget biztosít a fogyasztók számára.

Az európai közlekedési rendszerek hagyományosan a nemzeti vonalak mentén fejlődtek ki. Az EU meghatározó szerepet tölt be a tagállamok közötti koordinálásban a határokon átnyúló projektek tervezése, irányítása és finanszírozása során. Az egységes piac zökkenőmentes működéséhez elengedhetetlen egy jól működő hálózat, amely a versenyképességet is növeli. A Bizottság folyosók létrehozását javasolta a legfontosabb határokon átnyúló projektek lefedésére. Becslése szerint 2020-ra 500 milliárd euróra lesz szükség egy valódi európai hálózat kialakításához, amelyből 250 milliárd eurót a működési akadályok megszüntetésére és a törzshálózatban lévő hiányzó láncszemek pótlására fordítanak.

Európa különböző részeinek összekapcsolása: Energiaügy

Az energiaágazaton belül 9,1 milliárd eurót fognak fordítani a transzeurópai infrastruktúrára, elősegítve ezáltal az Európa 2020 stratégia energiaügyi és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseit. Az európai összekapcsolódási eszköz segíteni fogja továbbá a pénzügyi hiányosságok és a hálózatot gátló működési nehézségek megszüntetését. A belső energiapiacot továbbfejlesztik a megfelelőbb kapcsolatok révén, amely az ellátás biztonságát, valamint a megújuló energiaforrásoknak az EU területén történő költséghatékony szállítása lehetőségét teremti meg. Lényeges, hogy a polgárok és vállalkozások egyaránt támaszkodhassanak a megfizethető áron bármikor rendelkezésre álló energiára. Az európai összekapcsolódási eszközből származó forrás ösztönzőleg fog hatni más magán- és állami befektetőktől származó finanszírozás előteremtésére.

Európa különböző részeinek összekapcsolása: Távközlés és IKT

Az európai összekapcsolódási eszköz előrejelzése szerint közel 9,2 milliárd euró összegű támogatást fognak fordítani a nagy és nagyon nagy sebességű szélessávú hálózatokra, valamint a páneurópai digitális szolgáltatásokra.

Az európai összekapcsolódási eszközből származó finanszírozás ösztönzőleg fog hatni más magán- és állami finanszírozásra, azáltal, hogy hitelessé teszi az infrastrukturális projekteket és csökkenti a kockázati profilok szintjét Óvatos becslések alapján a Bizottság úgy véli, hogy a hálózati infrastruktúra finanszírozása több mint 50 milliárd euró értékű befektetést ösztönözhetne. A The Digital Agenda for Europe 2020-ra mindenki számára legalább 30 Mbps sebességű szélessávú internetkapcsolathoz való hozzáférést biztosít, a háztartások legalább 50 %-a 100 Mbps sebességűnél gyorsabb internetkapcsolatra fizet elő.

A digitális szolgáltatások tekintetében a pénzt az elektronikus személyazonosító igazolvány, e-közbeszerzés, elektronikus egészségügyi adatok, Europeana, e-igazságszolgáltatás és a vámüggyel kapcsolatos szolgáltatások létrehozásához szükséges infrastruktúra kiépítését célzó támogatásokra használnák fel. A pénz biztosítaná az átjárhatóságot és fedezné az infrastruktúra európai szintű működtetéséhez szükséges költségeket, összekapcsolva a tagállamok infrastruktúráit.

Innovatív finanszírozás és a projektkötvény-kezdeményezés

Az uniós költségvetés kulcsfontosságú szerepet tölt be a növekedési menetrend támogatásában és az Európa 2020 stratégia politikai célkitűzéseinek megvalósításában. Az innovatív pénzügyi eszközök fokozottabb alkalmazására van szükség az uniós költségvetés hatókörének kibővítéséhez. Az erre a célra létrehozott Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezésnek kettős célja van: a projektkötvény-piacok fellendítése, valamint az egyedi infrastrukturális projektek kezdeményezőinek segítése a hosszú távú magánszektorbeli adósságfinanszírozás megszerzésében. A projektkötvény-kezdeményezés eszközöket alakítana ki a hosszú távú befektetési lehetőségeket kereső beruházó harmadik felek kockázatainak csökkentésére. Ezáltal katalizátorhatást fejtene a kölcsöntőke-piac ismételt megnyitása érdekében (amely jelenleg jelentős mértékben kihasználatlan az infrastrukturális befektetések vonatkozásában a pénzügyi válságot követően) az infrastrukturális ágazatban működő jelentős finanszírozási forrásként.

