Főleg lyukas perceinket töltjük ki böngészéssel a GfK Hungária kutatása szerint. A mobilnet használat nem nőtt, ha tehetjük, wifiről lógunk a világhálón.

Egyre több időt töltünk naponta internetezéssel, áll a GfK Hungária Digital Connected Consumer legfrissebb felmérésében. Ahogy a tartalomfogyasztási szokások az okostelefonok és tabletek terjedésének köszönhetően megváltoznak, a felhasználók az asztali számítógépek helyett ma már azokon az eszközökön szeretnek internetezni, amik ténylegesen mindig velük vannak.

Sajnos a kutatás nem fedi le a mobilkommunikációt és úgy általában az internetet igen aktívan használó 12-18 éves korosztályt, és inkább a már önállóan is fizetőképesnek számító 18-49 évesek korában vizsgálta az internethasználati szokásokat. Azonban már az így begyűjtött adatokból is jól látszik, ahogy az utóbbi pár évben mennyire markánsan vesztett jelentőségéből a hagyományos számítógép, mint internetezési platform. Míg 2011-ben még csak átlag 3 perc volt az interneten valamilyen telefonról eltöltött idő, mára ez már átlag 23 percre nőtt, a tablet/notebook kategóriában pedig átlag 47 percről átlag 76 percre változott az eredmény. Bár a naponta interneten eltöltött idő nem nőtt látványos mértékben, itt is megfigyelhető egy lassú, de biztos növekedés.

A piackutató cég szerint a mobilinternetet használók jellemzően a máshogy nehezen hasznosítható időt töltik ki mobileszközön való böngészéssel. Tízből hat válaszadó nyilatkozott úgy, hogy utazáskor, illetve várakozással töltött idejében internetezik mobilról vagy tabletről. A megkérdezettek 57 százaléka akkor nyúl a mobiljához/tabletjéhez, ha nem akarja bekapcsolni a számítógépét, tízből négyen pedig akkor, ha sürgősen van szükségük valamilyen információra. Ébredés után és lefekvéskor az internetezők 44 százaléka böngész a neten valamilyen mobileszközről, 35 százalék pedig az iskolában vagy munkahelyén tesz így.

A közösségi oldalalak látogatása mellett a térképhasználat az egyik legnépszerűbb online tevékenység (minden harmadik válaszadó). Bár a fiatalok közül sokan váltják ki a viszonylag drága hagyományos mobiltelefonálást a különböző chatprogramokkal (Viber, Facebook Messenger stb.), az online telefonálást használók körében is lényeges előrelépés történt, a 2012-es 9 százalék helyett most a megkérdezettek 23 százaléka mondta, hogy használ ilyen szolgáltatást.

Forrás: ITCafé

Tel-Avivot a világ első digitalizált városává alakítják a következő hónapok nagyszabású Digi-Tel nvű programjában – jelentette be Ron Huldai polgármester.

Az új, internetes rendszer a város minden lakójának lehetővé teszi az elektromos ügyintézést az összes önkormányzati ügyben, köztük az ingatlanadó befizetését, a különböző engedélyek kérését és az illetékek rendezését, a gyerekek iskolai, óvodai és napközis beíratását. Még az idén meg lehet majd oldani minden iskolai és egyéb befizetést otthonról néhány kattintással. Ezen túl állandó közlekedési információkat is nyújt az új rendszer az útelzárásokról, a balesetekről, sőt még a szabad parkolóhelyekről is. A rendszer kedvezményes klubtagságot ígér a múzeumokba, koncertekre és a színházakba, és igény szerint naponta felhívják a figyelmet a környék rendezvényeire, valamint az utolsó percben vásárló tel-aviviak féláras jegyeket rendelhetnek az előadások napján még a Habimába, a helyi nemzeti színházba is.

Nyilvánossá teszik az összes városrendezési és építkezési tervet, a város különböző bizottságai üléseinek jegyzőkönyveit, és mindezt akár az okostelefonjaikra is letölthetik az érdeklődők. A város ajándéka lesz – nemcsak a helyiek számára – a díjmentes wifi szolgáltatás a köztereken, sőt a tengerpartra is le lehet vonulni a számítógépekkel, mert ott is elérhető lesz ingyenesen a világháló. "Vannak más, díjmentes wifit kínáló városok is, például Párizs, de ott az első tíz perc után fizetni kell a szolgáltatásért. Itt viszont mindenki korlátlan ideig hozzáférhet majd a wifihez" – közölte a város egyik illetékese. Az ősszel esedékes választásokon ismét induló Ron Huldai nem aggódik a költségek miatt. Bár valóban sokba kerül a rendszer, a város még ennél is több pénzt megtakarít a polgárok internetes ügyintézésével – hangoztatta.

Forrás: MTI

2002-ben emlékeztek meg legelőször május 18-án az internet Világnapjáról. Egy évvel korábban, még 2001. április 3-án ünnepelték és a Távközlési Világnap miatt helyezték át. Ebből is látható, hogy az internet szempontjából tényleg nem túl nagy hagyományra tekint vissza ez a nap. Bár az internet és annak elterjedése történelmi léptékben rövid múltra tekint csak vissza, a világháló már szinte kihagyhatatlan eszköz, lehetőség, az életünk szerves részévé vált.

Ez az esemény a fiatal világnapok közé tartozik. Május 17. a Távközlés Világnapja. Ez a megemlékezés jóval nagyobb múltra tekint vissza, ugyanis 1968 óta ünneplik világszerte. Annak emlékére nyilvánították kiemelt nappá, hogy 1865. május 17-én 20 ország (hazánk már akkor köztük volt a monarchia részeként) részvételével Párizsban aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU: International Telecommunications Union) alapító okiratát. Érdekesség, hogy 1865-ben még szikratávírókat alkalmaztak, mert Graham Bell csak 1876-ban találta fel a telefont.

Az internet világnapját szintén a Nemzetközi Távközlési Egyesület kezdeményezésére ünnepeljük. A kezdeményezés célja elsősorban az, hogy a fejlődő országokba és minden lefedetlen területre is eljusson a világháló.

Forrás: Seotools

Hatvan társadalmi szervezetet kért fel együttműködésre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (NMHH) annak érdekében, hogy beépítse észrevételeiket a gyermekbarát internet szabályozására tett javaslata munkaanyagába. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), valamint a hatóság képviselői sajtótájékoztatón ismertették a tervezetet ma Budapesten.

Dr. Gáva Krisztián, a KIM jogalkotásért felelős helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Médiatanács jogszabályi felhatalmazásánál fogva – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal együttműködve – kezdte meg azt a jogalkotás-előkészítő szakértői munkát, melynek eredményeként egy hatékonyabb internetes gyermekvédelmi szabályozás léphet életbe. A gyermekek érdekeit szolgáló újabb jogalkotási terv illeszkedik azokhoz a lépésekhez, amelyeket a KIM és a kormány a Gyermekbarát igazságszolgáltatásért munkacsoport felállításával és az annak keretében megvalósult számos gyermekbarát jogalkotási intézkedéssel tett. A helyettes államtitkár kifejtette: az internetnek nélkülözhetetlen szerepe van a kommunikáció és a társadalmi interakció hatékonyabbá és demokratikusabbá tételében, ugyanakkor „a gyermekeket az interneten keresztül fenyegető veszélyekkel szemben minden állam keresi az ésszerű, arányos és betartható szabályozási eszközöket.”

A médiatanácsi munkaanyagot Dr. Koltay András, a testület tagja mutatta be, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a végső cél nem egy önálló törvény megalkotása, hanem sokkal inkább az egyes konkrét és leginkább súlyosnak tekinthető problémák megoldására fókuszáló, több jogszabályt is érintő javaslatcsomag kidolgozása. A tervezet többek között ösztönözné a szűrőszoftverek, a gyermekvédő zárak használatának elterjesztését, valamint az iskolákban, könyvtárakban a gyermekeket szűrőprogramok kötelező telepítésével óvná a kritikus tartalmaktól. A javaslat szerint a kiskorúak védelmében a szolgáltatóknak kötelezően korhatár-jelzéssel kellene ellátnia azokat a tartalmakat is, melyek nem esnek a „médiatartalom” törvényi fogalma alá.
A koncepció az értesítési-eltávolítási eljárás bejáratott és jól működő szabályait kiterjesztené azon tartalmakra is, amelyek a kiskorúak személyiségi jogait sértik, vagy ellenük elkövetett bűncselekményt valósítanak meg. A javaslat ezentúl gyermekvédelmi kerekasztalt hozna létre a témában érintett közigazgatási szervek bevonásával, illetve üdvözölné a korhatár-kategóriák feltüntetésének bevezetését a videojátékokon és a tévén előhívható elektronikus műsorkalauzokban is. Koltay András bejelentette, hogy a hatóság a javaslatot hatvan társadalmi szervezetnek küldte meg véleményezésre, amelyek észrevételeit május 26-ig várják.

Miszlai Róbert, az NMHH Infomédia szabályozási főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a most egyeztetésre bocsátott munkaanyag szervesen illeszkedik a hatóság eddigi internetes gyermekvédelmi tevékenységébe. A szakember példaként említette a hatóság Internet Hotline szolgáltatását és az épülő H95 Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központot. A főosztályvezető emlékeztetett, hogy a javaslatcsomag egyes elemeiről a szakmai és civil partnerekkel már huzamosabb ideje folyik a párbeszéd. Miszlai Róbert felhívta a figyelmet arra is, hogy a munkaanyagban található internetes gyermekvédelmi javaslatokhoz hasonlatos kezdeményezésekre számos európai országban, illetve az Egyesült Államokban is találunk követendő példát.

