Ez az utolsó bejegyzés a blogomon, legalábbis egyelőre és ezen a helyen. Az első blogbejegyzésben, tavaly júniusban azt mondtam, hogy releváns és érdekes blogot szeretnék írni szakmai és üzleti kérdésekről és eközben én magam is bemutatkozom majd a magyar piacnak. Remélem, hogy ezt az ígéretet sikerült teljesítenem – bár ezt végső soron Nektek kell megítélnetek. Nagyon érdekesen alakult az első évem a Pannon vezérigazgatói székében, és nagyszerű lehetőségeket látok általában véve a magyar piacon, és konkrétan az ICT szektorban. De reformokra van szükségünk, beruházásbarátabb jövőképre és egyértelmű hatósági szabályozásra.‪

A Pannon vezérigazgatójaként kezdtem a blogot, és ahogy talán Ti is tudjátok, a múlt héten bejelentettük márkaváltási programunkat és a Telenor név felvételét. Ez azt jelenti, hogy még közelebb visszük 3,6 millió magyarországi előfizetőnket a Telenor 174 milliós (és folyamatosan bővülő…) európai és ázsiai ügyfélköréhez. Fantasztikus utazás és új energiaforrás lesz ez mind a Pannon csapata, mind pedig a piac egésze számára. Az innováció, a verseny és az értékteremtés új fejezetét nyitja meg előttünk, és hozzásegíti a Telenort, hogy Magyarország legkedveltebb mobil szolgáltatójává váljon.

Fontos, hogy az egyén szintjén is innovatívak maradjunk, így a márkaváltási folyamat részeként én magam is keresem az új utakat a folyamatos változás és megújulás kommunikálására. Lehet, hogy örültök (vagy épp ellenkezőleg), hogy nem tűnök el – más csatornákon keresztül ezentúl is találkozhattok velem és hallhattok rólam, akár egy új blogban vagy egyéb módo(ko)n.

Nagy örömmel írtam ezt a blogot az elmúlt évben, és bízom benne, hogy hamarosan újra találkozunk más mobil, virtuális és remélhetőleg személyes közegben, vagy a Telenor valamelyik jövőbeni üzletében. Addig is minden jót!

Anders

Néhány bejegyzéssel ezelőtt már említettem, hogy 2010-ben a készpénz- és költséggazdálkodásra és az ügyfelekre fogunk koncentrálni.

Ezzel összhangban, bejelentéseink között szerepelt egy 3 milliárd forintos költségmegtakarítási program, amely forrásokat szabadít fel a jövőbeni növekedés ösztönzésére: a mobil szélessávú megoldások, azon belül is az LTE-technológia fejlesztésére és új, kedvező ár-érték arányú termékek és szolgáltatások, pl. a Magyarországon egyedülálló „Hívás” tarifacsomagok bevezetésére.

Kitartóan haladunk célunk felé, hogy mi legyünk Magyarország legnépszerűbb mobil hang- és adatátviteli szolgáltatója.

Ám a beruházásokat megalapozó forrásokat azonban elő kell teremteni. Ma délelőtt házon belül bejelentettem, hogy költségmegtakarításunk közel kétharmadát személyi költségeken kell elérnünk, és jelenleg zajlik a konzultációs folyamat egy olyan leépítési programról, amely mintegy 250 munkahely megszűnését jelentheti.

Az ilyen és ehhez hasonló rossz hírek kommunikálása az egyik leghálátlanabb feladat a vállalatvezetésben, hiszen húsbavágó, emberi életeket befolyásoló kérdésről van szó. Ebben a helyzetben jó tudni, hogy mindig is őszintén, odafigyeléssel és tisztelettel bántunk munkatársainkkal, és ezután is ezt fogjuk tenni.

Valaki egyszer azt mondta: „Bánj úgy másokkal, ahogy veled szeretnéd, hogy bánjanak.” Mennyire igaza volt!