A Bizottság kísérleti szakasz elindítását javasolja a 2012–2013-as időszakban, még a jelenlegi többéves pénzügyi kereten belül. A kísérleti szakasz alapját a transzeurópai hálózatokra (TEN) vonatkozó rendelet és a versenyképességi és innovációs keretprogramról (CIP) szóló határozat módosítása adja, és ezen programok költségvetési tételeiből összesen akár 230 millió eurót is igénybe fog venni.

A TEN közlekedési projektek kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmusához és a hitelgarancia eszközökhöz hasonlóan az uniós költségvetést az EBB-hez intézett tőke-hozzájárulásokra használnák, annak érdekében, hogy fedezzék az EBB által a támogatható projektek finanszírozása során vállalt kockázat egy részét. Míg az uniós költségvetés némileg csökkenti a kockázatot az EBB számára a kapcsolódó projektek finanszírozása során, az EBB fedezi a kockázat többi részét. Amikor az uniós költségvetési forrásokat EBB-finanszírozással egészítik ki, a 230 millió euró összegű teljes költségvetés várhatóan akár 4,6 milliárd euró összegű befektetést mobilizál.

Az elgondolás szerint a kísérleti szakaszban 5–10 projektre összpontosítanának, azokra koncentrálva, amelyek viszonylag előrehaladott állapotban vannak az ajánlattételi eljárásban vagy a finanszírozási folyamatban, illetve refinanszírozást igényelnek a kivitelezési szakaszt követően a három célzott ágazat, a közlekedés, az energiaügy és a szélessávú hálózatok valamelyikében.

A kísérleti szakaszt az EBB irányítaná.

Előzmények

Az európai összekapcsolódási csomag végrehajtja a Bizottságnak a többéves pénzügyi keret kapcsán 2011. június 29-én született javaslatokban szereplő kötelezettségvállalásait. A ma elfogadott javaslatcsomag az alábbiakat tartalmazza:

• Bevezető közlemény az integrált európai infrastruktúrára vonatkozó növekedési csomagról

• Az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés kísérleti projektjéről szóló közlemény, a kísérleti szakasz 2012-ben indul

• Az innovatív pénzügyi eszközök következő generációjának keretéről szóló közlemény – uniós saját tőke és hitelplatformok

• Az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat

• A transzeurópai közlekedési hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról szóló rendeletjavaslat

• A transzeurópai energia-infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló rendeletjavaslat

• A transzeurópai távközlési hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról szóló rendeletjavaslat

A javaslatok teljes szövege megtalálható a következő címen:

http://ec.europa.eu/budget/reform/commission-proposals-for-the-multiannual-financial-framework-2014-2020/index_en.htm

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/president/index_en.htm

További információ

• Az Európa 2020 stratégia projektkötvény-kezdeményezés – a Bizottság által elfogadott jogalkotási javaslat

• A Bizottság energetikai infrastruktúrai csomagja

• Európa összekapcsolása: az Európai Unió új közlekedési törzshálózata

• Digitális menetrend: a Bizottság javaslata 9 milliárd euró értékű szélessávú hozzáféréssel kapcsolatos beruházást javasol

Forrás: EU

A Bizottság ajánlásában arra kéri a tagállamokat, hogy alapos tervezés és partnerségek kiépítése által tegyék lehetővé, hogy a digitalizált anyagok felkerüljenek az Europeanára és ezáltal 2015-ig – a jelenlegi 19 millióhoz képest – 30 millió digitalizált anyag válhasson elérhetővé, több szerzői jogvédelem alatt álló és kereskedelmi forgalomban már nem kapható anyag online hozzáférhetőségét tegyék lehetővé, valamint a digitális tartalmak hosszú távú megőrzése érdekében igazítsák ki nemzeti jogszabályaikat és stratégiáikat.

Neelie Kroes, a Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke így nyilatkozott:„Feltételezhetően Európa rendelkezik a világ legnagyobb kulturális örökségével.Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne éljünk a digitalizáció kínálta lehetőségekkel és ezáltal utat engedjünk a kulturális hanyatlásnak.A digitalizációnak köszönhetően a kultúra eljut az emberek otthonába. A digitalizáció továbbá értékes forrást jelent az oktatás, a turizmus, a szórakozás (játékok, animáció) területén, valamint az egész kreatív iparág számára.A digitalizációval összefüggő beruházások új vállalkozásokat és új munkahelyeket teremtenek.”