Forrás: SG

Az IVSZ kezdeményezésére informális ágazati érdekegyeztető műhely alakult. Bár az IVSZ Elnöksége összetett, mégsem biztosít teljes lefedettséget – a „bölcsek köve” nem teljes. Ez indikálta az ICT kerekasztal életre hívását, melynek tagjai jól kiegészítik az IVSZ Elnökségét. Azt reméljük, hogy ezek a közös beszélgetések, az együttgondolkodás egy olyan hatásláncot és alkotói folyamatot indít el, melynek számos pozitív hozadéka lesz az iparág egésze számára.

A Laufer Tamás IVSZ elnök személyes felkérésére létrejött ágazati „agytröszt” ezért egy olyan, az ICT teljes lefedettségét biztosító szakmai grémium, amelyben az ágazat mindhárom területe- az informatika, a távközlés és az elektronika-  egyaránt képviselteti magát és átíveli az iparághoz tartozó vállalkozások legszélesebb spektrumát a   mikro vállalkozástól a multikig.

Az ICT ágazat meghatározó személyiségeit,  a feltörekvő vállalkozások vezetőit valamint a szakma ikonikus „nagy öregjeit” egyesítő csapat hiteles rálátással bír az iparág egészére. Célja a magyar társadalom egészét és az infokommunikációs ágazatot érintő  stratégiai célok valamint az azt megvalósító taktikai lépések közös meghatározása, a társadalom felé történő kommunikálása  valamint a kormányzati kapcsolatokban egy konstans és markáns közös érdekképviselet és szemléletformálás biztosítása. A grémium a tervek szerint a jövőben többször is tart majd egyeztető fórumot.

A kerekasztal első informális beszélgetését április 18-án tartotta az IVSZ irodájában. A résztvevők megvitatták az ágazat jelenlegi helyzetét, az előtte álló kihívásokat, a problémás területeket valamint meghatározták a közös stratégiai sarokpontokat.

Szeretnénk megosztani az IVSZ tagságával az első találkozón elhangzott gondolatokat és javaslatokat.

Helyzetelemzés – stratégia- megoldási javaslatok:

• Az ICT a magyar gazdaság egyik domináns ágazata- a GDP 10%-át adja
• A KSH adatok alátámasztják az iparág dinamikus fejlődését- az egyetlen iparág, mely a válság éveiben is minden negyedévben növekedni tudott
• Bár az egyik oldalon az export (szoftver export) jól teljesít- jelenleg 180 milliárd és fejlődése dinamikus-  azonban nincsen belső piac, ami nagyon nagy probléma (ellenpélda a lengyel és a cseh gazdaság, ahol a siker alapja ez!)
• Az ágazathoz 20,000 vállalkozás tartozik, melyből 11,000 EVA-s. Az EVA bevezetése annak idején jó ötlet volt, segítette a munkavállalók nagy tömegének adókörbe történő bevonását és ezáltal a szakma fehérítését és megtisztulását, azonban ez egyben azt is eredményezte, hogy az ágazat rendkívül fregmentált és munkavállalóból is kiléptek az EVA-s szegmensbe.
• Ma kb. 100,000 ember él – és a magyar átlaghoz képest jól él- az informatikából és eltart kb. 400-500,000 embert (családok) és ezenkívül támogat százezreket. A cél, hogy ezt  5-10 év alatt minimum megduplázzuk, így 1-2 millió honfitársunk egzisztenciális gondjai megoldódnának. Ha ehhez társulnak további más innovatív iparágak (nano-, biotechnológia, minőségi agrárium stb.), akkor ez ösztönzőleg hat a belső piacra, a gazdasági növekedésre, a társalmi jólétre és az egyén boldogulására
• A világban óriási üzleti lehetőségek vannak, melyek nagy része felett jelenleg elsiklunk, a cél, hogy képesek legyünk ezeket kiaknázni, ehhez versenyképesség kell! Erős belső piac hiányában ezzel kiemelten kellene foglalkozni.
• Jelenleg a kormányzati közgondolkodásból hiányzik a gazdaságfejlesztés, az iparpolitikai koncepció. Van néhány jó kormányzati irány, de nincs mögötte  egy ütőképes szakértői végrehajtó csapat. Nincs szinkronítás a kormányzati szervek között, a jelenlegi struktúra, a „Bermuda háromszög” nem hatékony, a szereplők sokszor ellenérdekeltek, kulturális silók vannak, melyek között nincs átjárás
• Az ágazatnak egy mentális, szemléletbeli  problémával is szembesülnie kell: a közgondolkodásban –és sajnos néhány kormányzati területen is tetten érhető egy olyan szemlélet, hogy az információs társadalom rombol (net és netezés negatív hatásai, elidegenedés stb.). Ráadásul sokan egybemossák és azonosítják az IT-t az információs társadalommal és ez nem jó!  (példák az NHIT konferencián is voltak)
• Bár fontosak a külföldi minták és jó gyakorlatok, nekünk azonban elsősorban belülről építkezve, saját belső anyagi és emberi erőforrásainkra alapozva kell megmozdítanunk és fellendítenünk az ország gazdaságát és magát az ICT ágazatot.
• Fontos, hogy meg kell óvni a gazdaság húzóágazatait az átpolitizálástól: kormányzati ciklusokon átívelő  innovatív szemléletre és invesztícióra, felelős szemléletmódra van szükség a mindenkori kormányzat részéről. Meg kell láttatni a döntéshozókkal, hogy az ICT olyan tanácsokkal, megoldási javaslatokkal és technológiákkal láthatja el őket, amely a társadalom egészére nézve is életminőség javulással és gazdasági fellendüléssel járnak. Fel kell ismertetnünk, hogy az ICT a társadalom egésze számára értéket ad.

Ehhez az ágazatnak szüksége van erőforrásokra: emberiekre és anyagiakra egyaránt.

Az emberi erőforrások kérdésköre nem különíthető el az oktatás problematikájától. Az oktatás, az innovatív kezdő vállalkozások felkarolása- inkubációs program biztosítása- valamint  szoftver export azok a kulcskérdések, amelyekre kormányzati szinten stratégiailag és taktikailag egyaránt koncentrálni kell. 5 év alatt a szoftver export teljesítménye reálisan megduplázható megfelelő kormányzati ösztönzőkkel, EUs pénzek ide csoportosításával, az ágazat GDP arányos pénzügyi támogatásával.

Oktatás: régóta neuralgikus pont. Egy sokkoló adattal szemléltetnénk a jelen helyzetet: évente a kb.  61.000 végzősből jelenleg is mindössze 2500 az  informatikus! A kép azonban javulni látszik: az IVSZ több éves lobbi tevékenysége eredményeként a felsőoktatásban már hangsúlyos a mérnök- és természettudományos képzés, a támogatott keretszámok megduplázása komoly siker.  Ez azonban nem elég, ezt a szemléletet ki kell terjeszteni a közoktatásra (alap- és középfokú képzésre) is. Van egy olyan rejtett tartalék, amire összpontosítani kell: ők pedig a pályaválasztás előtt álló lányok. Ma Magyarországon tíz százalék alatt van a nők aránya az olyan jövőorientált pályákon, mint az informatika vagy az elektronika mérnöki területei, mert sok lány visszatartó erőkbe ütközik pályaválasztáskor. Annak érdekében, hogy a pályaválasztás előtt álló lányokat orientáljuk és lehetőséget adjunk számukra, hogy közvetlen tapasztalatot szerezhessenek az „elférfiasodott” szakterületeken, a Nők a Tudományban Egyesület programsorozatot szervez 9-10-11. évfolyamos fiatal lányok számára. A„Lányok Napja”- Girls Day kezdeményezéshez az IVSZ is csatlakozott.

Az oktatás megreformálására vonatkozóan az IVSZ elkészítette természettudományos és informatikai oktatást támogató koncepcióját, amelyet eljuttatott a kormányzati döntéshozóknak. A grémium tagjai egyetértettek az abban foglaltakkal, valamint egyéb javaslatokat is tettek.  Többen megjegyezték, hogy véleményük szerint a jelen rendszer kontra-produktív és a minőségi felsőfokú képzés ellen hat.  Megoldási javaslatként elhangzott, hogy vissza kell állítani a régi „elitképzést” az egyetemeken, el kell törölni a bolognai rendszert, radikálisan csökkenteni kell egyetemek/főiskolák számát. Ehhez azonban szükség van a politikai és kulturális elit szemléletformálására is, a szakmának ebben evangelizációs szerepet kell vállalnia. Felmerült az a javaslat is, hogy az ágazat képviselői dolgozzanak ki egy mentor programot a  150 legjobb középiskolás diák számára azzal a céllal, hogy tartsuk illetve tereljük őket a természettudományos pályára, ne engedjük, hogy a legtehetségesebbek pl. ügyvédek legyenek. Miért nincs természettudományos kategória a Prima Primissima díjazottjai között?

Az anyagi erőforrások kérdésköre:

Jelenlegi helyzet: A csökkenő kormányzati beruházások negatívan hatottak az ICT egészére, nem éri el a 200 mrd Ft-ot a kormányzati kiadás.  Nagy probléma a közbeszerzésben kialakult befagyott struktúra. Az IVSZ régóta dolgozik a közbeszerzés átalakításán, de nincs kézzelfogható eredmény.  A beszélgetés során a résztvevők egyetértettek abban, hogy itt is kormányzati szemléletváltásra van szükség: a közbeszerzési eljárások során ne csak a legalacsonyabb ár legyen a kiválasztási szempont, hanem az is, hogy az adott vállalkozás mennyi adót fizet be az államnak!

A pénz/ az anyagi források megszerzésének kulcsa a ROI. Be kell bizonyítani, hogy az ICT-be befektetett beruházások megtérülnek. El kell érni, hogy az EUs pénzek ide csoportosításával, az ágazat GDP arányos pénzügyi támogatásával fejlesztési lehetőségeket kapjunk.

A kerekasztal tagjai (abc sorrendben):

• Beck György
• Balásy Bulcsú
• Ilosvai Péter
• Kleinheincz Gábor
• Laufer Tamás
• Mészáros Csaba
• Reich Lajos
• Reszler Ákos
• Simonyi Ákos
• Vicze Gábor
• Vinnai János
• Vityi Péter

Forrás: IVSZ.hu

Internetezés a tévén, tévénézés az interneten: a bizottság megbeszélésre hív fel az audiovizuális világ egyre gyorsuló összeolvadásával kapcsolatban.