Davos idei üzenetét mindannyian magunkénak érezhetjük. Magyarországon minden mobil távközléssel foglalkozó cég nehézségekbe ütközött az elmúlt év során, ami a csökkenő bevételeket illeti. Azonkívül, hogy a bevételeink jövőbeni növelését célozzuk meg, a költségekre is figyelmet kell fordítanunk, ahogyan arra már egy korábbi blogbejegyzésemben is kitértem. A Pannonnál éppen újragondoljuk, hogyan tudnánk innovatívabbak lenni és hogyan tudnánk hatékonyabban működni. Semmi kétség afelől, hogy egy idő után eljutunk az újratervezés és az újraépítés fázisába is.

Ám az újragondolás, újratervezés és újraépítés nemcsak az üzleti világra vonatkozik, hanem a politikára és a törvényhozásra is. Íme egy részlet a davosi vezetői összefoglalóból:

„A nemzeti törvényhozóknál, a felügyeleti szerveknél és a nemzetközi szervezeteknél folyamatban van az intézmények, politikák és szabályozások újratervezése, amelynek célja a kormányzási szakadék áthidalása, a rendszerhibák elkerülése és a növekedés helyreállítása. Ugyanakkor ezekhez az erőfeszítésekhez a hosszú távú siker érdekében szükség van egy közös látásmódra, az innováció terén kifejtett együttműködésre és az állami és magánszektorok együttműködésére. A siker tényezői az érdekelt közösségek bizalmát bíró és intézkedésekre felhatalmazott személyektől és intézményektől függnek.”

Magyarországon az összes mobilszolgáltató céljának tartja, hogy fejlődjenek a mobil hang- és adat alapú szolgáltatások, mivel véleményünk szerint ez a jövő útja, nemcsak a mi, hanem az egész ország gazdasági sikere szempontjából is. Úgy gondolom, már tettünk néhány lépést előre, hogy az összes érdekelt felet bevonjuk az újragondolás folyamatába, ám most már a tettek mezejére kell lépnünk a jövőbeni növekedést célzó újratervezés és az újraépítés terén is.

A mobiltechnológiában rejlő lehetőségek természeti és egyéb katasztrófák idején mutatkoznak meg igazán.

A január 12-i földrengés után Haitin azonnal összeomlott a kommunikáció. Nem működött az internet, a mobiltelefon‑hálózat, csak néhány rádióamatőr továbbította a híreket az éterben.

Kommunikációs csatornák nélkül a segélyszervezetek nehezen tudták megszervezni a mentési munkálatokat, és értékes időt vesztettek a túlélők utáni kutatásban.

Ám a mobiltechnológia sok esetben rövid időn belül helyreállítható a katasztrófa sújtotta övezetekben, és a közösségi hálózatok most is pillanatokon belül hírt adtak az eseményekről. Folyamatosan érkeztek a hírek és a képek a Twitterre, elindultak az első önkéntes adományozási programok. Egy haiti nő segítséget is SMS-ben kért.

A mobilszolgáltatók segíteni tudnak és segítenek is a közösségeknek a katasztrófa utáni mentésben és a hosszabb távú újjáépítésben, de más módon is tudunk segíteni.

A Pannontól és anyavállalatától, a Telenortól érkező adományokon túl a magyar mobilszolgáltatók közös segélyvonalat indítottak a Haitin végzett mentési munka támogatására. Ha felhívod az 1749-es számot vagy SMS-t küldesz rá a „HAITI” szóval, 200 forintot adományozhatsz az ENSZ gyermekvédelmi szervezetének, az UNICEF-nek, és ezzel segíthetsz megoldani a haiti családok súlyos ivóvízgondjait.

Kérlek, ha teheted, csatlakozz a kezdeményezésünkhöz!

Most biztosan azt hiszitek, hogy a közlekedési sztrájk miatti produktivitáskiesésről fogok panaszkodni a magyar cégvezetők nevében. Pedig nem erről lesz szó!