Az Europeana, amely 2008-as létrehozásakor 2 millió anyagot tartalmazott, jelenleg egy intuitívebb és interaktívabb felületen keresztül már több mint 19 millió tartalomhoz nyújt hozzáférést.Az ajánlás a művek Európán belüli kiegyensúlyozottabb eloszlása érdekében tagállamonként meghatározza a 2015-ig feltöltendő tartalmak minimális számát.

Az ajánlás a 2010-ben létrehozott magas szintű munkacsoport, a „bölcsek tanácsának” az európai kulturális örökség online hozzáférhetővé tételével kapcsolatosan megfogalmazott következtetésein alapul (lásd IP/11/17).

A kulturális és kreatív iparágak támogatására irányuló intézkedések elfogadása, valamint az Europeana fenntartható finanszírozására alkalmas modell biztosítása az európai digitális menetrend célkitűzéseinek részét képezik (lásd IP/10/581, MEMO/10/199 és MEMO/10/200).

Előzmények

Európa kulturális emlékeinek online hozzáférhetősége azt jelenti, hogy a polgárok kikapcsolódási, tanulmányi vagy munkavégzési célból Európa-szerte bármikor elérhetik és felhasználhatják ezeket az anyagokat.A digitalizált anyagok továbbá újra felhasználhatók kereskedelmi és nem kereskedelmi célokra egyaránt, például tanulási és oktatási tartalmak, ismeretterjesztő anyagok vagy turisztikai alkalmazások fejlesztéséhez.Mindez hatalmas gazdasági potenciált fog jelenteni az európai kreatív iparágak számára, amelyek jelenleg az EU GDP-jének 3,3 %-át és foglalkoztatásának 3 %-át adják.

Az új ajánlásban megállapított indikatív célok (az Europeanába közzéteendő objektumok száma) tagállamonként:

Ausztria   600 000

Belgium  759 000

Bulgária  267 000

Ciprus  45 000

Cseh Köztársaság  492 000

Dánia  453 000

Észtország  90 000

Finnország  1 035 000

Franciaország  4 308 000

Németország  5 496 000

Görögország   618 000

Magyarország  417 000

Írország  1 236 000

Olaszország  3 705 000

Lettország  90 000

Litvánia 129 000

Luxemburg   66 000

Málta  73 000

Hollandia  1 571 000

Lengyelország  1 575 000

Portugália  528 000

Románia  789 000

Szlovákia  243 000

Szlovénia  318 000

Spanyolország  2 676 000

Svédország  1 936 000

Egyesült Királyság  3 939 000

A mostani ajánlás egy 2006-ban közzétett ajánlás frissítése,figyelemmel az elért eredményekről szóló 2008. és 2010. évi tagállami jelentésekre, amelyekből az derül ki, hogy bár történt némi előrelépés, további intézkedésekre van szükség a digitalizálás finanszírozása és a számszerű célok kijelölése, valamint az Europeana határozottabb támogatása terén.

Az ajánlás felkéri a tagállamokat arra, hogy:

• a digitalizációval összefüggő beruházásokra vonatkozóan állítsanak össze alapos tervet, valamint a digitalizációval járó költségek megosztása érdekében ösztönözzék a köz- és a magánszféra közötti partnerségeket.Az ajánlás alapelveket fogalmaz meg a szóban forgó partnerségek méltányosságának és kiegyensúlyozottságának biztosítása érdekében;
• az Europeanán keresztül 2015-ig tegyenek hozzáférhetővé 30 millió digitalizált tartalmat, többek között mindazokat az európai műveket, amelyek már nem állnak szerzői jogvédelem alatt, valamint a közforrásból digitalizált összes anyagot;
• biztosítsák több szerzői jogvédelem alatt álló anyag online hozzáférhetőségét például azáltal, hogy megteremtik a kereskedelmi forgalomban már nem kapható művek széles körű digitalizálásához és nemzetközi elérhetőségéhez szükséges jogi keretfeltételeket;
• a digitális tartalmak hosszú távú megőrzése érdekében erősítsék meg stratégiáikat és igazítsák ki jogszabályaikat például biztosítva azt, hogy a megőrzésre kerülő anyagok ne legyenek olyan technikai védelemmel ellátva, amely megakadályozza a könyvtárak számára azok megőrzését.