Az Európai Bizottság (EB) egy már korábban beharangozott akcióját indította el, amikor közölték, hogy a ma elfogadott zöld könyvben felkéri az érdekelt feleket és a szélesebb nyilvánosságot, hogy 2013 augusztusáig osszák meg véleményüket az egységesülő médiapiac problémáiról, lehetséges jövőjéről, a szabályozás lehetséges módjairól.

Az indoklásban röviden kifejtik, hogy a médiatartalmak egyre inkább a digitális világban jelennek meg: „Jelenleg több mint 40,4 millió internethez csatlakoztatott televízió van Európában, 2016-ra pedig várhatóan már a háztartások nagy része rendelkezni fog ilyen készülékkel. Ezeknek az összefoglaló néven konvergenciának is nevezett változásoknak köszönhetően egyre inkább elmosódnak a fogyasztók, a médiaszolgáltatók és az internet közötti hagyományos határok. A Bizottság ezért arra keresi a választ, hogy milyen hatása lehet a technológiák és tartalmak egybeolvadásának az európai gazdasági növekedés, az innováció, a kulturális sokszínűség és a fogyasztók (különösen a védelemre szoruló csoportok, például a gyermekek) szempontjából.”

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „A kreatív és digitális világban az internethez csatlakoztatott televíziók jelentik a következő fontos mérföldkövet. Az ágazatok összeolvadása révén az emberek szélesebb tartalomkínálatból válogathatnak majd – emellett azonban zavarok és nehézségek is jelentkezhetnek. Ahhoz, hogy a változásokat helyesen tudjuk kezelni, közös, egész Európára kiterjedő vitát kell folytatnunk. Ily módon hozzájárulhatunk a vállalkozások gyarapodásához, a kreativitás ösztönzéséhez és az európai értékek megőrzéséhez.”

A hozzászólásokat a következő témákban várják:

• játékszabályok: olyan feltételek kialakítása, amelyek lehetővé teszik a dinamikusan fejlődő európai vállalkozások számára, hogy felvegyék a versenyt a nemzetközi (különösen az amerikai) konkurenciával – ehhez figyelembe kell venni azt is, hogy a versenytársakra gyakran eltérő szabályozás vonatkozik
• az európai értékek (köztük a médiaszabadság) és a felhasználók érdekeinek védelme (többek között a gyermekek védelme, illetve a hozzáférés biztosítása a fogyatékos személyek számára). A kérdés az, hogy nagyobb védelmet várnak-e el az emberek a televíziós műsoroknál, mint az internetes tartalmak esetében, és ha igen, hol húzzuk meg a határvonalat?
• egységes piac és egységes szabványok: egyes készülékek láthatóan eltérő funkciókkal rendelkeznek a különböző tagállamokban. Hogyan lehetne elősegíteni a megfelelő technológiai környezet kialakítását?
• finanszírozás: milyen hatással lesz az összeolvadás és a változóban lévő fogyasztói magatartás a filmek, a televíziós show-műsorok és az egyéb tartalmak finanszírozására? Hogyan járulnak hozzá a finanszírozáshoz az új értéklánc különböző szereplői?
• nyitottság és sokszínűség a médiában: szükség van-e beavatkozásra a szűrési módszereknél, például a keresőmotorok esetében? Befolyásolja-e a kiemelt tartalmakkal – például a nagy nézettségű sporteseményekkel és a frissen bemutatott sikerfilmekkel – kapcsolatos jelenlegi nagykereskedelmi gyakorlat a piacra jutást és az üzleti tevékenység fenntarthatóságát? Eléggé nyitottak-e a platformok?

A zöld könyv nem tesz javaslatot semmilyen cselekvésre, a konzultáció eredményeitől függően viszont a bizottság megvizsgálja majd a szabályozási és szakpolitikai lehetőségeket, beleértve az önszabályozást is.

Forrás: IT Café

Mióta ismerem Antonio Felizardo urat, a Hungarodigitel vezérigazgatóját, azóta hallok tőle arról, hogy Portugáliában az ATM berendezések önkormányzati ügyfélszolgálati végpontokként is üzemelnek. Logikus, egyszerű, praktikus. Egy 2008-as hír szól erről a Piac & Profitban, az eMagyarország konferencián elhangzottak kapcsán.  “Felizardo ennek kapcsán portugál példát hozott fel, ahol az ATM automatákat (amelyek sok hozzáférési pontot jelentenek) ma már csak ötven százalékban használják pénzfelvételre. A többi esetben egészen másra, például adózásra használják. A digitális szakadék létrejöttében szerepet játszik még az, hogy nem minden esetben kifizetődő a vállalkozások számára befektetni ezen hátrány megszüntetése érdekében.”  A HVG-n lelkes újdonságként tálalt hír előtt szükségesnek láttam elővezetni: már minden fel van fedezve, csak gyakran nem tudunk róla.

Talán azért reagálok erre érzékenyebben, mert Magyarországon most is folyik egy olyan program, amit 2008-ban volt szerencsém kitalálni, leírni, körbevinni és publikálni, aminek mai, 2013-as megvalósítói nem is akarnak tudni az ötletgazdáról, saját nevük alatt futtatva a projektet. Ez Magyarország, mondhatná a kedves olvasó. (De láthatjuk, másutt is előfordul.) De nagyon nehéz hozzászokni ehhez, mondanám válaszul én, a polgár, vagy inkább egészen kicsi kispolgár. (A szerk.)

Pénzmentes ügyfélkapuvá válhatnak a bankautomaták

Rengeteg előrejelzés van arra, hogy miért is halnak majd idővel ki a bankautomaták, de biztosak lehetünk benne, hogy egy-két évtizedig még velünk maradnak. Ez persze nem jelenti azt, hogy a jelenleg ismert formájukban. Az évtizedek óta nagyjából változatlanul a “be a kártyát, be a PIN-kódot, ki a pénzt” elven működő ATM-ek terén igencsak begyorsult az innováció mostanában.

Személyre szabott felület és pénzügyi gyorselemzés

A bankautomaták fejlődésének egyik természetes iránya a technológia szinte mindegyik területén megfigyelhető személyre szabottság. Ez a gyakorlatban például azt jelentheti, hogy nem a szokásos, általános pénzfelvételi összegek jelennek meg első körben, hanem ha az ügyfél mondjuk rendszeresen 20 vagy 40 ezer forintot vesz fel az ATM-ekből, akkor ez a két összeg. Emellett a számla egyenlegét sem szükséges külön lekérdezni, ugyanis ha a felhasználó engedélyezi, akkor a főmenüben ezt is feltüntetik.

A Wells Fargo az USA-ban már használ ilyen, személyre szabott felületet – és igény esetén pénzügyi elemzést is – mutató ATM-eket. A jövő egyértelműen ez, biztosan elér hozzánk is, a kérdés csak az lehet, hogy mikor.

Célzott csipogások, videós ügyintézés

A tavaly őszi Wincor World expón mutatták be azokat az ATM-es fejlesztéseket, melyek nem csak a felületet, hanem már az ügyfélazonosítást is személyessé teszik. A gépek ugyanis nem csak a kártyát vizsgálhatják, hanem azt is, aki használni szeretné. Miközben Lengyelországban már tesztelik az ujjlenyomat-olvasós ATM-eket, az új fejlesztések már az arcfelismerést is bevetnék az ügyfél azonosításához.

A banki biztonságtechnikával foglalkozó cégek az azonosítás mellett a kártyahasználat egyes lépéseire is koncentrálnak, így például olyan bankautomatát is bemutattak már, amelyik a “belecsipogok a világba” jelenség helyett célzott kommunikációt tesz lehetővé az ügyféllel, így csak az hallja az ATM hangjelzéseit, aki éppen használja azt. Ha pedig megvan a közvetlen kommunikáció, onnan már csak egy lépés a videós beszélgetés alkalmazása, így az ügyfél a bankfiók mellett az automatánál is beszélhet ügyintézővel – akárcsak a telefonos ügyintézést választaná, de itt a személyes bizalmat növelő képet is kap mellé.

Bankautomata, amelyikbe nem kell kártya

Szinte elkerülhetetlennek látszik, hogy a mobilfizetés terén nagy jövő előtt álló (igazság szerint már évek óta csak ott álló) NFC beszivárogjon a bankautomaták világába is. A néhány centiméteren belül érintésmentes kapcsolatot biztosító technológia implementálásának két kézenfekvő módja is van.

Az egyik szerint nem kell majd a nyílásba helyezni a bankkártyánkat, elég csak közvetlenül az automatához tenni, és már indulhatnak is a tranzakciók. Ha viszont elég csak a majdnem-érintés, akkor tulajdonképpen a kártyára sincs szükség, elég az is, ha a terjedőben lévő NFC-képes mobilunkat tartjuk az ATM-hez.

Folytatás (és más felhasználási irány) a HVG ezen oldalán.

Jobb az íráskészségük azoknak a 7 éves gyerekek, akik számítógépen – vagy laptopon, táblagépen – írogatnak, mint azoknak, akik szinte csak tollat használnak – erre jutott egy svéd felmérés.

Az Örebroi Egyetem 87 gyereket tesztelt. A tollal írók jószerivel csak pár tőmondattal intézték el az adott témát, míg a billentyűzettel dolgozók hosszú fogalmazásokat – akadtak, akik 2300 szavasat – írtak. Ake Grönlund, a tanulmány fő szerzője azzal magyarázza a különbséget, hogy a tollal író gyerekek feltehetően arra összpontosítanak, hogy szépen formálják a betűket, míg a számítógéppel írók szabadabb aggyal koncentrálhatnak mondandójukra. Grönlund szerint – megjegyezve, hogy a felmérés csak igen kevés gyermek bevonásával történt – az eredmény hatékonyabb oktatási mód kimunkálására ösztönözhet – adta hírül a The Local című svéd lap.