A Pannonnál még a szemünk se rebbent– pedig félig üres volt a központ a hét nagy részében. Vannak más, általam ismert magyarországi cégek is, ahol nem okozott különösebb zavart a sztrájk. Mások viszont nehezebb hetet tudhatnak maguk mögött. Egyes iparágak nagyon megérzik, ha a dolgozók nem érnek be a munkahelyükre időben, vagy egyáltalán nem tudnak munkába menni.

Hogy nálunk miért nincs ez így? A válasz a távoli munkavégzés. A Pannonnál a dolgozóknak van mobiltelefonja, mobil szélessávú hozzáféréssel ellátott laptopja, kihangosítója és webkamerája. Tehát otthonról is mindenki nyugodtan folytathatja a munkát.

Hogy visszaesett-e a produktivitás? Nos, az még engem is meglepne, ha nőtt volna. Ha kevesebbet kell utazni, több idő és energia marad a tényleges munkavégzésre, a családra, az ember szeretteire vagy éppen a hobbijára.

Persze bármilyen rendszert ki lehet játszani, de ez az irodában is megtörténhet. Az egész csupán bizalom kérdése. Természetesen szükség van személyes találkozásokra és interakcióra, de távmunkával is sok mindent megoldható, és sok kevésbé hatékony megbeszélésnek már a megszervezése is felesleges…

Ha olvasóim között van olyan, akinek a vállalatát negatívan érintette a sztrájk és az, hogy a dolgozók nem értek be időben vagy egyáltalán nem tudtak eljutni a munkába, tegye fel magának a kérdést: mire van elsősorban szükségünk: technológiára vagy bizalomra?

Ennek jegyében íme vezetői fogadalmam a recessziós 2010-es új évre: „mindenkit meggyőzök a környezetemben, hogy állhatatosan figyeljen oda a készpénz- és költséggazdálkodásra és az ügyfelekre.”

Mindannyian tudjuk, hogy a készpénz az éltető elem minden vállalat, sőt minden egyén pénzügyi jóléte szempontjából. Hiába tűnik papíron nyereségesnek a tevékenység, csak készpénzből lehet kifizetni a számlákat és mozgásban tartani a gépezetet.

A Pannonnál összehangoljuk egymással a készpénz- és költséggazdálkodást és folyamatosan azt mantrázzuk, hogy mindenki „bánjon olyan gondosan a Pannon pénzével és költségeivel, mint a sajátjával”.

A költségtudatosság mindig is fontos sikertényező volt a Pannonnál, de ami tegnap még jól működött, holnap már nem biztos, hogy elegendő. Rugalmas vállalat lévén állandóan meg kell újulnunk, újra kell gondolnunk folyamatainkat és keresnünk kell a választ a „miértekre”.

Lehet, hogy korábban jóváhagytunk egy olyan intézkedést, ami költségeket generál és pénzt visz el a vállalattól, de a recesszióhoz alkalmazkodva egyre határozottabban merül fel csapatunkban a kérdés: „ha az én pénzem lenne, biztos, hogy most és így költeném el?”.

Ha mi is megkérdőjelezzük költségeink indokoltságát, egyáltalán nem meglepő, hogy ügyfeleink is ezt teszik. Mindannyian megpróbáljuk józanul rendszerezni kiadásainkat, és ilyen szűkös időkben talán egy kicsit jobban koncentrálunk a funkcióra és a valódi értékre, mint a külsőségekre.

Az ügyfelek ezután is fognak költeni, de még jobban megnézik az árcédulát és az értéket. Az idén is tovább folytatódik az innováció és feltétlenül folytatódnia is KELL, de többé nem lehet öncélú – minden esetben világos értéket kell teremtenie és gyors megtérülést kell eredményeznie.

2010-ben a siker titka az, hogy minden szegmensnek a lehető legkedvezőbb ár-érték arányt biztosítsuk, ehhez pedig valóban meg kell ismernünk és értenünk ügyfeleink szükségleteit.

Ezt tehát cégvezetői fogadalmam a 2010-es évre. Ami pedig magánemberi fogadalma(i)mat illeti…, nos azokat már megkaptam a feleségemtől. Jelentem: a lista elég hosszú – de titkos!