Az Europeana portál és az azzal kapcsolatos tevékenységek részét képezik annak a digitális szolgáltatási infrastruktúrának, amelyhez a 2014–2020 közötti időszakban az európai összekapcsolódási eszköz keretében finanszírozás nyújtható (lásd: MEMO/11/709).A kulturális művek digitalizálása hatalmas lehetőségeket kínál a nyilvánossággal való párbeszéd és a kereskedelmi célú felhasználás terén.Az Europeana keretében röviddel ezelőtt elindított, „Az első világháború a hétköznapi dokumentumokban” projekt például lehetőséget kínál a polgároknak arra, hogy az Europeanán keresztül megosszák a háborúval kapcsolatos személyes emlékeiket, és amelynek keretében eddig 25 000 dokumentum összegyűjtésére és digitalizálására került sor.A Hack4Europe! roadshow során 85, Európa különböző részéről származó fejlesztő férhetett hozzá az Europeanán található tartalmakhoz és hozott létre 48 innovatív, mobiltelefonon és játékkonzolon felhasználható alkalmazást.

Lásd még: MEMO/11/745

Forrás: EU

Virágh Eszter, a KSH népszámlálási szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy október 1-je óta Budapesten a háztartások több mint egynegyede válaszolt interneten a népszámlálási kérdésekre; a Közép- és a Nyugat-Dunántúl régióban 18 százalék, illetve a feletti az adatszolgáltatási arány; Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Békés megyében viszont 10 százalék körüli az elektronikus válaszadás.

Az adatok lényegében tükrözik a háztartások internetes bekötöttségének arányát a régiókban – hívta fel a figyelmet a szóvivő.

Virágh Eszter elmondta, hogy időarányos csaknem 50 százalékos az összes, az interneten és a számlálóbiztosoknak leadott kérdőívek kitöltöttségének együttes aránya, egyes kisebb településeken a biztosok már be is fejezték az összeírást, elmaradás inkább a nagyobb városokra jellemző – tette hozzá.

Interneten https://www.enepszamlalas.hu/q/ címen vasárnap éjfélig lehet kitölteni a népszámlálás lakás- és személyi kérdőíveit. Ha az adott címről minden lakos adatait pontosan közlik, oda nem megy ki a számlálóbiztos.

Ha valaki nem az internetes módszert választja, akkor október végéig eleget tehet állampolgári kötelességének úgy is, hogy a papíralapú kérdőíveken rögzíti a válaszokat, vagy megbeszél egy időpontot a számlálóbiztossal, aki a kapott válaszok alapján kitölti az ívet. A KSH felhívta a figyelmet arra: az adatok közlésekor “az adott eszmei időpontban”, az október 1-jén 0 órakor fennálló állapotokról kell nyilatkozni.

Forrás: MTI

Összehasonlításként az IAB Magyarország által közzétett 2010-es online reklámköltés 27 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy több mint 100 milliárddal haladta meg ezt a forgalmat az e-kereskedelem tavaly (kb. 133 milliárd volt), idén pedig több mint 20%-os növekedésre számíthatunk.

Akcióba lép a user. Médiahasználati szempontból új értelmezést nyert az internet. Az eddigi tartalomfogyasztási, keresési és kommunikációs webhasználat kiegészült a cselekvési és tranzakciós tevékenységgel. A felhasználók nem állnak meg az információszerzésnél, hanem konkrétan akcióba is lépnek, online apróhirdetéseket adnak fel, aukcióznak, ár-összehasonlítás után vásárolnak, online kötnek biztosítást vagy éppen utazást, szállást foglalnak, és nemcsak könyvet, hanem mondjuk ételt vagy ruhát is az internetről rendelnek.

A tranzakciós oldalakon a felhasználók generálják a bevételeket, mondhatni, „user is king", ezért a fő hangsúly a konverziós pontokhoz való eljutásra tevődik. Szerencsére ebben számos eszköz, mint például webanalitika, A/B tesztek, keresőoptimalizálás, ajánlórendszerek stb. nagy segítségünkre vannak. Drágább termékek és szolgáltatások esetén egyre nagyobb szerepet kap a web lead generálás, amikor egy másik csatornán (DM, eDM, telesales, személyes eladás) konvertáljuk az érdeklődésüket – például próbahasználatra jelentkezéssel – kifejező felhasználókat.