Forrás: MTI

Aranypajzs-projekt Kínában, pornóképek a miniszterelnök honlapján Ausztráliában, cenzortestület az államfő alá rendelve és még sok más – így szabályozzák az internetet a világban.

Több milliárd dolláros költség, 30 ezer rendvédelmi munkatárs – a kínai Aranypajzs Projekt nem viccel: sikerrel rekeszti ki a Mennyei Birodalomból a világ legnépszerűbb közösségi oldalait, honpolgárainak – legalábbis otthon – be kell érniük az államilag ellenőrzött mikroblogokkal és file-megosztókkal. Ilyen impozáns eredményben a magyar kormány egyelőre nem reménykedhet, már csak eszköztár hiányában sem, fideszes polgármesterek a jog eszközeivel próbálják a social media egyes felületeit purgálni. Példának okáért – ahogy azt a Népszava megírta – a szekszárdi polgármester facebookos kommentelőkre vadászik, akik ha vaskosabban fogalmazva is, de városvezetői tevékenységét (nevezetesen egy új adót) bíráltak.

Net-keresztapák

A Népszava – a teljesség igénye nélkül – megnézte, hol miképp viszonyul a hatalom a világhálóhoz, és úgy találta, hogy Orbán Viktornak, legalábbis e tekintetben, igaza van, és tényleg keleti szelek fújnak. A kínai cenzúra alaposságával ugyan nehéz versenyezni, de Fehéroroszországnak azért sikerült. Alexander Lukasenka elnök nemes egyszerűséggel internetcenzúrát vezetett be, aminek részeként a szolgáltatók többek között kötelesek minden internetkapcsolattal rendelkező személyről nyilvántartást vezetni. Lukasenka egy közvetlenül neki alárendelt elemzőközpontot is felállított – ez "élet és halál ura" a világhálón: meghatározza, mely oldalakat kell elérhetetlenné tenni, illetve azt is megszabja, ki és milyen néven gründolhat weboldalt. Megjegyzendő, azzal, hogy az internetre is rátenyerelt, Lukasenka gyakorlatilag megfojtotta a szólásszabadságot, hiszen Fehéroroszországban nincsen az államhatalomtól független tévé és rádió.

Pornó landol a miniszterelnöknél

A szabad világ országai közül Ausztrália regulázta meg a legmarkánsabban a világhálót, hivatalosan a gyermekek védelme érdekében. Így gyakorlatilag állami tűzfal mögé került egész Ausztrália mivel tartalomszűrésre kötelezték az internetszolgáltatókat és a kontinensnyi ország egész területéről korlátozzák a hozzáférést a fiatalok számára károsnak ítélt – erőszakot vagy pornográfiát tartalmazó – weboldalakhoz. Hogy mely honlapokat kell megszűrni, arról az Ausztrál Kommunikációs- és Médiafelügyeleti Hatóság (ACMA) saját hatáskörben döntött a szűrendő weblapokról. És hogy, hogy nem lekapcsolt jónéhány, a Wikileaks nevű online médiumra mutató hivatkozást is. Ugyanis a Wikileaks 2008 decemberében felfedte a dán kormány által cenzúra alá helyezett összesen 3863 weblap titkos listáját, az ACMA az erre mutató linkek elérhetőségét tiltotta meg. (És hogy biztosra menjen, az, aki weblapján hivatkozott a cenzúrázott szájtokra, azokat 11 ezer ausztrál dolláros (1 millió 700 ezer forintos) napi bírsággal sújtotta a hatalom.) Persze ezt a cybervilág sem hagyta válasz nélkül: az Anonymous csoport önkéntesei megbénították az ország parlamentjének siteját, továbbá Kevin Rudd volt miniszterelnök honlapját pornóképekkel szórták tele.

Emberek! Nem szabad lopni!

Európa nagyhatalmai közül Franciaország mutatkozott hajlandónak mutatkozott korlátozni a net világát – 2010-ben léptette életbe azt – az egyébként Nicolas Sarkozy, francia köztársasági elnök által szorgalmazott jogszabályt – ami alapján a kreatív online tartalmak illegális letöltőit és terjesztőit két írásbeli figyelmeztetés után egy évig le lehet kapcsolni a világhálóról – szélsőséges esetben pedig három évre börtönbe lehet küldeni. Ellenzői szerint a törvény befekszik a szórakoztatóipari-lobbinak, illetve bújtatott eszköz a szabad véleménynyilvánítás korlátozására.

Idióta tréfa miatt

Németország szintén a gyermekek védelmében vetett be cenzori szigort, pontosabban vettet volna be. 2009 nyarán ugyanis elfogadták azt a törvényjavaslatot, ami korlátozta volna a pedofil oldalakra tévedők hozzáférését. A jogszabály ugyanis felhatalmazta a Szövetségi Bűnügyi Hivatalt olyan feketelisták készítésére amelyek alapján az internetszolgáltatók blokkolják a tiltottnak minősített honlapokat. A törvényjavaslat visszavonására az Internetblokádok Elleni Munkacsoport (AK Zensur) kezdeményezésére létrehozott petíciót több mint 32 000-en írták alá. A szövetségi kormány úgy döntött, hogy mégsem blokkolja a hozzáféréseket, ugyanis hogy ártatlanok is a vádlottak padjára kerülhetnek egy becsempészett rosszindulatú kód, egy félrevezető link miatt, vagy egy idióta tréfa miatt.

Egy őrült miatt azért mégse

Azaz az internetet nem próbálják demokratikus országokban megregulázni, kizárólag gyermekpornográfia, állam elleni és terrorcselekmények, közösség elleni uszítás, közösség tagja elleni erőszak előkészülete, illetve kreatív tartalmak lopása kapcsán. De a korlátozáshoz még egy gyilkossági kísérlet sem elé. Például a Silvio Berlusconi elleni merénylet következményeként Olaszországban megpróbálták keretek köré szorítani a Facebookot, mivel a közösségi oldalon a támadó szimpatizánsai létre hoztak egy profilt, ahol két nap alatt közel százezer látogató járt. Így az olasz kormány kurtítani akarta a netes szólásszabadságot, mondván, a szellemileg zavart merénylő azért követte el tettét, mert a miniszterelnök elleni gyűlölet nyilvános terepet talált magának, és a gyűlölködők a közösségi támogatás által igazolhatónak látnak egy ilyen súlyos bűncselekményt. (A Facebook a felháborodás hatására eltávolította az "Öld meg Berlusconit" című oldalt.) Ám végül győzött az a nézet, amely szerint még egy őrült, egyébként megfelelően szankcionálható tette sem lehet ürügy a szólásszabadság korlátozására.

Forrás: Népszava

Juhász Márton GyroSet nevű, a mozgásképtelenek kommunikációjának és közlekedésének segítésére kifejlesztett rendszere lett az egyik győztese a szilícium-völgyi Singularity University által meghirdetett verseny budapesti döntőjének.

Az amerikai űrkutatási hivatal és a Google által alapított amerikai egyetem közép-kelet- és délkelet-európai innovációs versenyének döntőjén diadalmaskodó két győztes, Juhász Márton és a lengyel Aleksandra Orchowska nyáron utazhat a NASA kaliforniai kutatóbázisára.

A Design Terminálban megrendezett döntőben tíz régiós projekt versenyzett a NASA kutatóbázisára szóló két 25 ezer dollár értékű ösztöndíjért. Az innovációs versenyen olyan innovatív projektekkel pályáztak, amelyek képesek lehetnek arra, hogy egymillió ember életén javítsanak három év alatt, bármilyen exponenciálisan fejlődő technológia használatával.

Juhász Márton egy kórház mellett él és számos nyaktól lefelé megbénult emberrel találkozik nap mint nap. Ezek az emberek mozgásukat leginkább egy szájjal mozgatható joystick segítségével tudják kontrollálni, ami azonban látásukban korlátozza őket. Ezért fejlesztette ki a GyroSet nevű rendszert, amely a fejmozgás érzékelésével irányítja a végtagjaikat mozgatni nem tudók kommunikációját és közlekedését.

A verseny másik győztese Aleksandra Orchowska lett Cukeriada nevű projektjével. A Cukeriada a cukorbeteg gyermekek számára kifejlesztett játék és mobilalkalmazás, amelynek segítségével a fiatalok játékosan tanulják meg betegségük tüneteit és építik be életükbe kezelésük alapjait. A betegséggel járó folyamatos kezeléseket így nem traumaként élik meg, hanem magától értetődő módon válik életük részévé.

Forrás: MTI

Nagyon fiatalon mentél el, olyan korban, amikor emberek még csak az öregségre sem készülnek, nemhogy a halálra. Megadatott neked, hogy sokat tégy, sokat élj, fordíts a világ, az ország dolgain. Tetted is a magadét. Van ki szerint derekasan, más szerint éppen nem. Érdemes lett volna újfent vitatkoznunk efelett, de már nagyon késő.

Nem tudom, hogy voltak-e személyes ellenségeid, voltak-e barátaid? Mindössze három alkalommal adatott meg nekem, hogy igen hosszan, több órán át beszélgessünk, vitatkozzunk. Eszmét nem cseréltünk, mert hiszen egyikünk sem adta a magáét. Talán még abban sem értettünk egyet, hogy milyen kék pontosan az ég. De ennek ellenére – azt hiszem, a nevedben is mondhatom – mindketten élveztük a diskurzusainkat, mert friss volt, inspiráló, s vitára késztető. Ha összefutottunk, mindig elmosolyodtál, nevettél, s ezzel a mosollyal fogok mindig emlékezni rád, noha barátaim között sokan a kemény, feléjük ellenséges arcod őrzik magukban.