Neked mi az újévi fogadalmad?

Ez az évtized, amellett, hogy a legnagyobb világgazdasági visszaesést produkálta a harmincas évek óta, sok minden másban is alapvető változásokat hozott. A szeptember 11-ei támadások és Barack Obama elnökké választása külön fejezetben szerepelnek majd az eljövendő generációk történelemkönyveiben - előbbi mint az emberiség történetének egyik legsötétebb pillanata, utóbbi pedig mint az új remény kezdete az elkövetkező generációk számára.

Az elmúlt évtizedre esett az internet rohamos elterjedése is, és a “megközelítőleg mobil” kategóriából a “teljesen mobil” kategóriába léptünk. Manapság a mobiltelefon és a helytől és időtől független internethozzáférés elvárt és természetes dolognak számít. 1999-ben a hazai SIM kártya penetráció 16% volt (NHH és KSH), ma ez a szám jóval 100% fölött van. Ez az ugrásszerű növekedés megváltoztatta a kommunikáció és a társas kapcsolat formáit, és egyre nagyobb hatással van arra is, hogyan kötünk üzletet, hol és mit vásárolunk, illetve hogyan és mivel fizetünk. A mobiltelefon a kommunikáció, az információmegosztás, a kereskedelem és a különböző tranzakciók lebonyolításának legfontosabb eszközévé válik. Erről és a küszöbön álló UMTS-ről már 1999-ben beszéltünk, amikor a távközlésben kezdtem dolgozni – a változások akkor zajlottak. Mindannyian ismerjük az elmúlt tíz évben bejárt, néha rögös utat, az óriási befektetéseket, a hibákat, és azt, hogy az ügyfelek elvárásainak nem mindig (sőt, ritkán) sikerült megfelelni.

Ismét új kezdethez érkeztünk, és mostanra már számos nehezen megszerzett tapasztalatra tettünk szert. Végigcsináltuk a mobil hangszolgáltatások forradalmát, most a mobil adatátvitel forradalmát kell lehetővé tennünk, túl a már létező SMS-szolgáltatáson. Az aktuális adatok szerint a szélessávú (vezetékes és mobil) internetes lefedettség 40% alatt van Magyarországon. Vajon 2019-ben 100% felett lesz? A mobil távközlési vállalatok mind a fejlett, mind a feltörekvő piacokon marginális szereplőből a GDP-növekedés egyik legfontosabb tényezőjévé nőtték ki magukat. A legtöbb pénzügyi elemző kiemeli a távközlési papírok tőzsdei bevezetésének a fejlődő gazdaságokra tett áldásos hatását. Ez alól természetesen Magyarország sem kivétel. Mostanra hosszú utat tettünk meg: a magyar távközlési piacot – sokszor negatív értelemben - “érettként” és “telítettként” szokás jellemezni. Van-e még egyáltalán lehetőségünk növekedni ilyen körülmények között? Természetesen igen, ám csak akkor, ha sikerül új utakat találnunk és a költséghatékonyság új szintjére lépnünk. Az aktuális recesszió elmúlása után is hatással lesz a következő tíz évünkre is. Másként kell majd közelítenünk a költségalapok és az újbóli befektetések kérdéséhez, és a pénzügyi rendszer keretében rendelkezésünkre álló eszközök is megváltoznak. A beruházások folytatása a siker egyik alapvető feltétele, és bár a gazdasági visszaesés nagy lecke volt mindannyiunk számára, kockázatvállalási hajlandóságunk meg kell maradjon. Az innováción alapuló távközlési piac a kockázatvállalásra épül, de mostantól egyre fontosabb az ügyfelek megértése és az ennek megfelelően kialakított releváns szolgáltatások. Az előttünk álló lehetőségek kedvezőbbek, a kockázatok pedig nem feltétlenül nagyobbak, ha figyelembe vesszük, mi mindent tanultunk az elmúlt tíz évben. A Pannon továbbra is a magyar távközlési piac egyik legfontosabb szereplője. Jövőbeli sikerünk záloga változatlanul a hatóságokkal való eredményes együttműködés, az átláthatóság, a dereguláció, illetve újraszabályozás, a jó szomszédság, a társadalmi felelősségvállalás, az egészséges versenyszellem – és persze az elégedett ügyfelek!