Új szereplők, szélesebb kínálat. Az elmúlt években az újonnan belépő szereplők által egyre szélesebb közönséghez jutott el az e-kereskedelem. A GKIeNet szerint 2011 első negyedévében már legalább 1 millió felhasználó végzett valamilyen tranzakciót az interneten. Új típusú weboldalak jelentek meg, mint például a közösségi vásárlás oldalak, amelyeken kuponos formában juthatnak kedvezményes ajánlatokhoz a felhasználók. Idehaza alig több mint egyéves múltra tekint vissza az online kuponpiac, de már most mintegy 70 szereplővel számolunk, és ez a szám várhatóan tovább emelkedik (Csehországban kb. 300 ilyen site üzemel).

A kuponosok révén újabb felhasználói rétegek kapcsolódnak be az e-kereskedelembe, kipróbálják az online fizetést is, ami egyértelműen segíti az edukációt, ebből aztán az egész e-kereskedelmi szektor profitál. 2004 magasságában talán a diszkont légitársaságok löktek ekkorát az e-kereskedelem szekerén, azok, amelyek kizárólag online árulták jegyeiket – a „felhasználói bátorság" olcsó jegyárak formájában fizetődött ki. Az online kuponok esetében is hasonló a helyzet, emellett a rövid ideig elérhető ajánlatok (kvázi időkényszer) és sokszor a megvásárolható kuponok korlátozott száma is a tranzakció irányába tereli a felhasználókat, akik inkább vásárolnak, mintsem lemaradjanak egy jó ajánlatról.

Mindemellett a kuponos site-ok révén tovább bővült az online megvásárolható árucikkek kínálata, mivel olyan – elsősorban offline igénybe vehető – szolgáltatások váltak elérhetővé, amelyeket korábban nem lehetett megvenni az interneten. Sok esetben maguk a szolgáltatást nyújtó kis- és középvállalkozások korábban meg sem jelentek online.

Erős fékek a fizetési módok. Tény, hogy a Nyugat-Európában népszerű internetes fizetés itthon nem tartozik a legnépszerűbb fizetési módok közé. Ugyancsak a GKIeNet kutatása alapján az online áruházaknál elérhető fizetési módok között a leggyakoribbak a banki átutalás (87%), a személyes átvétel (84%) és a futárcéges utánvétel (80%). Ezeket lényegesen lemaradva követi a postai utánvét (45%), illetve az internetes bankkártyás fizetés (29%), utóbbi relatíve magas aránya mindenképpen a fejlődés jeleként értelmezhető. Az online fizetési mód megléte azonban nem áll arányban annak használatával. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a termékek vásárlásánál a leggyakrabban valamilyen utánvétes fizetési módot választanak a felhasználók, és a bankkártyás internetes vásárlások aránya 10% alatti.

Szolgáltatás vásárlásánál, például kuponos oldalakon, ahol egyébként ritkán szerepel az utánvétes megoldás, akár 40% feletti is lehet az interneten keresztüli fizetés annak ellenére, hogy csupán pár bank kínál erre megoldást. Általánosságban elmondható, hogy az internetes bankkártyás fizetés helyett az interneten keresztüli banki átutalás népszerű. Úgy tűnik, a felhasználók egyelőre jobban bíznak a bankok internetes felületein történő tranzakciók biztonságában, mint a webáruházakból bankkártyás fizetési felületekre való átirányításokban. Bár elérhető a PayPal szolgáltatása, a webáruház-tulajdonosok általában ezt a fizetési módot drágának tartják, a felhasználók körében pedig nem terjedt el eléggé, ezért nincs is nagy nyomás a boltokon, hogy fizetési módként kínálják. Az eBay-hez hasonlóan talán az aukciós oldalaknak kellett volna bevezetni a PayPalt Magyarországon is, miután az elérhetővé vált, de erre – valószínűleg stratégiai okokból – nem került sor.

A mobilizált vásárlás térnyerése. Már most látszik, hogy az e-kereskedelem nem áll meg a weboldalak szintjén, mivel a mai okostelefonok már képesek az internetes hozzáférés és felhasználói élmény alkalmazásokon (appok) keresztüli mobilizálására. A vásárlás új korszaka következhet, hiszen a telefonok mindig nálunk vannak, képesek vonalkódolvasásra, így ár-összehasonlításra, azonnali vásárlásra a boltban, vagy személyes és bankkártyaadataink tárolására, de akár helyfüggő ajánlatok megtekintésére és megvásárlására is. Idővel a telefonokra fejlesztett fizetési módok (NFC, Google Wallet) még egyszerűbbé teszik majd a vásárlást a felhasználóknak, akik igazi királyként/királynőként érezhetik magukat, hiszen bárhonnét, bármikor, bármit megvásárolhatnak majd.

Forrás: Computerworld