Vitáink ellenére mégis rokon lelkek voltunk, népművelők, a szó klasszikus értelmében, s ilyenekből ma már nincsen olyan sok. Én azt szerettem, hogy világképed koherens, egységes, stabilan felépített volt, s arról próbáltak meggyőzni – sikertelenül ‑, hogy a nagyvilág változásainak követése több rugalmasságot igényel. Több engedményt, hajlékonyságot. Hiszen emberek vagyunk, akik élik a maguk életét, s kinek van joga arra, hogy ítélkezzen más élete, döntése felett? Leben und leben lassen: tudod, mondtam eleget.

Vitáinkban mégis elfogadtam érveid, mert azok majd húszéves ismeretségünk alatt nem változtak gyökeresen. Mint egy öreg fa ágai, folyondárjai védték és támasztották egymást. A tieid voltak, nem import termékek, s így hitelesek. Nem a neofiták, újhitűek vehemenciájával, erőszakosságával és bizonyítási kényszerével – és megrázó műveletlenségével – érveltél, hanem elegánsan, meggyőződéssel, és azzal a polgári kultúrával, amely immár nagyon kiveszőben van. Talán éppen ezért tudtunk mindig szót érteni, sőt még egymást is.

Két napja küldtem neked éppen egy meghívót az április 28-i rendezvényünkre a Millenárisra, tudod, internet, idősek, fiatalok, társadalom, miegymás; sőt írni készültem egy hosszút, levelet, fájdalmasat. Mert újra szerettem, szerettük volna kezdeni a párbeszédet.

Ez immár elmarad.

Ez marad helyette.

Remélem csak, hogy boldogan élhettél, s elégedetten mentél el. Újra felötlik, milyen fájdalmasan fiatalon.

Egy klasszikus kérdéssel búcsúzom: Si Deus pro nobis, quis contra nos? Ha Isten velünk, ki ellenünk? És Bethlen Gábor válaszát adom rá: Senki. Bizonyára senki.

Dombi Gábor

Életrajza itt olvasható

Ahhoz, hogy versenyképesek legyünk, növelni kell a információs technológiai képzésben részt vevők számát – mondta a Magyar Nemzetnek Laufer Tamás. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke szerint az ágazatnak szüksége lenne egy stratégiai megállapodásra a kormánnyal. A szakembert az Információs társadalom kontra magyar társadalom című rendezvény kapcsán kérdeztük, amelyet a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szervezett a minap.

Miért került a rendezvény címébe a „kontra” szó? Nem hangulatkeltő a szembeállítás?

Én szakmabeliként kevésbé érzek ellentétet, de elképzelhető, hogy sokan, másképp látják. Tény, hogy az Ipsos adatai szerint a fiataloknak ma mindössze  hét százaléka olvas naponta könyvet, további 16 százaléka heti rendszerességgel, 65 százaléka pedig egyáltalán nem. Ezek az adatok önmagában sokkolók lehetnek és első ránézésre talán okolhatnánk érte az informatikát és a világhálót is. Tudom, sokan károsnak tartják azt is, hogy manapság a média vezérli mindennapjainkat, semmire sincs elég idő, mindennel foglalkozni akarunk, és végül semmivel sem tudunk igazán. Hajlamosak vagyunk elfelejteni az igazi értékrendeket, amiért élünk és amiben hiszünk és amiért dolgozunk. Azt viszont látnunk kell, hogy a mai fiatal generáció tagjait nem véletlenül nevezik a szakemberek digitális bennszülötteknek. Ők teljesen más eszközöket használnak, másképp gondolkodnak, nagyjából az okostelefonjaikkal fekszenek és kelnek és a közösségi médiából tájékozódnak. Ez a folyamat tőlünk teljesen függetlenül zajlik, akkor is, ha megpróbálunk nem tudomást venni róla.

Tehát nincs valódi választásunk? Az események túlléptek rajtunk? Akkor viszont hogyan tudnánk még nagyobb figyelmet fordítani a digitális írástudás általánossá tételére?

Az információs társadalom nem pusztán választható lehetőség, hanem az egyetlen út, amin haladhatunk. Így a cél az, hogy jó módszereket tudjunk kidolgozni a társadalom és az információs társadalom együttélésére. A történelemben a fejlettebb civilizációk rendre megelőzték a kevésbé erőseket. Annak idején Szent István jó döntést hozott, pedig alapvető változást jelentett ez akkor a társadalomnak. Ezer év múltán sok éves kirekesztés után Európa része lettünk megint. És része is akarunk maradni, megőrizve identitásunkat, kultúránkat, függetlenségünket. Több mint tíz éve arról beszéltünk, hogy a technológiák gyors alkalmazásával az európai mezőny élére ugorhatunk. Ma pedig – például az oktatásban a skandinávoktól, a németektől jó néhány hosszal lemaradva – arra kell összpontosítanunk, hogy lehetőségünk nyíljon a felzárkózásra.

Az információs társadalom viszont a globalitás irányába mutat. Összeegyeztethető ezzel a saját út követése?

Számos tudományág és iparág próbálja tágítani a teret és nyújtani az időt. A minőségi mezőgazdaság mellett az informatika, a biotechnológia, a nanotechnológia például olyan iparágak, amelyek nekünk is lehetőséget adnak a felzárkózásra. És mi, magyarok ezeken a területeken is nagyon sikeresek vagyunk, de még sokkal eredményesebbek lehetnénk. Egy példa: a túlnyomórészben hazai szellemi teljesítményre épülő szoftverexport piac már ma is 180 milliárdos. Meggyőződésünk, hogy megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével öt év alatt megduplázható lenne ez a szám. Sőt, tíz év alatt a teljes IKT, vagyis infokommunikációs szektor megkétszereződhetne, amikor már ma is a GDP tíz százalékát adja Magyarországon. Az Európai Bizottság szerint 2015-ben 900 ezer szakember fog hiányozni a területről. Az iparág minden évben 100 ezer új munkahelyet teremt, a szakmai utánpótlás viszont nem elegendő. Sajnos Magyarországra is igaz ez. A legfrissebb, 2011-es adatok szerint 6, 7 millióan dolgoznak Európában az infokommunikációban, az iparágban foglalkoztatottak száma pedig a XXI. század első évtizedében évente átlagosan több mint 4 százalékkal nőtt. Csakhogy az ilyen képzésben résztvevők száma visszaesett. A politikai és az oktatásirányítás úgy tűnik, sajnos még nem ismerte fel az ágazatban rejlő lehetőségeket.

De hát az informatikát kiemelten kezeli, s a mérnökképzést is támogatja a kabinet.

A tervek szintjén jó a helyzet. De a gyakorlatba mindez lassan vagy egyáltalán nem megy át. Például a szakiskolákban tanulók számára a jövőben 11 óra lesz a nem szaktantárgyakra vonatkozó heti óraszám. Ebből a 11 órából 5 óra testnevelés. Nem a testnevelés fontosságát kérdőjelezem meg, de tény: összesen 6 óra marad magyarra, matematikára, történelemre, informatikára, fizikára, kémiára, biológiára, földrajzra. Hogyan várhatjuk el egy vízszerelőtől, hogy beszállítói státuszt tudjon elérni bárhol, ahol informatikai rendszereket, vagy megoldásokat használnak a tervezéstől a kivitelezésig?

Mégis az ágazat sikereiről érkeznek hírek.

A folyamatosan növekvő szoftverexportnak köszönhetően az informatikai, távközlési és elektronikai szektor volt az egyetlen az összes hazai iparág között, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott. Ez a növekedés a KSH adatai szerint 2012 mindegyik negyedévében folytatódott. A szoftverkivitel piac hazai hozzáadott értéke kiugróan magas. Szinte teljes egészében magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározó import nélkül állítanak elő kizárólag a magyar szakemberek munkájára alapozva. A hazai szoftverexportpiacon az egy munkahelyre eső átlagos bevétel mértékét körülbelül 20 millió forintra lehet becsülni, ami vélhetően az egyik legmagasabb érték a termelő szektorban. Az 500 milliárd forint árbevételű Flextronics 5 százalékot ad hozzá a gazdaság tényleges fejlődéséhez. Azt szeretnénk, ha a kormány stratégiai megállapodás keretében hatékonyan ösztönözné a jövőben mindazt, ami valóban a hazai kis- és közepes vállalkozások érdekeiről szól.

Milyen elemeket tartalmazhatna egy kormányzattal kötött stratégiai megállapodás?

Szükség van az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési időszakában az infokommunikációs eszközök használatával megvalósuló innovációk kiemelt támogatására. Itt nemcsak klasszikus infokommunikációs megoldások fejlesztése jöhet szóba, hanem más iparágak automatizálása, meglevő értékláncrendszerek innovatív megújítása is. Például az egészségügyben, az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban, a közlekedésfejlesztésben és a gépiparban. Növekedés három területen lehetséges, ebben várnánk kormányzati támogatást: multinacionális vállalatok fejlesztőközpontjainak bővítésében, valamint már exportáló döntően magyar vállalkozások exportforgalmának növelésében, és új feltörekvő exportképes vállalkozások, startup-ok létrejöttének támogatásában. Mindezek eléréséhez a speciális akciótervek mellett szükséges az informatikai mérnökképzés növelése. Másrészt olyan fejlesztési megközelítés kell, amely lehetővé teszi, hogy az informatika felhasználásával új iparági megoldások szülessenek, amelyek exportálhatók; például a mezőgazdasági, egészséginformatikai fejlesztések.

Az elmúlt időszakban a kabinet jó néhány multinacionális vállalattal kötött szerződést az ágazatból. Milyen hatással van ez az iparágra?

Pozitívan hat ránk, mert ezek a vállalatok az iparágat is képviselik és nem egy közülük komolyan veszi országunkat. Ugyanakkor a hazai kis- és közepes vállalatoknak van igazán szükségük támogatásra – forrásbevonással, adóösztönzéssel, kedvező szabályozással.

Önnek szakmai érdekképviseleti vezetőként rövidesen lejár a mandátuma. Folytatni szeretné?