Köszönöm, hogy olvassátok a blogomat, mindenkinek boldog ünnepeket kívánok!

A mobil távközlési szektor is készült a koppenhágai klímakonferenciára. Múlt hónapban a GSMA (a világ közel 800 mobilszolgáltatóját összefogó szervezet) Zöld Kiáltványt adott ki a Climate Group (Klímacsoport) nevű non-profit szervezettel közösen. A 68 oldalas dokumentumból világosan kiderül, hogy a mobil távközlési szektor jelentős segítséget nyújthat más iparágaknak saját széndioxid-kibocsátásuk csökkentéséhez.

A mobil kommunikációs eszközök javítani tudják például a logisztika és a flottakezelés hatékonyságát; lehetővé teszik a virtuális üzleti megbeszélések és konferenciák szervezését; a távmunka terjedése csökkentheti a széndioxid-kibocsátást.

Becslések szerint a mobil szektor saját emissziós szintjének négy és félszeresével képes mérsékelni más iparágak kibocsátását.

A Pannon és anyavállalata, a Telenor maradéktalanul támogatja a GSMA 2020-ig terjedő időszakra megfogalmazott klímavédelmi céljait.

E célok megvalósítása érdekében a Telenor három lépésből álló stratégiát követ a klímaváltozással kapcsolatban. Mindenekelőtt javítjuk hálózatunk működésének hatékonyságát emisszió és energiafelhasználás szempontjából. Fokozottabban támaszkodunk megújuló energiaforrásokra, és csökkentjük a működésünkkel járó utazási és szállítási igényt.

Másodsorban egyre nagyobb szerepet szánunk üzleti tevékenységünkben azoknak a bevételforrásoknak, amelyek az M2M (machine to machine) technológia fenntartható termékeit és szolgáltatásait hasznosítva hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez.

Harmadsorban nagyon komolyan vesszük saját felelősségünket. Proaktív módon figyelemmel kísérjük a működésünkkel járó összes tevékenységet az értéklánc egészében, a szállítókat, az ügyfeleket, a hálózati eszközöket és az ügyfelek által használt eszközök újrahasznosítását is beleértve.

A Telenorral egységben a Pannon is aktívan elősegíti a Zöld kiáltvány hosszú távú céljainak megvalósulását a széndioxid-kibocsátás csökkentése terén és megerősíti ez irányú múltbeli vállalásait.

A GSMA előrejelzése szerint a mobil szektor 2020-ra 40 százalékkal csökkenteni fogja egy kapcsolatra jutó széndioxid-kibocsátása mértékét 2009-hez képest. A Pannon is sokat tesz a klímaváltozás ellen. Nagy hangsúlyt fektetünk hálózatunk energiahatékonyságának fokozására, és jelenleg teszteljük a napelemmel és szélturbinával felszerelt bázisállomásokat.

Irodai tevékenységünket Magyarország legkörnyezetbarátabb irodaházában, a Pannon Házban végezzük. Többször írtam már az épületről (http://andersjensen.blog.vg.hu/cimke/pannon-haz/), amelynek energiafelhasználása, külső megjelenése, elhelyezkedése és új munkastílusa mind-mind világosan tükrözi elkötelezettségünket.

Bízunk benne, hogy a mobil kommunikációs megoldások valóban hozzá fognak járulni a fenntarthatóbb világ megteremtéséhez.

A Pannon 2008-ban, a Good CSR révén került először kapcsolatba a GRI irányelvekkel. Akkor ugyanezen zsűri jóvoltából a legjobb CSR irányítás díját nyertük el. A zsűri a programhoz készült rövid, pár oldalas, később könyvformában is megjelentetett beszámoló alapján hoz döntést.