Természetesen igen. Nagyon fontos cél, hogy növeljük a digitális írástudók számát, s a fejlődéshez szükséges változásokat végigvigyük a közoktatástól a fejlesztéspolitikáig. Az informatika teljesítmény alapú iparág. Így a kiszámíthatóság, a folyamatos építkezés, eredmények jellemzik. Úgy gondolom, az IVSZ és én is hangsúlyosan képviseltem ezt a szemléletet az elmúlt három évben.

Forrás: Magyar Nemzet  / IVSZ

2013. februárban a száz főre jutó vezetékes hangátviteli csatornák száma 29,80 darab, a háztartások vezetékestelefon-ellátottsága pedig 61,90 százalék volt. Az előfizetők hagyományos telefonvonalon 307 millió, IP-alapon pedig 124 millió percnyi hívást kezdeményeztek. A vizsgált hónapban az egy fővonalra jutó kezdeményezett hívások átlagos időtartama 145,4 perc volt.

A vizsgált hónapban a hagyományos telefonvonalon szélessávú xDSL-internetszolgáltatásra előfizetők száma csökkent, értéke 768 ezer volt. A gyorsjelentésben szereplő – legnagyobb – kábelszolgáltatók előfizetései februárban 891 ezerre nőttek. Az FTTx, vagyis (az épületig, lakásig, irodáig) optikai szálon nyújtott szolgáltatás esetében 328 ezer előfizetés volt a hónap végén. 2013 februárjában az adatszolgáltatók vezetékes szélessávú internet-előfizetéseinek becsült száma a teljes piacra vonatkozóan 2,192 millió volt.

A szélessávú internet-hozzáférés esetében, a teljes (becsült) piacra vonatkozóan – valamennyi vezetékes technológiát figyelembe véve – a Magyar Telekom a piacvezető, piaci részesedése 35 százalék, második a UPC, piaci részesedése 21,9 százalék, a harmadik a sorban a Digi 13,7 százalékos részesedéssel. Ezt követi több száz kisebb szolgáltató együttes részesedése, amely 11,6 százalékot tesz ki, majd az Invitel következik 9,7 százalékkal.

A teljes hangcsatorna-számon belül – a beérkezett adatok alapján – a hagyományos vezetékestelefon-vonalak száma a hónapban 1,887 millió (az előző hónapban 1,903 millió), a kábeltelevíziós hálózaton működő hangcsatornák száma 620 ezer (az előző hónapban 611 ezer), míg az IP-alapú hangcsatornák száma 460 ezerre nőtt az előző havi 452 ezerről.  A teljes piacra vonatkozó hangcsatornák becsült értéke 3,025 millió 2013. február végén.

A vezetékes hangszolgáltatások esetében, a teljes (becsült) piacot alapul véve legnagyobb piaci részesedése a Magyar Telekomnak van, ez 58,4 százalékot jelent. Második helyen UPC áll 13,2 százalékkal, harmadik az Invitel 13,0 százalékkal, majd a Digi 9,0 százalékkal következik a sorban. A piac fennmaradó részén több tucat kis szolgáltató osztozik.

A 2013. februári adatok szerint az előfizetők a szolgáltató váltást megkönnyítő számhordozhatóság keretében 2004. Február óta összesen 675 ezer számot hordoztak.

Forrás: Netkutatások

Az NMHH frissen kiadott tanulmánya alapján az internetezők nagyobb részét egyelőre még az sem érdekli, hogy bárhonnan elérje az internetet. A Nemzeti Média és Hírközlési Hivatal (NMHH) a Strategopolis Kft.-vel készíttetett egy felmérést a haza internetezési szokások feltérképezésére, különös tekintettel a mobilinternet elterjedtségére, használatának gyakoriságára. A felmérés során 1019 véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdeztek meg internetezési szokásaikról.

A kutatás alapján a magyar lakosság fele internetezik napi gyakorisággal, és mintegy ötöde naponta három óránál többet. Húsz százalék egy héten legalább egyszer használ internetet, a megkérdezettek negyede viszont soha. Ez némi javulást mutat az Európai Unió által közzétetttavaly nyári állapothoz képest, ami Magyarországon 65,4%-os internet-penetrációt mutatott (és közel 4,3 millió Facebook felhasználót), de még mindig jelentősen elmarad az északi országokétól.

Nem meglepő módon a diákok legnagyobb része napi rendszerességgel internetezik, és közöttük nincs is olyan, aki soha nem lép fel a világhálóra. A nyugdíjasok és úgy általában a 60 év feletti korosztály 60%-a viszont egyáltalán nem használ internetet.

Forrás: NMHH

A megkérdezetteknek csak a harmada nyilatkozott úgy, hogy számára fontos vagy nagyon fontos, hogy bárhonnan el tudja érni a világhálót, viszont a mobilinternetezők döntő többsége (84,2%) napi rendszerességgel internetezik. A többiek számára elég az, ha otthon vagy a munkahelyen eléri a világhálót. Ugyanakkor a felmérés szerint a magasabb iskolai végzettségűek tartja fontosnak, hogy helytől független internetkapcsolata legyen. A kérdés megítélése a nemek között is eltérő, míg a férfiak 40%-a tartja ezt fontosnak, a nők körében ez már csak alig 30%. Ha kor szempontjából vizsgáljuk a kérdést, általánosságban elmondható, hogy minél idősebb valaki, annál kevésbé fontos számára a mobilinternet.

Fontos-e a mobilinternet? Forrás: NMHH

Sajnos a tanulmányból pontosan nem derül ki, a magyar internetezők hány százaléka használ (akár kizárólagosan) mobilinternetet, de az látható, hogy ezen a téren (is) még bőven van hová fejlődnünk.

Az Európai Unió kiemelt figyelmet szentel az internet-penetráció növelésére, és a mobilinternet-árak leszorítására. Az eddigi nyugat-európai példák alapján ezt főként egészségesebb piaci versennyel lehet elérni. Ausztriában az EU nyomására szeptembertől frekvenciaaukciót tartanak, mert tavaly a H3G Hutchinson csak ezzel a feltétellel kapott engedélyt az Orange Austria felvásárlására. Az Egyesült Királyságban nemrég zárult a 4G-s aukció, melynek eredményeként új szereplő érkezhet a szigetországi piacra. Franciaországban pedig 2012-ben, a negyedik mobilszolgáltató kiskereskedelmi megjelenése után már átlagosan 10%-os árcsökkenés volt tapasztalható, és ezzel párhuzamosan a mobilinternet-használat is emelkedett.

Forrás: ITCafe

Elkészült az IVSZ összefoglalója a hazai IKT piac állapotáról és kilátásairól. Az IVSZ 22 éves fennállása során újabb mérföldkőhöz ért: az IKT Index az IVSZ saját erőforrásaira valamint az index elkészítéséhez szükséges szervezetekkel kialakított együttműködésre alapozva külső anyagi ráfordítások nélkül valósult meg.

Megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a jelenleg 180 milliárd forintos magyar szoftverexport-piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT (informatikai és távközlési) szektor duplázhatna. A piaci kilátások alátámasztása és folyamatos nyomon követése érdekében a szervezet egy évente publikálásra kerülő piaci index bevezetése mellett döntött. Az IVSZ a hivatalos adatforrások hiánya miatt a NAV-val kötött stratégiai megállapodás keretében, és saját adatgyűjtés révén most először teremtette meg annak lehetőségét, hogy évente átfogó képet adhasson a hazai IKT szektor aktuális helyzetéről. Ennek megfelelően az IVSZ IKT Index, azaz az ágazat előző évre vonatkozó növekedési indexe a jövőben az IVSZ, a KSH, a NAV és az oktatásért felelős minisztérium (EMMI) adatai alapján kerül minden év negyedik negyedévében publikálásra a jövőben.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke az IVSZ IKT Index bejelentése kapcsán hangsúlyozta:„Megelégelve, hogy a hazai adatforrások egyike sem ad hű képet a szektor teljesítményéről, a saját adatgyűjtés és egy iparági index létrehozása mellett döntöttünk. Ez azért fontos, mert amennyiben a kormány komolyan gondolja 10 évre vonatkozó export-duplázási és gazdasági növekedési terveit, akkor látnia kell, hogy e növekedés nélkülözhetetlen pillére az IKT ágazat, amelynek valós teljesítménye eddig egyetlen adatforrásból sem volt egyértelműen kiolvasható. Az IVSZ szerint az IKT szektor 10 éven belül egyértelműen teljesítménye megduplázására lenne képes, de a szoftver export vonatkozásában 5 év is elegendő lenne. Ez azonban kizárólag megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével érhető el. Ennek feltételeit kívánjuk az ágazat valós teljesítményének transzparenssé tételével és nyomon követhetőségével megteremteni.”

A naptári évvel azonosan működő, informatikai és távközlési ágazatba tartozó társas vállalkozások 2011. évi társasági adó bevallásaikban 2 310,2 milliárd Ft nettó árbevételt mutattak ki. Ez a szám az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatok KSH által publikált adataival kiegészítve 7066,5 milliárd Ft-ot ér el.  Ez az összes adózó árbevételének 10 %-át jelenti.

Az IKT ágazatban jelenleg 20 064 társas vállalkozás működik, amelyből 2011-ben 11 649 egyéni és társas vállalkozó adózott az EVA szabályai alapján. Az ágazat adózói – leszámítva az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatokat – 80 418  főátlagos statisztikai létszámot jeleztek, amely a nemzetgazdasági szinten 397 975 társas vállalkozó által foglalkoztatottak létszámának 3,7%-át jelenti, az összes foglalkoztatottaknak pedig 2%-t, míg a teljes hazai szja-s körnek 1,7%-át.