Természetesen vállalatunk nem a beszámolókészítés során találkozott először a CSR-ral – vagy ahogy mi és a nemzetközi üzleti világ nevezi, a vállalati felelősségvállalással (Corporate Responsibility – CR). A CR mára már mélyen gyökerezik vállalatunk kultúrájában, de nem minden területen van azonos módon jelen. E szempontból fejlődő tendencia jellemzi vállalatunkat, amely véleményem szerint beszámolási gyakorlatunkban is megmutatkozik: 2009-ben kiadtuk első átfogó fenntarthatósági jelentésünket, amely a tavalyinál magasabb szintű GRI-megfelelést mutat. A jelentés lehetővé tette annak elemzését, hogy a CR valójában mennyire van jelen a Pannon napi szintű működésében, és a fejlődésre szoruló területek azonosítását is segíti (pl. az érintettekkel folytatott párbeszéd, nagyobb hangsúly a zöld beszerzésekre). Emellett pedig remek áttekintést nyújt a Pannon tevékenységéről és az általa képviselt értékekről. A jelentés a Pannon honlapján, a http://www.pannon.hu/pannon/vallalati_felelossegvallalas/vallalati_jelentes/ címen érhető el.

Mindenkinek, akit érdekel a megvásárolt termékek és szolgáltatások mögöttes tartalma, ajánlom a Pannon, illetve más vállalatok beszámolóinak átböngészését. Hiszen annak, aki épp csak a jéghegy csúcsát látja, pont az olvasott részletek nyújthatnak segítséget az objektív tájékoztatáson alapuló döntés meghozatalában.

Egyik oldalon jelenleg ez az egyik olyan platform, ami felületi megoldásaiban és működésben versenyképes választást kínálhat a felhasználóknak – érintőképernyőt, használható interfészt és egyéb olyan funkciókat, ami lassan alapkövetelmény lesz minden okostelefonnál. Másik oldalon az utóbbi hónapokban kezdődött meg világszerte az Androidos termékek piacra lépése, és ez jelentős változásokat hozhat a platform jövőjét tekintve. Sokan azt várták, hogy 2009 lesz az Android éve, de a gyártók nem tudtak ilyen gyorsan versenyképes telefonokkal piacra lépni - maga a platform sem támogatta eléggé az OEM termékeket -, most azonban úgy tűnik, hogy 2010-re a termékpaletta olyan mértékű szélesedése várható, hogy az Androidos készülékek végre minden szolgáltató kínálatában megjelenhetnek.

Számos helyről hallani, hogy világszerte fejlesztői laboratóriumokban építik a következő generációs Android telefonokat, és ami legalább ennyire fontos, a fejlesztők, függetlenül a piaci részesedéstől, letették a voksukat a platform mellé, így számos új alkalmazás és projekt jelenik meg. A piac az Open Handset Alliance létrejöttével olyan szereplőket fogott össze, mint a Google, a Samsung, az LG, a Motorola, a HTC és az Acer. Ez is mutatja, hogy erőteljes konszolidációs időszak után két - talán három - platform, a Nokia által támogatott S60 – illetve a friss Maemo - és az Android lehet az okostelefonokért folytatott verseny nyertese.
A Pannon esetében is teljesen természetes, hogy az új trendeknek megfelelően kiszolgálja az Androidos készülékek iránt érdeklődő tudatos felhasználókat. Ezért jelentettük be nemrég a HTC Hero készülék forgalmazását is.

Az iparág szereplői azonban nem csak azt várják az Androidtól, hogy használható operációs rendszert adjon a gyártók kezébe, hanem az iPhone AppStore-hoz hasonló alkalmazásboltok erősödését is olyan megoldások irányába, amelyek a zárt modellekkel ellentétben lehetővé teszik, hogy a szolgáltatók is alkalmazások terjesztőivé váljanak. Erőteljes evolúciós időszak előtt áll a piac. A mobilok értékesítését gyorsan követő szoftver- és szolgáltatásértékesítés középtávon kulcsterületté válhat, és a szolgáltatók remélhetőleg ennek szerves szereplői lesznek.