A fő tevékenysége alapján vizsgált ágazatba sorolt adózók nettó SZJA pénzforgalma 2011-ben 71,0 milliárd Ft, 2012-ben 70,7 millárd Ft volt, ami a költségvetési személyi jövedelemadó bevétel 5,1 illetve 4,7%-át tette ki. Így az IKT ágazat az egy főre eső SZJA befizetése 3-szorosa volt 2011-ben a nemzetgazdasági átlagnak, megint csak az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatok nélkül.

Az ágazatba sorolt adózók nettó ÁFA pénzforgalomból való részesedése 2011-ben 9,3%, ami az egy főre eső ÁFA befizetése tekintetében 4.65-szerese a nemzetgazdasági átlagnak.

A társasági adónemben a vizsgált adózók 2011-ben 14,7 milliárd Ft, 2012-ben 18,3 milliárd Ft adóbefizetést teljesítettek, ami a nemzetgazdasági összes adóbevétel 4,6  illetve 5,4 %-a volt.

Az IVSZ felvázolva a szektor növekedési lehetőségeit, továbbra is úgy látja, hogy a duplázás10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, amelynek elengedhetetlen feltétele a szakemberképzés növelése legalább évi 2 000 fővel. A legutolsó hitelesített EMMI Statisztika alapján 2011-ben összesen 61 774 fő, ebből az informatikai képzéseken 2 392 fő, az informatika tanári képzésekben pedig összesen 237 fő kapott oklevelet. 2011-benaz általános felvételi eljárásban államilag támogatott helyre felvettek száma 5 593 fő, ebből informatika tanár mesterképzésre 91 fő volt, 2012-ben pedig 4 754 államilag támogatott diák, ebből 80 informatika tanár mesterképzésen résztvevő tanuló volt.

„Sajnos a felsőoktatási statisztikák több ponton is aggodalomra adnak okot. Egyrészt önmagában alacsony számban képződnek szakemberek, másrészt pedig elgondolkodtató, hogy a 2011-ben 5 593 képzést kezdő ellenében ugyanebben az évben csupán 2 392 fő diplomázott. Tekintettel arra, hogy feltételezhető, a 2011-ben végzettek sem lehettek kevesebben az indulásnál, a két szám különbsége arra enged következtetni, hogy meglehetősen nagy – közel 45%-os – a lemorzsolódás. Ennek az okait a közeljövőben biztosan vizsgálni fogja az IVSZ.” – monda el Laufer Tamás.

A hazai felsőoktatásban, amelybe az alábbi szakképzettségeket számították be:

• gazdaságinformatikus (alapfokozat)
• informatikai tudományok (doktori fokozat)
• informatikus közgazdász (főiskolai)
• mérnök informatikus (alapfokozat)
• mérnök-informatikus (főiskolai)
• okleveles gazdaságinformatikus (egyetemi)
• okleveles gazdaságinformatikus (mesterfokozat)
• okleveles informatika szakos tanár (egyetemi)
• okleveles közgazdasági programozó matematikus (egyetemi)
• okleveles mérnök informatikus (mesterfokozat)
• okleveles mérnök-informatikus (egyetemi)
• okleveles programtervező informatikus (mesterfokozat)
• okleveles programtervező matematikus (egyetemi)
• programozó matematikus (főiskolai)
• programtervező informatikus (alapfokozat)
• számítástudományi szakinformatikus (szakirányú továbbképzés)
• számítógép-hálózati szakember (szakirányú továbbképzés)

A műszaki képzési területről pedig

• kommunikáció-technikai mérnök (főiskolai) szakképzettséget számították be.

Az IVSZ IKT Indexről

Az Index a jelenlegi piaci teljesítményt és a jövőbeli piaci kilátásokat számszerűsítve kerül majd évente a negyedik negyedévben kiszámításra , úgy mint árbevétel, adótartalom, export árbevétel, foglalkoztatás, valamint induló start-upok száma, innovációs index, frissen végzett szakemberek és tanárok száma.  A 2012-es index 2013 végén kerül publikálásra.

Az informatikai és távközlési ágazat által foglalkoztatottak létszáma a vizsgált ágazatba tartozó TEÁOR kódú fő tevékenységi körű társasági adóbevallást benyújtó adózók 2011. évi bevallási adata alapján került meghatározásra.

A sajtóközleményben szereplő adatok az IVSZ tulajdonát képezik. Kérjük, hogy publikálásuk esetén az IVSZ adataira hivatkozzanak.

Forrás: IVSZ

A siketek és nagyothallók számára kifejlesztett okostelefonos alkalmazás teszi infokommunikációs szempontból is akadálymentessé szerdától a Szépművészeti Múzeum állandó kiállításának jelentős részét.

A 90 decibel Project és a Jel-M együttműködésével és támogatásával egy olyan okostelefonos alkalmazás jött létre, melynek segítségével a hallássérültek akadálymentesen tekinthetik meg az állandó kiállításokat. A „SzépMűSL” (sign-language/jelnyelv) nevű alkalmazás használatával a gyűjteményekről és a kiállított műtárgyakról magyar jelnyelven kaphatják meg a művészettörténeti információkat. A múzeum épületében a gyűjtemények és a kiállított tárgyak között az eligazodást az okostelefonos alkalmazásban található interaktív térkép segíti. A műtárgyak mellett elhelyezett QR kódok beolvasásával pedig a kiállított tárgyról azonnali jelnyelvi információ kapható. Időszaki kiállításokhoz jelenleg nem áll rendelkezésre jelnyelvi videó! – írja a múzeum közleménye.
A SzépMűSL alkalmazás Android és iOS operációs rendszerű okostelefonokra díjmentesen letölthető a Google Play és az App Store áruházakból. Azon látogatók, akik nem rendelkeznek okostelefonnal, 2013. április 3-ától a Múzeum Információs Pultjában kölcsönözhetnek készüléket (okostelefont), melyen feltelepítve találják az akadálymentesítést segítő alkalmazást. A készülékek csak előzetes regisztrációval vehetők igénybe.

Forrás: SG.hu

Az Európai Unió minden tagállamára kötelező szabályozási javaslattal állt elő az Európai Bizottság: a kezdeményezés 30 százalékkal csökkentené a szélessávú internetes hálózatok kiépítésének költségeit.

A javaslat értelmében a jövőben minden új vagy felújított épületet fel kell készíteni a szélessávú internet kiépítésére. Emellett a bizottság könnyebbé tenné a szolgáltatóknak, hogy "tisztességes és ésszerű" feltételek mellett hozzáférhessenek a már létező infrastruktúrához, és az annak kiépítéséhez szükséges engedélyezési eljárást is egyszerűsíteni szeretné. A bizottság azt a célt tűzte maga elé, hogy 2020-ra minden család és vállalkozás legalább 30 Mbps sebességű internetes hozzáféréssel rendelkezhessen, legalább felük pedig 100 Mbps sebességű internetre fizethessen elő. Ennek költségeit a bizottság szakértői 200 milliárd euróra saccolják, a kedden ismertetett javaslat pedig ennek akár 30 százalékát is megspórolhatóvá teszi – véli a brüsszeli testület.

A bizottság szerint a szélessávú internet jelenti a telekommunikációs és digitális egységes piac gerincét, a hálózat kiépülését mégis lassítja a tagállamonként vagy esetleg megyénként, városonként eltérő adminisztratív kötelezettségek rendszere. A mai szabályok ártanak Európa versenyképességének – jelentette ki Neelie Kroes digitális területért felelős uniós biztos. "Mindenki megérdemli a gyors, szélessávú internetkapcsolatot. Fel akarom számolni a bürokráciát, amely ezt megakadályozza. Az Európai Bizottság azt akarja, hogy az emberek gyorsabban és olcsóbban juthassanak széles sávú internethez" – hangoztatta Kroes.

A bizottság közleményében kiemeli, hogy jelenleg nincs olyan piaci mechanizmus, amely azt szabályozná, hogy a szolgáltatók hogyan vehetik igénybe más szolgáltatók már létező infrastruktúráját – például egy internetszolgáltató a telefoncégét – sőt egyes tagállamokban ezt a törvények kifejezetten ellehetetlenítik. Egy bizottsági forrás arra is rámutatott, hogy az uniós tagállamok kifejezetten kérték, hogy a brüsszeli testület álljon elő egy ilyen javaslattal, ugyanakkor számítanak arra, hogy lesz némi "morgolódás" a tagállamok részéről, hogy "Brüsszel már megint beavatkozik". Ennek ellenére a forrás szerint a tagállamok és az állampolgárok többsége is ezt akarja, és a józan ész is ezt diktálja. Minek a kábelfektetéshez kétszer felásni egy utat feleslegesen? – fogalmazta meg a kérdést a név nélkül nyilatkozó bizottsági tisztviselő.

Forrás: MTI

Szegények a hazai fogyasztók, nincs bővülés az informatikai piacon, ezért a gyártók csökkentik közvetlen jelenlétüket Magyarországon. Az eddigi tevékenységüket egyre inkább a disztribútoroknak kell átvenniük, azaz gyakorlatilag közvetett márkaképviseletté válnak, ami ha felkészülnek az új szerepükre egyben új lehetőségeket is teremt számukra.

Az Apcom Hungary az Apple egyik legnagyobb hazai disztribútora, a három kontinensen 30 országban jelen lévő Midis Group tagja. Vezetője, Szeidl Tibor egy sajtótájékoztatón ismertette hogyan látják ők a magyar piacot, közvetítő szereplőként szerintük hogyan lehet alkalmazkodni a válság okozta változásokhoz, és ez mit jelent nekünk, fogyasztók számára, illetve a gyártók hogyan reagálták le a csökkenő keresletet. Közlése szerint míg a régió többi országában évente 7-8 százalékkal emelkedik az informatikára költött összeg, addig nálunk ez idén csak 3% lesz, de ez is csak az okostelefon-vásárlásoknak köszönhető, azok nélkül zsugorodtunk volna.

2007 óta nálunk volt a legnagyobb a visszaesés, a cégeknél előtérbe lépett a költségtakarékosság, lényegében csak szinten tartásra és karbantartásra költenek, a kormányzati szféra megrendelései pedig esetlegesek, volumenében harmadára estek. A végfelhasználói piacra sem lehet stabilan építeni, mivel rendkívül gyorsan változnak a fogyasztói igények (lásd a PC-eladások csökkenését és a táblagépek robbanásszerű terjedését), szoftverekre, szolgáltatásokra viszont kevesebbet vettünk, mint korábban. Erre a töpörödésre gyártói oldalról is elkerülhetetlen a leépítési reakció, sok társaság bezárta magyar képviseletét vagy csökkentette hazai létszámát, illetve kevesebbet költenek marketingre, reklámra, a végfelhasználók oktatására.

"Azt látom, hogy a gyártók leépítenek, azt látom, hogy kivonulnak. A feladatok, amelyeket eddig megoldottak azok most nincsenek megoldva, vagy nem lesznek megoldva a közeljövőben." Szeidl Tibor szerint a kiskereskedőket a gyártókkal összekötő disztribútorok nincsenek felkészülve erre a folyamatra, mert ugyan rengeteg cég van jelen a területen – közlése szerint tíz éve túlzsúfolt a piac -, de többségük tőkeerő nélküli vállalkozás, amely képtelen megfelelő támogatás biztosítására. Véleménye szerint az új helyzetben a disztribútoroknak kell a hiányzó gyártói jelenlétet átvenniük, markánsabb szerepet kell játszaniuk a termékláncban.

Vélekedése szerint erre a válsághelyzetre a dedikált disztribúciós modell a jó válasz, mely arról szól, hogy részben átveszik a gyártói feladatokat, egyfajta "közvetett márkaképviseletként" működnek. Természetesen ez csak félmegoldás mert az igazi profizmus a gyártónál van, de ha annak 20 – 50 fős képviselete nem fenntartható, meg kell próbálniuk néhány fős szakértő csapatokkal, projektcégekkel betölteniük a kivonulás nyomán támadó űrt. Ehhez persze bizalmi kapcsolatot kell kiépíteni a gyártóval is, ami lehetőséget is teremt, mert adott esetben hozzájárulást lehet tőle kapni az elvégzett feladatokért. Konkrét igényt látnak erre a tevékenységre a gyártók részéről, hiszen azok sem akarnak felégetni maguk mögött minden hidat.

Rendkívül rosszul érinti őket a forintárfolyam gyors változása, hogy az pár hét alatt 290 körüli szintről jóval 300 fölé ugrott. "Ez a halála a disztribúciónak. Ha valamivel tönkre lehet tenni a kereskedőt akkor az ez. Nagyon sok termék, nagyon sok gyártó több hónapos szállítással dolgozik; mire a hajó ideér, mire a terméket kiteszik eltelik három hónap és még ki se került az óriásplakát." Ebből következően is a szürkepiac részesedését háztartási elektronikában – ahol a hozzáadott érték korlátos – két számjegyű részesedésűre becsüli, melynek aránya a termékek árának növekedésével emelkedik.

Az itthon leginkább az alma logóról ismert cég vezetője a magyar elektronikai kiskereskedelmi piacon leginkább az Extreme Digital kontra többiek elleni harcát emelte ki. Közlése szerint a területen élet-halál küzdelem zajlik, és szerinte nem véletlen, hogy kihullott a Keravill, az Electroworld (többször is), a Murányi stb., és örülne, ha a magyar piac el tudna tartani egy nagyformátumú szakbolt-hálózatot.

"A magyar piac a gyártók marketingbüdzséjében a kerekítési hibahatáron mozog, ergo brandkommunikációt, rossz szóval élve ‘néptanítást’ a gyártó oldaláról nem látunk, vagy nagyon ritka. A Samsungnak van bőven pénze, csinálja, az Apple speciel nem nagyon – pedig az Apple-nek is van pénze… Ki az aki meg tudja tanítani a vásárlót, hogy mi a különbség egy okostelefon és nem okostelefon között, hogy mire jó a tablet, mi a különbség az operációs rendszerek között? A kereskedő. Vevőként nagyon nagy igény lenne arra, hogy tanítsanak minket, de nem nagyon akarunk fizetni érte, emiatt a nagy alapterületű plázás elektronikai boltok iszonyú problémákkal küzdenek. A költségük nagyon magas, de elviszi tőlük a forgalmat a hiper és elviszi az online."

"Nagyon nehéz helyzetben van ma a piacon mindenki, beleértve az Apple kereskedőket is, akik szakbolt jelleggel működtetik a tevékenységüket. A vevők igénylik a tudást, de nincs még meg az tudatosság, hogy ez többe kerül, nem fogadják el, hogy itt a termék 5 százalékkal drágább." Véleménye szerint a magyar fogyasztók nem biztos, hogy el tudnak tartani ilyen sok Apple-boltot, ez attól is függ, hogy a vállalat megjelenik-e egy olyan termékkel, ami az iPad-hez hasonló hatást gyakorol a piacra.

"Az oktatást egy online kereskedő is meg tudja tenni, könnyebb neki a tudás megosztása, mint élőszóban. A hajlandóság arra, hogy a webről tanuljunk azt gondolom nő, legtöbben már a termék kiválasztást is ott kezdjük. Sokan vannak, akik nem mennek be a boltba, mert csalódtak néhányszor, vagy nem megfelelő információt kaptak, hanem elkezdenek blogokat olvasni, online teszteket, összehasonlító oldalakat néznek, de ilyenkor egy plázában áruló szaküzlet már vesztett helyzetben van, mert ha kifizetni nem is fogja az ember a weben, de megrendelni biztosan meg fogja."

Forrás: SG

A három cég már be is nyújtotta a W3C webszabványosítási konzorciumhoz az ötletet leíró dokumentumot. Az Encrypted Media Extensions című előterjesztést a BBC is támogatásáról biztosította. A javaslat értelmében létre kell hozni olyan csatlakozási pontokat, amelyeken keresztül a böngészőket a tartalomtitkosító rendszerekhez lehet kapcsolni. Bár a leírás alapvetően nem ragaszkodik a DRM megoldásokhoz, de számos szakember mégis úgy érzi: amennyiben elfogadják az elképzelést, akkor ebbe az irányba történhet előrelépés.

A BBC azzal indokolta a támogatását, hogy nem valószínű, hogy belátható időn belül már nem lesz szükség az online streamelt videók tartalomvédelmére, vagyis egy szükséges lépésről van szó. Éppen ezért a BBC kiáll a szükséges mechanizmusok szabványosítása mellett. Ezeket a módszereket azért akarják alkalmazni, hogy a tartalmakat csak bizonyos platformokon tegyék elérhetővé, ehhez azonban az is kell, hogy az új rendszerek olyan fejlettek legyenek, hogy a kijátszásukat már büntetőjogilag is nyomon lehessen követni.

Glynn Moody nyílt forráskódú aktivista nem érti a BBC pálfordulását, hiszen szerinte a brit adó korábban egyértelműen kiállt a nyílt szabványok alkalmazása mellett. Moody leszögezte: a BBC azt a hatalmat akarja biztosítani magának, hogy megmondhassa a számítógépeinknek, hogy melyik tartalmat tiltsák le. Cory Doctorow, a BoingBoing szerkesztője azt hangsúlyozta, hogy ha digitális másolásvédelmeket integrálnak a HTML5-be könnyen a nyílt forráskódú szoftverek betiltását vetítheti előre, hiszen a böngészők, például a Firefox forráskódjának megváltoztatásával, könnyen kijátszható lennének ezek a DRM-megoldások. Kérdés, hogy erre azután mit lépnének a cégek. Szerinte "a szórakoztatóipari társaságok egy teljesen megőrült csoportja" támogatja ezt az elképzelést.

A HTML5 kapcsán tavaly szeptemberben derült ki, hogy 2016-ig lezárulhat a szabványosítási folyamat. A fő problémát az jelenti, hogy a vetélytársaknak számító böngészőfejlesztők nehezen tudnak közös álláspontot kialakítani.

Forrás: SG

A jelenlegi szabályozások alapján Európában csak korlátozottan van engedélyezve a szerzői jog által védett zeneszámok, filmek és szövegek magáncélú másolása, ezért cserébe a jogtulajdonosok átalánydíjat kapnak. A jogdíjak egyaránt sújtják a PC-ket, az MP3-lejátszókat, az okostelefonokat, a merevlemezeket, a fénymásolókat, a szkennereket és a multifunkciós készülékeket, az USB-kulcsokat, a memóriakártyákat és a CD-, illetve DVD-lemezeket. A jogdíjak beszedését és elosztását a nemzeti jogvédő szervezetek végzik. A médiavilág digitalizálódásával azonban ez a rendszer egyre kevésbé tartható fenni. Vitorino ezért dolgozta ki a reformjavaslatait.

A dokumentumban Vitorino azt javasolta, hogy a jövőben olyan szerzői jogi szabályozás legyen Európában, amely a szerzői jogdíjak alkalmazása helyett a közvetlen értékesítést helyezi előtérbe. Az egykori belügyi és igazságügyi biztos kiemelte, hogy a felhasználók számára átláthatóbbá kell tenni a szerzői jogdíjas konstrukciókat, továbbá szorgalmazta, hogy az európai uniós tagállamokban alkalmazott nemzeti szerzői jogdíj-rendszereket összhangba kell hozni egymással azért, hogy megszüntethető legyen a piaci versenyt jelenleg akadályozó állapot.

Mindez azt jelentené, hogy a gyártókra és az importőrökre eddig vonatkozó jogdíjfizetési kötelezettséget hosszú távon a kereskedőkre kellene áthárítani és a jogdíj-rendszert egyszerűbbé kell tenni. Emellett meg kell könnyíteni a különböző eszközöknek az egyik európai országból a másikba való exportját. A javaslatok között van az is, hogy a határon átnyúló tranzakciók esetén a felhasználó kizárólag a lakóhelye szerinti országban fizessen jogdíjat.

Forrás: SG